Minden szőlőt lehet lugasnak nevelni?

"csak úgy tudtam, az intenzíven, durván csonkolt, metszett fák rövidebb ideig élnek"

Ezt rosszul tudod. Minél erősebben metszenek egy termő fát, annál tovább él, annál egészségesebb lesz. Mivel a gyökerét nem metszik, az nyomja az új hajtásokat. Az erős növekedésű hajtás meg egy "fiatalsághormont" (hivatalos nevét nem tudom) termel, és ez az idősebb részeket is egészséges állapotban tartja. Ezért szoktak ifjító metszéseket végezni az öreg, lepukkant fákon, ami erős csonkolást jelent. Nekem is vannak öreg, beteg fáim, amiket minden évben a rendesnél erősebben metszek, hogy ne pusztuljanak el, hanem egy nem túl nagy mennyiségű, de szép, eladható, minőségi termésem legyen.

Azt ne keverd ide, hogy az intenzív ültetvényeken olyan alanyokat használnak, amelyek nem élnek hosszú ideig. Az nem függ a metszéstől. Ezeknél a piac igényét követő gyors fajtaváltás is az egyik elvárás, szóval nem probléma, ha 15 év után már kezdenek tönkremenni, mert akkor kiszántják, és jön helyettük az újabb fajta.

Azért nagy lugast nem mindegyik szőlőfajtából lehet nevelni, de téged nem is a lugas érdekel, hanem a kordonművelés. Arra mindegyik alkalmas.

Régebben nagyobb tőtávokkal és több vesszővel dolgoztak, mostanában az egyre kisebb tőtáv és kevesebb vessző a divat. Más jelentősége szerintem nincs a sűrítésnek, mint hogy egy-egy tőke kiesése nem okoz akkora hiányt, mert akkor legfeljebb a szomszédos tőkéről odahúznak egy másik szálvesszőt arra az időre, ameddig a pótlás beáll és teremni kezd. A régi ültetvényeken néha 2 m tőtáv is volt, meg 4 szálvessző egy tőkén, most meg 70 centis tőtáv és csak 1 szálvessző.

Egy-egy szőlőtőke egy adott helyen és sűrűséggel kb. kétszer ennyit tudna teremni, mint amit terem. (Ha még többet hagynának rá, akkor nem lenne fürt minden vesszőn, és ahol lenne, ott is csak egy és kicsi és apró szemű. Valamint nem hozna erős vesszőt, amin a következő évben teremni tudna.) A túl sok terméstől lényegesen rosszabb lenne a minőség, és a sűrűség miatt a növényvédelemmel is gondok lennének, mert a sűrű lomb belsejében a párásabb körülmények közt jobban terjednének a gombák, és a permet se jutna be oda.