Mit fognak kezdeni az életkezdő fiatalok az elszállt ingatlanpiaci árakkal a CSOK miatt?

Régen 14 évesen kezdtek el dolgozni. Most 20 év alatt csak az dolgozik, akinek nincs mit enni.

Az emberek tovább élnek 10évvel. Lehet tovább tervezni hitellel.

10 évvel később alapítanak családot emberek. Így 10évnyi tartalékkal több készpénz lesz házra.

Régen az volt a találékony aki tudott betonozni, videokazettát másolni. Ma az aki kimegy külföldre.

#28

Igen, de ezek még nincsenek is kész. Plusz bocsi, de nekem a 29 - 29,5 millió az már inkább a 30-as kategória, tehát amit írtam, még mindig tartom...

Ennyi pénze reménytelen, hogy egy fiatalnak 30-40 éven belül legyen. Már csak az önerő is több év spórolás...

32: Rosszul gondolkodsz, mert:

1. ez a 27 milliós (szeronted 30 milliós) ház egy 3generációs ház. Legalábbi budapesti viszonylatban 100 nm az 3 generációs kényelmes lakás.

Tehát ha valaki ilyet akar, akkor bizony, hogy IGÉNYRŐL beszélünk és nem szükségletről.

20 évesen is VAN HOL lakni, ha van saját szobád, tehát ha az nem felel meg, innentől is IGÉNYRŐL beszélünk, nem szükségletről!!

2. az embernek otthon is van pár nm-e, nekem pl. 44 nm-em volt. Persze 88 nm-t 2x 44 nm-re cserélni prlusz költség, de szó sincs arról, hogy magam mögött hagynám a 44 nm-t, tehát kvára NEM nulláról indulok.

3. ugye az ár, hogy itt is csúsztatsz 3 milliót.

Ha ezeket összeveszed, teljesen más dimenzióban vagy, mint ami az igazság.

Ez egy önkínzás, amit gondolatilag csinálsz.

#33

Wat...?

"20 évesen is VAN HOL lakni, ha van saját szobád, tehát ha az nem felel meg, innentől is IGÉNYRŐL beszélünk, nem szükségletről!!"

Én ezt értem, de ugye azt nem gondolod komolyan, hogy 25-30 évesen is megfelelő és kielégítő a szülők lakásában lakni egy félszobában?

"2. az embernek otthon is van pár nm-e, nekem pl. 44 nm-em volt. Persze 88 nm-t 2x 44 nm-re cserélni prlusz költség, de szó sincs arról, hogy magam mögött hagynám a 44 nm-t, tehát kvára NEM nulláról indulok."

Ezt nem is igazán tudom értelmezni. Arra gondolsz, hogy van saját külön szobád anyukádék házában, vagy mi? Ez miben segíti a különköltözést? Ha félreértettem, akkor leírnád, hogy mire gondoltál itt?

"ugye az ár, hogy itt is csúsztatsz 3 milliót."

Fogd már fel, hogy egy átlag fiatalnak édesmindegy, hogy 27 vagy 30 millióról beszélünk, mindkettő egyformán elérhetetlen. Kb mintha azt mondanám, hogy menjünk délután sétálni, te válassz, hogy a Szaturnuszra vagy a Jupiterre!

Miért önkínzás amúgy, hogy reálisan látom a dolgokat?

Nem értelek...

Én azt gondolom, hogy ma semmi irreális nincsen abban, ha 25-30 évesen még otthon él valaki a családjával, vagy albérletben él többed magával. Ezt generálta a piac, ehhez kell alkalmazkodni, ha más lehetőség nincs.

Nekem előbbi nem volt opció, mivel a szüleim 200 km-re élnek, így maradt az utóbbi. Kényelmetlen 26 évesen más p*csvakarására kimenni reggel a konyhába? Vagy sorakozni a fürdő előtt az esti zuhanynál? Nézni a halom mosatlan edényt a mosogatóban, miközben a fejedet vakarod miből egyél? Kétségkívül az. Baromi sok alkalmazkodó képesség kell és kényelmetlen, de ma már azt mondom, hogy minden egyes kellemetlen perce megérte, hiszen ma már a párommal a saját lakásunkban élünk mindenféle segítség nélkül. Bár hitellel, de ez sem ördögtől való azért. Amikor Budapestre kerültem, akkor 70-80 ezernél kezdődött egy albi + rezsi. Az én fizetésem nettó 145 ezer volt. Akárhogy osztok szorzok, már akkor sem tehettem volna meg, hogy egyedül éljek egy lakásban, pedig ez közel 5 éve volt. Azóta megtehetném, a jelenlegi árak mellett is, de most sem döntenék máshogy, ha ebben a helyzetben lennék. Így volt esélyem túl élni és ha csak minimálisat is, de megtakarítani.

"Ezt nem is igazán tudom értelmezni. Arra gondolsz, hogy van saját külön szobád anyukádék házában, vagy mi? Ez miben segíti a különköltözést? Ha félreértettem, akkor leírnád, hogy mire gondoltál itt?"

Amikor különköltözöl, akkor eladjátok azt a házat, amiben felnőttél, és azoknak a nm-eknek az ára, amik eddig is a tieid voltak, azok ezentúl is a tieid.

Nem tudom, mit nem értesz ezen.

Ha 20 nm-es szobád van a XIII. kerületben, és a közös részek is mondjuk 15 nm-rel nagyobbak miattad, akkor különköltözéskor ez 35 millió Ft.

Ez egy budapesti belvárosi (!!!) garzonra - tehát ugyanott, ahol felnőttél - elég.

Ha ez Békéscsabán van, ott is X ezer Ft/nm áron adsz el és ugyanannyiért veszel. Mi a kérdés?

"Fogd már fel, hogy egy átlag fiatalnak édesmindegy, hogy 27 vagy 30 millióról beszélünk, mindkettő egyformán elérhetetlen."

A 27 milliós még mindig egy 3 generációs (!!!) ház ára. Mi a ... ... nak neked 28 évesen egy olyan ház, amire majd csak 25 év múlva lesz szükséged, amikor 6 fős családod lesz?...

Jaj hagyjuk már ezt, hogy régen nem volt könnyebb.

- Régen nem szórták az "ingyen" pénzt a piacra CSOK meg babaváró hitel meg tudja a jó ég még mi formájában.

- Régen nem volt már minden szaki és építőmunkás külföldön.

- Régen nem volt ekkora vízfej ez az ország, egy rakás szakmában Budapesten kívül semmi sem létezik.

Valamiért rohadt érdekes, hogy az ismerősi, rokoni körben a 40-50-60 évesek mind saját házban kezdhették az életüket, pedig mind egyszerű dolgozó volt. Vettek, építtettek, igen, hitellel meg szülői segítséggel. Most mi van? MILLIÓS négyzetméterárak! Lehet azzal jönni, hogy "garzont vegyél mert olcsó", igen. Mindenki garzont vesz pont emiatt, már olyan négyzetméter árai vannak egy ilyen picike lakásnak, hogy ég a pofám. Néztetek szét manapság mondjuk az ingatlan.com-on? Ne haragudjatok meg, de normális ez? Nem is muszáj Budapestet nézni, szülővárosomban (40 ezres városka) is már ott tartunk, hogy 20 misi fölött indulnak jóval a lakások, munkalehetőség meg nulla. Már lassan szalagmunka sincs, nemhogy bármi olyan, ami vonzó lenne egy fiatalnak.

A CSOK pedig kb egy pofon a sz..rnak. Még ha akarnék is a semmire 3 gyereket, akkor is: nézzétek meg azoknak a házaknak, lakásoknak az árát, amire felvehető, aztán fussatok el sírni :D

"Én olyan albérletben kezdtem, amiben ha este 10-kor kifogyott a kályhából az olaj, reggelre befagyott a víz a pohárba. Kilométereket gyalogoltunk a munkahelyig, majd onnét haza. Annyi ruhánk volt, amit éppen viseltünk, és a két mélytányért is a kórház étkezdéjéből "kölcsönöztük". Telefon nem volt, net nem volt, háztartási gépeink nem voltak, és megelégedtünk egy Poljot karórával. Mégis éltünk, és lassan meglett mindenünk. De tudtunk is örülni minden apró lépésnek! Tv, vasaló mosógép, bútorok, stb. Hónapról hónapra apránként raktuk össze az életünket."

Én k..rvára tudok örülni, hogy már nem mélyszegénységben élsz, de te most mégis mi a toszért írtad ezt le, mi köze van ennek bármihez? Komolyan annak kéne örülni, hogy nem halunk éhen? :D

Képzeld, 5 éves telefonom van (ez is használtan lett az enyém), internet előfizetésem pont van, tv meg telefon nincs (még mobilon is feltöltőkártyás vagyok, mert úgy olcsóbb), se kocsim, se biciklim, nyaralni nem járok, fesztiválon utoljára egyetemen gólyaként voltam 7 éve. Gyakorlatilag az alapélelmiszereken és a közlekedésen kívül semmire sem költök... ja de: aranyáron albérletre :)