Savanyú laza talajt érdemes javítani tojáshéj-porral?
Zöldségeskert földjének, ami homokosabb, jót jót tesz?
Ha jelenleg 3-as tojáshoz jutok hozzá, annak a porrá tört héja ront a talaj bio jellegén? Tartalmaz a tojáshéj vegyszert, antibiotikumot, kemikáliát, oda mennyire kerül a tyúk szervezetéből ilyen káros anyag?
#1: Köszönöm, nem tudom mennyire savanyú. Arra gondoltam, legalább szódabikarbónával megnézem majd, pezseg-e. Jó, tehát nem gyűlik fel semmi a héjban.
Amiket felsoroltál, nem használok egyébként.
#2: Még nincs tapasztalatom, tavasszal költözöm oda. Kisebb mértékben agyagos-löszös, ezt még nem ártana jobban megállapítanom, mennyire. Valamivel biztos érdemes volna javítani rajta. Mit jelent az 1:1 arány? Valamekkkora mélység tartozik hozzá. Vagy: tömeg/területegység.
Az általam írt 1:1 arány azt jelenti, hogy mindkét összetevőből egyformán annyi kell (kiló-kilóval, liter-literrel, köbméter-köbméterrel), tehát annyit a másikból, amennyi van az egyikből.
Gyakorlatilag: ha 20 cm mélyen akarod művelni, akkor a felásott (szántott) felső 10 cm-t összekevered 10 cm vastag agyag- vagy vályogtalajjal. Így a homokot kissé kötöttebbé teszed.
Szódabikarbónát még nm hallottam, de savanyú talajon működhet (de a homokos talaj aligha annyira savanyú). Az viszont biztos, hogy a meszes (lúgos kémhatású) talajt megállapíthatod, ha ecetet vagy sósavat öntesz rá. A pezsgés erősségéből következtethetsz a mész mennyiségére (értsd: agyagos talajban, ami sok meszet tartalmaz. Ezért lúgos a kémhatása).
Persze, azt a fentebb írt 10 cm-t nem kell ám centre pontosan mérni!
#4: Köszönöm a tanácsokat! Valami ilyesmi jó volna. Gondolkodtam valamennyi alginiten vagy zeoliton is.
Vályogtalajt honnan érdemes szerezni? Amúgy beásni / beforgatni nem nagyon szeretnék, mert talajforgatás nélkül alakítanám ki a konyhakertet. Persze ez most gondot okoz, hogy így hogyan végzem a talajjavítást.
Komposztot is szeretnék kirakni rá, de majd csak a 2. évben jutok oda várhatóan.
A vályogtalaj nagyjából, de nem egészen, a homokos és agyagos talaj keveréke.
A legtöbb talaj, amit széltében-hosszában látsz - vályogtalaj. Agyagtalajok inkább a Dunántúlon vannak. Ahol téglagyárak vannak, ott agyagos a talaj is.
A konyhakertészkedést őszi talajforgatás nélkül nem ajánlom, mert év közben az eső az alsóbb rétegekbe mossa le a tápanyagokat és ásással (szántással) ezt az alsó tápanyagban dúsabb réteget hozzuk felülre. Az ősszel felforgatott talajréteg több téli csapadékot fog fel, tehát ajánlatos elvégezni. Ha komposztot tudnál szerezni, az nagyon jó lenne.
Írod, hogy a 2. évben akarsz komposztot kijuttatni. A területtől függ, de egy év alatt a kertedben aligha tudsz elegendő mennyiségű komposztot előállítani. Mekkora területet akarsz művelni?
Komposztból soha nem elég egy kertbe :) Amennyi képződik majd, azt mindenképp felhasználom, de valószínű jóval több is elkelne. Kb. 1000m2-rel kezdenék. Aztán alakul.
Megvehető komposzttal volna fenntartásom: kertekből sajnos a cigicsikkektől kezdve a műanyag paradicsomkötözőig mindenfélét beletesznek. Aztán ha a kutya, macska férges, akkor az is esetleg belekerülhet. Ezt begyűjtéskor nem tudják kiküszöbölni. Elvileg jó lenne egyébként.
A talajforgatás hátránya viszont pl. hogy a talajéletet lecsökkenti, a paránylények nagyban elősegítenék a porhanyósítást, a humuszképzést.
Vaddisznóval és vakonddal akarod művelni a földet?
Tegyed. Te dolgod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!