Igaz hogy ha régebbi házat veszek figyelni kell arra, hogy néhány lépcsőfok vezet e a házba (a ház padlója kiemelkedik a kert szintjéből), vagy a kertel egy szintben van e s az utóbbit nem szabad megvenni?

A víz is egy olyan hatás, ami ellen a kérdésed alapján jobban véd az emelt aljzatú technológia.

Nem tudom, milyen "bizonyos hatásokra" gondolsz. Ahol nincs koszorú, ott előjöhet repedés. Ahol változik az altalaj tulajdonsága:pl bányatárnák környékére épített házak, koncentrált csapadékvíz vezetés alap mellé, csőtörés, ott a sávos alapozás ellenére is megsüllyedhet a ház. A földrengés is elbánik a ma elterjedt technológiákkal.

Tapasztalatom szerint meg szabad venni a 100 éves technológiával épült házat is, ha jó állapotú, és a 30 éveset sem szabad megvenni, ha látod, hogy a betonalapjából tégladarabok, cserépdarabok, terméskövek lógnak kifelé, morzsálódik a beton.

Ez a néhány lépcsőfok vezessen a padlószintig dolog kb olyan, mint a használt autó vásárlásnál, ha valaki laikusként megbízható, olcsó autót akar, egyszerűbb azt mondani neki, hogy vegyen Swiftet, vagy ha több pénze van, Ignist. Pedig sok utánajárással lehet találni kényelmesebb, ugyanolyan megbízható más típust is, és egy Suzukival is mellé lehet fogni, mégis kisebb rá az esély, hogy ráfizet az ember.

Szvsz a mai magyar ingatlanállomány nagy részét már rég le kellett volna bontani, sok-sok vályogot, kádárkockát, kisméretű téglást. Helyette körbealapoznak, koszorúznak, környezetszennyező nikecellel becsomagolják. Mivel a magyar szˇrul keres ahhoz, hogy korszerű, energiatakarékos házat építtessen, toldozgat-foldozgat.