Szerintetek ez mennyire jogszerű? Mennyire általános?
Új építésű ingatlan vásárlásnál foglaló és vételár előleg kerül ügyvedi letétbe, 10-10%.
Szerződés a foglalót akként kezeli, tehát vevői meghiúsulás esetén a foglaló elvész, eladói meghiúsulás esetén duplája jár a vevőnek. Viszont ügyvédi letétből bármely okból történő meghiúsulás esetén első körben a foglaló az eladóhoz, a vételár előleg a vevőhöz kerül. Ezt követően lehet csak -akár peres úton - érvényesíteni a károsult fél igényét.
Normális ez? Ha a vevő fizeti be, akkor nem neki járna vissza (persze azután kártéríti az eladót, ha vevő miatt bomlott az üzlet)? Találkozott már valaki ilyen szerződéssel?
válasza:Szerződése válogatja. Jogszerűvé tehető a szerződés körmönfont megfogalmazásával, de ettől nem lesz igazságos!
Ez egy gazember! Én ezzel az ügyvéddel soha nem kötnék szerződést!
válasza:Nem igazán értem.
A foglalónak és az előlegnek is megvan a pontos jogi definíciója, aminek a jogszerűségét nem befolyásolja, hogy új építésű, vagy régi, ügyvédi letét, vagy sem.
Az, hogy az ügyvédnél van letétbe helyezve, vagy a szalmazsákban attól még ugyanazok a jogszabályok érvényesek, ... KIVÉVE, ha az előszerződésben TE mást írtál alá.
válasza:Még egy adalék:
Az ügyvéd mindkét felet képviseli. Ez a fajta megfogalmazás az eladónak kedvez. Egy ügyvédnek pedig kutya kötelessége arányos szerződést kötni. Utólag persze lehet perelni aránytalan szerződési feltételek miatt, de az sokba kerül, utánajárással jár, nem éri meg.
Másik: szólj, hogy ez a szerződés aránytalan és kérd, hogy változtassa meg!
válasza:#3 Köszönöm, ez az aránytalanság dolog jól hangzik. Erre fogok hivatkozni.
Ugyanakkor sajnos a helyzet nem egyszerű, persze mindenki könnyen csapja le a labdát, hogy nem írná alá a szerződést, de több hónap keresgélés után több százezer Ft ráfordítással találtuk ezt az egyébként nagyon jó lehetőséget. Maga a vétel kitűnő, minden más tartalmi elem a szerződésben kifogástalan. A kérdés az, hogy hogyan lehetne rávenni az ügyvédet vagy eladó felet, hogy fogalmazzák át ezt az egy pontot... milyen közös út volna járható, stb.
válasza:ÍRÁSBAN(!) kérd fel az ügyvédet a szerződés módosítására
Indok: amit a 3-as írt.
Egyelőre jogszerűtlen a szerződés, te csak a jogos érdekeidet véded a jogkövetési igényeddel.
Eszedbe ne jusson szóban kérlelni, vagy alázatosan előterjeszteni az igényedet, hanem leírod, hogy a te ügyvéded felhívta erre a figyelmedet.
Amellett azért gondolj bele, lehetnek ezek szélhámosok is!
Emberektől beszedik a pénzt, utána visszalépnek, a foglaló meg szerződéssel alátámasztva a zsebükben marad.
Nekem ez nagyon gyanús, remélem tévedek!
Majd írd meg, hogy mire jutottál!
válasza:Nem védve sem az ügyvédet, sem ezt a fajta szerződést, azért egy érv eszembe jutott:
"bármely okból történő meghiúsulás esetén"
Úgy vélem, azért került bele ilyen megfogalmazásban, mert nem az ügyvéd fogja adott esetben eldönteni, hogy kinek a hibájából hiúsult meg az adásvétel. Természetesen ha az eladó hibájából, akkor kétszeresen jár vissza a vevőnek.
De! Ez már egy másik jogügylet! (amennyiben megtagadják a visszafizetést). Viszont ez már valószínűleg nem az ügyvéd hatásköre kideríteni, ki hibázott és miben, az már egy rendőrségi ügy.
Jogilag szerintem így áll össze a történet, bár a mi ügyvédünk sosem írt volna ilyen szerződést.
Utolsó jól látja a helyzetet, a letétkezelő ügyvéd ugyanis nem jogalkalmazó, nem dönthet arról, hogy melyik fél érdekkörébe tartozik a szerződés meghiúsulása. Ő egyszerűen csak végrehajtja a szerződésben leírtakat és vissza utalja a letétet, foglalót az eladónak, vételár előleget a vevőnek. A többit ugyebár a két félnek kell egymás között elrendezni. Viszont itt jönnek azok az esetek (százezrével), amikor az eladó bedől az építkezésekkel, felmondja a szerződéseket, a lefoglalt telkek és félkész vagy kész ingatlanok árából kártérítik az azokra hitelt kibocsátó bankot és ha marad akkor talán kártanalítják a vevőt, vevőket. Mindez évekig elhúzódhat.
A mi (vevői) szempontunkból igazságtalan a letét kezelési eljárás, hiszen ha a mi hibánkból hiúsul meg a szerződés, az eladó máris megkapja a foglalót a letétből. Viszont ha az eladó hibájából hiúsul meg (ez a gyakoribb), akkor is hozzá kerül a foglaló és nekünk pereskednünk kell érte (a duplájáért).
Valahol olvastam, létezik olyan megoldás, hogy a letétkezelő ügyvéd bírói letétbe utalja a foglalót bármely okból történő meghiúsulás esetén. Ezt az egy megoldást tartom elfogadhatónak és arányosnak.
válasza:Visszakérdezek: miért kell ehhez az ügyvédhez ragaszkodni?
Alapesetben a vevő hozza (és fizeti) az ügyvédet, nem? Ti keressetek egy normális ügyvédet, aki normális szerződés-tervezetet készít és mondjátok azt, hogy ő intézi az ügyet.
Ha az eladó okoskodik és közli, hogy csak ezzel az ügyvéddel lehet intézni, akkor sajnos elég valószínű, hogy esze ágában se lenne visszaadni a foglalót, amit megkapna, mikor MIATTA meghiúsul a szerződés. Akkor viszont mindenképpen meneküljetek ettől az építtetőtől, mert úgyis át fogja verni a vevőit.
válasza:az ügyvéd azt írja a szerződésbe, ami a felek akarata,
amennyiben az nem jogszabály-ellenes. Ez a kitétel nem hiszem, hogy az lenne. A letéti szerződés persze más kérdés, hiszen azt az ügyvéddel kötitek, ott ő az egyik fél, megmondhatja, hogy mit vállal. Valószínüleg nem akarja, hogy visszalépés esetén neki kelljen eldöntenie a vitát. Szerintem olyasmit kellene beleírni, hogy ha mindkét fél egyhangúlag nyilatkozik irányába, hogy ki lépett vissza, akkor annak megfelelően intézkedik a foglalóról. Ha jogvita keletkezne, akkor annak lezárultáig nem adja ki senkinek a foglalót.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!