Hogyan viselkedjen a vásárló lakásvásárlás esetén?

"ne tudják magasan tartani az árakat" ott tartják ahol akarják, ez már 2 éve erről szól... ha nem tetszik, jön a következő vevőjelölt.

Majd lecseng, aztán lesz pislogás jobbra-balra az eladók részéről. Wait for it.

Ne keverd össze a szombati veresegyházi bolhapiaccal, ahol próbálsz rezzenéstelen arccal alkudni egy általad kinézett bőröv árából.

A lakásvásárlás más kávéház. Lehetsz lelkes, unott (de ne bunkó), túl nagy mozgástered nem lesz, viszont előny, ha szimpatikus vagy az eladónak.

Lakásvásárló voltam, több lakást megnéztünk. Már eleve úgy mentünk a lakás megtekintésére,hogy összeírtam azokat a kérdéseket amiket mindenképpen tisztázni szerettem volna.

Nincs olyan,hogy túlságosan érdeklődő. Amikor milliókat adsz ki egy lakásra természetes,hogy minden részlet érdekel, és ha nem akarsz 100x visszamenni/telefonálni, megpróbálod ezt 1-2 alkalomra összetömöríteni.

Az árat már kialakítja az eladó, azt is pontosan tudja,hogy mennyire alkuképes, bár mi már erre telefonon is rákérdeztünk. Volt uis olyan,hogy felfelé haladt az ár, akkor nem is néztük meg a lakást.

Attól,hogy Te kérdezel, magabiztos vagy, érdeklődő, nem fog az ár változni. A fizetési lehetőséged, illetve egyéb kompromisszumkészséged határozza ezt inkább meg, pl. kp-s vevő vagy,mikor szeretnél költözni, mennyire mész bele az eladó által kialakított elképzelésekbe.

Én csak a saját nevemben tudok nyilatkozni.

Amikor a házamat adtam el, aki úgy akart alkudni, hogy lefikázott dolgokat (pl. az egyéves, közel 3 milliós tetőt) azt azonnal elküldtem.

Ellenben simán odaadtam egy kedves párnak jelentős engedménnyel, mert láttam, hogy imádják, viszont a hitellehetőségük korlátozott volt.

Előre össze kell írni a kérdéseket, amiket fel fogsz majd tenni. Nyilván fejből, nem felolvasva. :) Nekünk százezer kérdésünk volt és amit nem teljesen értettünk másodszorra sem, arra harmadszor is rákérdeztünk. Mivel sok pénzről van szó, a tulaj állta a sarat. Én nem a túlságosan érdeklődő, inkább a túlságosan lelkes kifejezést használnám. Amikor eljöttünk a (mostmár) lakásunkból, mindketten egyöntetűen azt mondtuk, hogy EZ AZ. Újongtunk, boldogok voltunk, hogy találtunk egy olyat, ami minden szempontból megfelel. Persze ezt a lelkesedést és "mindenáron akarom" érzést az eladókkal nem osztottuk meg. Nem volt annyi pénzünk, hogy a teljes vételárat megadjuk, így megbeszéltük, hogyha x összegre rábólint az eladó, akkor megvesszük. Szinte azonnal rábólintott, kezet fogtunk és örömtánccal jöttünk haza.

Előttük próbáltunk szimpik, de tárgyilagosabbak lenni. Komoly érdeklődők voltunk, így azt nem kellett megjátszani, a túlzott lelkesedésünket viszont lepleztük.

Mi jártunk úgy, hogy az egyik felmenőmnek néztünk lakást. Meg volt hirdetve egy bizonyos összegre. Az ősöm elkövette azt a hibát, hogy utalt rá, hogy sürgős (mert az előző lakását lefoglalózták és hamarosan költöznie kell, ez egy másik hiba volt, hogy engedte szűkre szabni a kiköltözési határidőt).

Az eladó egyszer csak telefonált és közölte az ősömmel, hogy a felesége nem megy bele, hogy azon az áron adják, ami meg volt hirdetve. Gerinctelenség. Ebből elég szép vita kerekedett a végén. Azt is tudni lehetett, hogy nem volt más komoly érdeklődő (ezt is megpróbálta bekamuzni, hogy van rá több komoly érdeklődő, magasabb áron, de az egyik idősebb szomszéd elmondta, hogy nem igazán látott sok érdeklődőt, inkább csak felháborodást - megéri visszamenni és csevegni kicsit a "leendő" szomszédokkal is).

Ezen kívül volt egy másik lakás is azon a környéken, ott ajánlottunk egy alkut, az ingatlanoson keresztül volt. Nem jelentkeztek, hogy elfogadnák az ajánlatot. Egy hónappal később már azon az alacsonyabb áron hirdették, amit mi ajánlottunk (ez nem csak gerinctelen volt, hanem hülye is, mert mi eleve megvettük volna az ősömnek azon az áron). Utána három hónappal még mindig fent volt az az ingatlan megújított hirdetésként.

Ja, "nem a piacon vagyunk" (de, úgy hívják, hogy lakáspiac), csakhogy hagyománya van a lakás, de még az új lakásokkal kapcsolatos alkunak is (nem csak nálunk, külföldön is). De írok mást, bemész egy autó szalonba, akkor ott is szoktak engedni az ÚJ autó árából, sőt még prémium márkák esetén is (vagy ha nem az árából, akkor alku szerint tesznek bele alapárban extrákat).

Egy rokonom és egy haverom is vett az USA-ban gated community-ben (azaz kertvárosi környezetben) szép nagy házat, mindkettő esetben alkudtak, megegyeztek intelligens módon. Ha egy puccos amerikai házra lehet alkudni, akkor nehogy már ne lehessen egy sz..os magyar ingatlanra (elnézést a kifejezésért a finnyásoktól), ez nem Monaco.

Szóval ezt a "semmit nem lehet alkudni" dumát, meg hogy "a vevők már licitálnak a lakás árakra", meg hogy "van ezer másik komoly vevő" stb. ezek mind a szokásos eladói és ingatlanos kamu dumák (ja, a "nem kenyérre kell az ára" duma is gyakori).

Persze ezeket a dumákat valahol megértem, mert az eladó minél drágábban akarja eladni amit árul, de nem kötelező ezeket el is hinni.

Vevőként te vagy jobb helyzetben, mert az eladónak csak az az egy (vagy esetleg az a pár ha befektető) eladó lakása van, de te viszont megnézhetsz sok másikat is és mindegyikre tehetsz ajánlatot. Ja van még egy ilyen ingatlanos duma, hogy "pörög a piac", ha így van, akkor ezek szerint egyre több az eladó ingatlan, ami pláne a vevőknek kedvez. Bolond, aki nem alkuszik és még nagyobb bolond, aki drágábban vesz meg valamit. Az eladók 99%-a nem szégyenlős, amikor leírja azt az árat, amennyiért el akarja adni. Te se legyél szégyenlős alkudni és nézz meg vagy 10 másikat minimum, mindegyikkel kapcsolatban egyezkedj. 10-ből egy valószínű, hogy sikerülni fog. Nem szabad elkapkodni.

Fikázókat azonnal elküldtem. Ha nem tetszik, nem kell megvenni, de ne fikázza.

Lehet látni, ha valaki komoly érdeklődő. Elkezdi tulajdonosi szemmel nézni a lakást/házat

"Nincs olyan,hogy túlságosan érdeklődő."

Mikor valaki már hatodszor akarja megnézni a lakást mondtam neki hogy vagy megveszi vagy felejtsen el.

De a "van egy folt a szobaajtón, engedjen 7 milliót a lakás árából" típusú vevőket sem szeretem.