Ha két növényt nem ajánlanak társnövénynek a veteményesben, akkor min. milyen távolságban kell ôket vetni?

Ilyeneket nem kell elhinni, hogy társnövény. Egymásnak mindenképpen ártanak, ha túl közel vannak.

Minden növényt olyan távol kell tenni minden mástól, meg fajtárstól is, hogy egyik a másikat ne árnyékolja túlságosan, és ne szedje ki a másik alól a vizet meg tápanyagot.

5-ös DE, van olyan, hogy nem mindegy, mi van mellette, még ha elég nagy is a távolság köztük!

Nekem azóta van rendes termés a kertben, amióta odafigyelek a szomszéd növényekre. Elötte ugyanolyan sortávval, kb ugyanolyan növényeket termesztve fele sem lett, illetve azóta nincsenek rajtuk kártevük, amióta betartom a rendszert.

Azóta beletanultál valamennyire a kertészkedésbe, és nem követsz el akkora szarvashibákat, ezért szebb a termésed.

Lehet, hogy nincsenek kártevők, de ez független a szomszéd növényektől. 5 centin túl semminek nincs riasztó hatása semmilyen kártevőre. Pl. a levendulát riasztó növénynek gondolják, de tavaly a levendulától 10 cm-en belül volt amerikai lepkekabóca egy fán, levéltetű a rózsán és egy másik fajta a csillagfürtön, és liliombogár a liliomon. Ugyanígy, pl. a hagymalegyet nem érdekli a hagyma mellé ültetett sárgarépa, mert vizuálisan is megtalálja a hagymát, és rárakja a petéit. Ez a társnövényes dolog az amatőrök szívatása, nem más.

7-es: ne okoskodj, elötte is volt kellö - jó 10 éves - gyakorlatom, nem akkor kezdtem, a változás csak annyi, hogy másként csoportosítom a növényeket.

Másrészt nekem mindegy, mit állítsz a különbözö kártevök viselkedéséröl, nekem több éves tapasztalat, hogy azóta nincsenek kártevök rajtuk, ezért semmi, de abszolút semmi növényvédöszert nem használok, teljesen fölösleges.

Ha nálad ennnyi kártevö van a kertben, akkor a te módszereddel vannak bajok! Ennek alapján te igencsak kezdö amatör lehetsz, aki csak kötözködni akar.

Ez a társnövényes dolog csak régen működött, amikor még lapos volt a föld, a jégesőt harangozással lehetett elijeszteni, a vámpírokat meg nyakban viselt fokhagymával.

Bár ez az utolsó még most is működik, mert egy embert se ismerek, aki fokhagymát hordott a nyakában, és mégis megharapta a vámpír...

Így van ez nálad is, szerencséd van a kerttel, talán mert elzárt helyen van, vagy egyéb, és ezt összefüggésbe hozod ezzel a régi babonával, hogy a társnövény ijeszti el a kártevőket.

Az ösztönök úgy működnek (a levéltetveknél meg az embereknél is), hogy az ingerküszöb folyamatosan esik lefelé. Ha nincs tökéletesen megfelelő dolog, akkor a génekben tárolt elvárásoknak egyre kevésbé megfelelő dolgok is jók lesznek. Ha te három napig nem jutsz semmilyen ételhez, utána már nem fog érdekelni, ha az ételt egy rakás sz@r mellől kell elvenni, akkor is ráveted magad. A levéltetűnek pedig még elvi kifogása sincs a büdös ellen, merthogy nincsenek elvei. És mint írtam, a kártevők vizuálisan, szag nélkül is megtalálják a tápnövényt, ezt bizonyítja, hogy színes lapokkal is meg lehet fogni őket, pedig azok aztán tényleg illatmentesek.