Mik az éves teendők egy gyümölcsöskertben?

Hát azt biztos, hogy itt gyümölcsfajonként kellene egy A4-es oldalt írni csak a legfontosabb alapismeretekről.

Mindegy, azért én itt megpróbálom nagyon-nagyon leegyszerűsítve, hogy így hirtelen legyen valami alapod, aztán majd lehet (kell) részletesebben utánanézni.

Alapvetően, vannak dolgok, amik ellen érdemes minden évben előre permetezni, mert ha látod őket, akkor még vége mindennek, és vannak, amik ellen elég akkor, amikor látod, hogy megjelentek.

Amatőr kertészek számára, akik nem ismernek fel mindent időben, fontos a lemosópermetezés. Ez semmi ellen nem nyújt teljes védelmet, de egy kicsit visszafog egyes dolgokat. Ha a legjobbat akarod, akkor Olajos rézkén, minél közelebb használva a rügyek kibomlásához, túl korán kevesebbet ér.

Kajszi: amikor a virágok ötöde kinyílt, lefújod felszívódó moníliaellenes szerrel. Amikor már a virágok háromnegyede kinyílt, akkor még egyszer. Minden más ellen csak akkor permetezel, ha látod megjelenni. (Pl. hajtásmonília, levéltetű, levélsodró moly.)

Őszibarack: amikor már 2 cm hosszú a levélke, azonnal nekifogsz tafrina ellen permetezni felszívódó szerrel, mert ha egyszer belement a hajtásokba, már nem tudod teljesen megfogni abban az évben. 7-8 naponta ismétled, május elejéig-közepéig. Vannak helyek és fajták, amik nem annyira veszélyesek, és pár permetezés is elég, ezt majd meglátod. Már virágzás előtt is lehet zöld levéltetű, szükség esetén rovarölő, mielőtt ellepi a fát. Év közben többször visszatérhetnek. Gyümölcs- és hajtásmolyok ellen mindenképpen kell 10-14 naponta május elejétől. Érés elején egy 3 napos rovarölővel érdemes rámenni, mert különben a megszúrt gyümölcsök megrothadnak (monília). Van pár fajta, amit a lisztharmat is elkap, ezeket szükség esetén, felszívódóval.

Meggy: virágzáskor szintén kétszer, mint a kajszit. Amikor már fehéredni kezdenek a szemek (zöldből), akkor le kell nyomni felszívódóval cseresznyelégy ellen. (Korábban felesleges, bármit írnak egyesek, korábban a földben vannak bebábozódva.) Szükség esetén fekete levéltetű ellen, érzékeny fajtáknál gyümölcs- és hajtásmonília ellen.

Cseresznye: ugyanez. Monília nem annyira szereti, de ha már úgyis permetezed a meggyet...

Alma: egyetlen nagyon fontos dolog: május közepétől augusztusig folyamatosan rajzik az almamoly, a teljes termést tönkre tudja tenni. Ezért az első másfél hónapban hetente le kell szórni bármi almamoly elleni szerrel. Ha van elég termés, akkor ritkítsd le úgy, hogy ne érjen össze két szem, mert itt támad a moly, és itt nem éri a permet. Lehet még atka (virágzás táján), valamint pajzstetű egész évben. Jonathan és pár egyéb fajtát muszáj rendszeresen permetezni lisztharmat ellen, a többséget nem, ezt majd meglátod.

Körte: támadja az almamoly, de nem annyira, mint az almát. Amikor elkezdenek komolyabban hullani a szirmok, azonnal szórni kell olyan szerrel (pl. Spilan), ami nem méhveszélyes a poloskaszagú körtedarázs ellen, mert pár hét alatt lenullázza a termést, ha előfordul nálad. Sziromhullás végén ismétlés. Ez már a levélsodró eszelény ellen is véd. Mostanában elterjedt a hajtáshervasztó darázs is, ez almánál és birsnél is van, és olyan a tünete, mint a tűzelhalásnak. Mielőtt nagyon megrémülnél, nézd meg az élő-elhalt rész határát, vannak-e ott tűszerű szúrások.

Szilva: virágzáskor elég egy permetezés moníliára. Poloskaszagú szilvadarázs ellen minden ugyanaz, mint a körtedarázs ellen, a szilvafát is le tudja takarítani nullára. Erről legnehezebb leirtani a levéltetveket, többször is kell permetezni, ezek nagyjából elegendőek molyok ellen is.

Ezek a gyakrabban előforduló problémák, egy teljes szakmai leírás tartalmazott volna még úgy 200 dolgot. Lényeg, hogy gyakran járd végig a kertet, és figyelgesd a fákat, látsz-e valamit, amit nem kellene. A legtöbb dolog ellen utólag is lehet védekezni, vagy ha nem, akkor majd a következő évben jobban odafigyelsz. Azt még tudni kell, hogy a kontakt szerek csakis megelőzésre jók, a felszívódók pedig valamennyire még a megjelent betegségek ellen is tudnak hatni, de csak ha időben elkapod őket. Ha valami ellen muszáj permetezni, akkor nem szabad napokig se halogatni, mert utána már felesleges lesz.

Meg persze, lehet szrni az egészre, aztán ha terem valami, leszeded, ha nem terem, megveszed a boltban... Rengetegen büszkélkednek itt a GYK-n ezzel, hogy ők így csinálják, mert "nem éri meg". Hát erről annyit, hogy 1 közepes méretű gyümölcsfát 1-3 kg gyümölcs árán lehet megvédeni egy évre. Ez a közepes fa terem 30-60(100) kg-ot.

Lehet füvesen hagyni a gyümölcsöst, de ha nem öntözöd, akkor gyakran és nagyon rövidre kell nyírni, mert a fű rengeteg vizet kiszed a talajból. Kötött talaj, ha füves, tele lesz méter mély repedésekkel, ahol szintén szárad a mélyebb réteg is. Én inkább rotázom a fák alját, évi 5-6 alkalommal, mert a fellazított talajfelszín - a hajszálcsövesség elvágásával - jól gátolja a talaj kiszáradását, és a repedéseket is beomlasztja.