Ti ott vettetek ingatlant, ahol addig is éltetek / felnőttetek?

Kérdező,

én sem meggazdagodásról beszéltem, hanem normális életszínvonalról, amit mezőgazdaságból lehet fenntartani.

Tejelő, kivéve tehén? Magyarul kecske?

nagyon nem vagy képben

#5

Mi azt csináltuk amit az első írt!

Csak Soprontól 40 kmre költöztünk.

Mezőgazdaságból megélni ,hát nem tudom..

Itt nagyon sok embernek van kiskertje vagy a nagyszülöknek...

És te akkor is betelepülő leszel.

Ha a megélhetés számit gyere ide, nehezen de kimehetsz az osztrákokhoz is dolgozni.

De itt teljesen más az emberek mentalitása.

Én Pest megyében élek.

Sopronról már sokan írtak és reális rálátásom sincs, ezért én a helyi viszonyokat és a saját tapasztalataimat osztanám meg veled.

Egy gyönyörű szép déli kisvárost hagytam ott, amit imádtam, de ahogy más is mondta, a város külcsínyéből én nem fogok megélni.

A párom egy keleti szerintem szép kisvárost hagyott ott ugyanezen okok miatt.

Budapestet nem szerettük és nem is láttuk reálisnak a maradást anyagi és családalapítási megfontolásból, ezért amikor saját lakás vásárlására került a sor, akkor közvetlen agglomerációban kezdtünk el nézelődni átmeneti megoldás után (értem azt 6-8 évre). Vettünk egy lakást, dolgozunk, jól élünk, nem panaszkodunk. Itt fogunk családot alapítani, de mire a gyerekek pár évesek lesznek már egy pofás kis családi házat szeretnénk valahol a még távolabbi agglomerációban, kicsit kisvárosiasabb, vidékiesebb hangulatban.

Lehet csak azért, mert a lehetőségek közelében élünk, vagy mert mérnökök vagyunk mindketten, de én nem látom azt a fene nagy élhetetlenséget, amiről beszélsz.

Egyszerűen meg kell találni azt az egyensúlyt az akaratod és a számodra elfogadható kompromisszumok között, amit még elfogadhatónak találsz, illetve amivel hajlandó vagy megalkudni.

Én is szívesen maradtam volna a vidéki kisvárosban, ahonnan származom. De akkor valószínű boldogtalan lennék egy unalmas munkahelyen, a fizetésem a jelenleginek a töredéke lenne és az egyetlen örömet az adná helyben, hogy szép a város, ahol esténként sétálhatok egyet. Itt minden másom megvan, csak ez nincs, ami persze szintén ad egy hiányérzetet, de részemről közel sem akkorát, mint amikor nem képviselek a tudásomnak megfelelő értéket egy munkahelyen, ami a napom nagyrészét kiteszi.

Valamit valamiért.

Én lennék a második.

Hozzátenném, hogy kb. 10percre élek az osztrák határtól, de nem Ausztriában dolgozom. Régen talán úgy ment, hogy mindenki felkerekedett aztán kint keresett állást, most már -pont a sok szerencsétpróbáló miatt- nem úgy van az, hogy találsz állást hiphop nem messze az otthonodtól. Manapság már megtehetik az osztrákok, hogy válogatnak, már megteheti, hogy elvár egy nyelvtudást (esetleg kettőt..) ott sincsen most már kolbászból a kerítés a magyarok számára. El lehet menni Tirolba stb szezonális munkahelyre, ki lehet menni messzibb településekre, de hidd el, a hatá menti munkahelyek jórészt fel vannak töltve. Van ismerősöm, aki most keres kint állást -naponta kijárna- talált is viszonylag rövid időn belül, más kérdés, hogy már ott is járszanak a bejelentéssel, többet dolgoztatnak, mint a hivatalos (régen ez nem volt jellemző) és a fizetés sem olyan hú de nagyon kiemelkedő (sőt, ha leszámolod a benzint, már alig keresel többet)

Abszolút nem értek a mezőgazdasághoz, de azt még laikusként is látom, hogy nem úgy működik, hogy a kérdező a gyk segítségével kiszúr egy szép kis várost és zsebből beindít egy ilyesfajta vállalkozást.

Nem tudom, hogy mi a kérdező szakmája (van e?) de ha ilyen nagyratörő vágyak vannak ráadásul ilyen feltételekkel (AMI NEM BAJ!!:)) akkor előbb lehet tényleg jó lenne egy osztrák gyári munkát találni (esetleg bentlakással) ahol az ember még tényleg félre tudja tenni a nem kevés fizetése 90%-át. Ha megvan az alap, utána már lehet birtokot venni állatokat tartani.