Ti költöznétek erdőbe?
Az a helyzet, hogy kiábrándultam a nagyvárosi létből, és vidékre költöznék. Egy nagyvároshoz közeli "tanyasoron" vennék egy szépen felújított családi házat.
A bökkenő az, hogy a környék be van erdősítve, ráadásul a hozzám legközelebbi szomszéd kb. 300 méterre van, és nem látok át oda az erdő miatt (nem, nem akarok kukkolni utána, csak a rosszban sántikálók miatt félek). Így kissé védtelennek érezném magam (és a vagyontárgyaimat) a betörőkkel, s más rosszban sántikálókkal szemben.
/Egyébként a környék tele van frissen költözött, városból jövő (és az ottani életből kiábrándult), leginkább értelmiségi (mérnök, orvos, informatikus) emberekkel, szóval a helyiekkel nincs gond./
A ház gyönyörű. A táj is az. De mégis tanácstalannak érzem kissé magam. Ti mernétek ilyen helyre költözni, távol a civilizációtól (de mégis közel, mert olyan munkát végzek, ami jól fizet és otthon is végezhető)?
Várom véleményeteket!
#13
Nem csak a Kérdező pontozhat.
Vannak olyanok, akik nem is szólnak hozzá, de ebben lelik örömüket. Hát legyen meg az örömük!
Engem az is érdekelne, hogy valaki, aki nem az anyatejjel szívta magába a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, az miből akar megélni egy tanyán? Sőt, aki nem nagyüzemi módon csinálja, az nem igen él meg egy tanyából.
Mondjuk egy mérnök, orvos, informatikus, de bárki?
Ha eljár dolgozni, azaz ingázik, ki tartja rendben a tanyát?
Egy tanya rengeteg munka, még ha csak lucernával is van beültetve és nem árt mellesleg még ezermesternek is lenni hozzá. Gépeket, tetőt javítani, bütykölni ki fog?
Ha hétvégén haldoklik a kutyátok és az állatorvos 20 km-el arrébb lakik, de a telefont sem veszi fel?
Ha a kocsid elromlott, vagy csak lemerült és a gyerekednek eltört a karja?
Vagy te infarktust kapsz, vagy baleseted volt és dől a véred? A mentő meg 40-50 km-ről jön? ... ha egyáltalán képes vagy telefonálni
Esetleg szenteste begyullad a fogad és bucira dagad a fejed, közben ordítasz a fájdalomtól, kihez és hova mész?
Nem is sorolom, ezek olyan dolgok, amik bárkivel és bármikor előfordulnak, de más egy közösség közepén, vagy csak egy városban, mint kint a tajgán, esetleg egy 5 napos hóesés közepén, vakbélgyulladást kapni.
De felőlem mindenki oda megy, ahova akar, csak amikor ráébred ezekre a dolgokra, legyen hova visszamenni!
Én falun nőttem fel és az utolsó válaszoló nagyrészt igaz dolgokat írt, csak azt felejtette ki a szövegből, hogy ezzel lehet együtt élni. Az tény, hogy csak akkor érdemes, ha a család minden tagjának van jogosítványa, a felnőtteknek akár külön autója. Olyan helyre nem költöznék, ahol nincs séta távra tömegközlekedés.
Gondozás szempontjából ez sem másabb, mint bárhol máshol egy nagy kertes családi ház. Attól, hogy tanyán élsz, még jársz dolgozni és betudsz magadnak vásárolni... :D
Köttetnék be riasztót, fizetném a szolgáltatást és kész. Nagyon szívesen élnék ilyen helyen.
Mellékesen megjegyzem, most agglomerációban élek 15 km-re Budapest belvárosától, de a jó isten mentsen meg attól, hogy valaha is mentőt kelljen hívnom, vagy kórházba kerüljek valami komoly baj miatt. Én esélyesebbnek tartom, hogy előbb halnék meg itt, mint mondjuk a szülőfalumban, ami ugyan 30 km-re van a legközelebbi baromi jól felszerelt kórháztól, ugyanakkor kisebb a forgalom és sokkal-sokkal kevesebb ember is jut egy orvosra/kórházra/mentőre. Esélyesebb, hogy előbb kerülök jó kezekbe ott, mint itt.
Akik itt (meg másutt) lepontozgatnak olyanokat, akik reálisan elmondják a nehézségeket, mert "Ők bizony mennének!", azok miért nem mennek?
A lehetőség mindenkinek adott, ezerszámra vannak eladó tanyák, lehet menni és megpróbálni, senki nincs lekötözve a városi lakásában.
Ja, vagy azt azért mégsem, mert mégsem olyan egyszerű?
Otthonról könnyű elképzelni, hogy madárcsicsergésre ébredünk, a nagy diófa alatt reggelizünk, megkávézunk, közben vakargatjuk a Buksi fülét, lágy szellő simogatja az arcunkat, majd utána annyi a dolgunk, hogy a falu felől jövő déli harangszóra az asztalhoz üljünk és elfogyasszuk a paprikás csirkét nokedlivel, friss idei uborkasalátával. Természetesen előtte felhoztuk a hűs pincéből a tokaji borokkal vetekedő saját borunkat, ami a pincében palackban terem, amit aztán jóízűen elfogyasztunk az árnyas lugasban.
Innen már csak egy dolgunk van, hogy készülődjünk a délutánra, amikor is jönnek a barátok estére bográcsozni és ezután a fárasztó nap után jól esik a tücsökciripelős estében a beszélgetés.
Miután mindenki elment és kellemesen elfáradtunk, becsukjuk a kaput a kolbászból levő kerítésen és nyugovóra térünk. A nyitott ablakokon a Hold fénye bevilágít, az éj hangjai beszűrődnek és minket elnyom a pihentető, nyugodt álom.
Másnap minden kezdődik elölről, mert ez aztán az élet!
Megjegyzem, ha valakinek herótja van az emberektől, akkor a városban is lehet elszigetelten élni, nem kötelező ismerkedni, barátkozni még a szomszéddal sem.
Viszont lehet venni az ország leggyönyörűbb pontjain fillérekért komoly házakat, nem állandó ott lakásra, csak a szabadidő eltöltésére, emberi léptékkel rendelkező kertekkel. Ott van Zala megye, szebb nem is kell, félig üresen áll, számtalan szebbnél szebb ingatlannal.
Vagy az Őrségben, esetleg a Balaton felvidéken, a Körösöknél, Tiszánál, Dunánál, vagy bárhol.
Ehhez nem kell született városiként elásnia magát valakinek valami tanyán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!