Szerintetek megéri ma vidékre költözni és gazdálkodni?

Ezt nehezen lehet kiszámítani, attól is függ mekkora a baj. Azért olyan is volt már a történelemben, hogy hiába termeltek vidéken az emberek, állami erővel vették el (beszolgáltatás, padlássöprés) többek közt pont azért, hogy Pestet etetni tudják, ne legyen éhséglázadás.

Vidéken gazdálkodni nem könnyű, főleg nem ilyen hirtelen ötletből 0 hozzáértéssel. Van amit nem lehet könyvekből megtanulni és nagyon nem mindegy pl. hogy az első jeleknél feltűnik-e, hogy betegség készülődik a tyúkoknál vagy akkor veszed észre, mikor már a fele beteg és az eleje kezd elhullni.

Ha nem tudod megtermelni a takarmányt, akkor nagyon nem éri meg, sokkal drágább a hús mint ha készen veszed. Ahhoz, hogy megtermeld nem kis földterület kell + gépek, műtrágya esetleg permetszerek. Locsolni sem árt, főleg mostanában + ehhez is kell szakértelem. Kérdés, hogy van-e ekkora kezdőtőkéd.

Szóval, ha semmihez nem értesz, az elején nagyon fogsz szívni. Meg lehet tanulni mindent, csak kérdés, hogy elég kitartó vagy-e.

A másik nehéz kérdés, hogy mi lesz a gyerekeiddel. A falusi iskolák nem éppen a legerősebbek, de mondjuk az alapokat meg lehet tanulni. Viszont sok helyen felső tagozat sincs, középiskola pedig végleg sehol. Busz alig, tehát középiskolától szinte biztosan kolis lenne a gyerek. Ha meg nem jól választasz települést és sok a c. betűs, akkor a helyi iskola felejtős, mondjuk a gazdálkodás is, mert kb. mindent visznek.

"A másik nehéz kérdés, hogy mi lesz a gyerekeiddel."

Na, ez az!

mert az okés, hogy egészségesebb a bio-kaja, na de ahol se ovi, se suli vagy csak cigós, vagy naponta hozni-vinni kell messzi városba az is plusz probléma több szempontból is az orvosi szolgáltatások hiányosságairól nem is beszélve.

Na gyünnek ám a kifogások hogy miért maradjunk kényelmesek...

Hogy má a gyereket is hozni vinni kől....

Beszarok nektek mingyá, talán Pesten a 8kerbe a hét éves gyerek egyedül caflat a suliba, abba a forgalomba, és igazatok van ott még cigányt se lát csak vidéken...

Én vidéken előbb kiengedem a gyereket bárhova mint a sok pesti...

Aztán meg jobb esetbe nem rokkant és el tud sétálni az iskoláig, vagy a falubusz elviszi. Aztán lehet hogy a gyerek jobban érzi magát a természetben mint a pesti tömegben.

Na most jön hogy oké de a vidéki oktatás elmaradott...

Ja hallottatok már pl. Szentgyörgyi Albertről, ő egy tanyán volt gyermek, és milyen érdekes hogy az egyetlen olyan nóbeldíjasunk aki magyarországon élt, és dolgozott. Talán nem véletlen, mert egy gyereknek aki a nyolcadikon nő fel, hogy magyarázod meg hogy mi a haza szeretet, könyvekből??? Szemben egy olyannal aki a mezőkön, erdőkbe, magában a tájban nő fel.

De persze ez már "nem éri meg"....

Kicsit olyan mint értéket képviselni, gerincesnek lenni vagy őszintének, ez "nem éri meg".

Túl van értékelve a jó gimnázium meg az egyetem. Nem való oda se mindenki, sőt a gyerekek felének nincs szüksége extras gimnaziumra,mert úgysem megy egyetemre.

De igen, vidéken (mármint igazából vidéken, nem Biatorbagyon vagy Százhalombattan) nem lehet városi életet élni a városi szolgáltatásokkal. De tud helyette adni mást, és valakinek ez a más jobban bejön.

Én falun nem laknék, mert minden távol van, minden drága. Közepes városban élek, de falun (is) van telkem, amin termelek. Sok munka, de megéri. Ha nem értesz hozzá, nem fogja megérni. Akik itt tanácsot adnak, hogy nem éri meg, azok többsége se ért hozzá, azért nem éri meg nekik.

Krumplinál a legalacsonyabb a megtérülés, ott a termék értékének kb. 30%-át kell befektetni, de az viszont több mázsa fogy nálunk, a mennyiség miatt így mégis megéri.

De pl. sárgarépa, ott egy csomag vetőmag 100 Ft körül van, ebből lesz egy családnak elég répa. Szántás, rotázás még egy 100-as. Eddig idén kb. 7x öntöztem csepegtetve, éves szinten lesz az öntözés vagy 2-300 Ft. De nálam mondjuk 2 csomag mag lett elvetve, és már adtam is el a répából, mert túl sok lenne nekünk, szóval az éves bekerülési költség már most bőven megtérült.

Aztán a gyümölcs: egy közepes fa permetezése éves szinten 1-2 kg gyümölcs árába kerül. Aki nem hiszi, számolja ki. Metszeni kell tavaszonta, rotázni a fák alját, ez éves szinten a gép amortizációját is számolva egy újabb kiló gyümölcs. Viszont egy ilyen átlagos fa terem 30-60 kg gyümölcsöt...

Kukoricát is sokan termelnek a kertben, ami sok munka, de évi 1-2 ezresből megvan.

A tojástermelők nem szívjóságból termelnek, hanem mert megéri nekik. Ha a költségek duplázódnak, a tojás ára is duplázódik (vagy triplázódik), amit úgyis meg kell fizetni.