Ennyire rossz egy vályogház szigetelése?

"Azért aki egy kicsit tájékozottabb, fontos a maga és családja egészsége, no meg van egy halom pénze, az ma ISMÉT vályogból építkezik. "

Ennek ellenére fura, hogy szinte nem is lehet vályogtéglát kapni. Ha annyira egészséges lenne a vályog, akkor legalább nyugaton nagy keletje lenne, hiszen ott van pénz is, és törődnek is az emberek a saját és családjuk egészségével. Mégsem használnak vályogot, ennek pedig biztos hogy nem az az oka, hogy hírből sem hallottak a csodálatos vályogtégláról.

Az, hogy néhány ember valamiféle hóbortból vályogot használ alapanyagként, még nem jelenti azt, hogy a vályog egy hú de milyen jó építőanyag lenne. Az általad mutatott képek pedig részben (vagy egészben) délebbi területekről vannak, mint amennyire délen Magyarország fekszik (az egyik kép pl. Brazíliából való, amiről minden elmondható, csak az nem, hogy nagy hidegek lennének, másik képen kültéren tartott mediterrán növények láthatóak).

A vályog alapvetően sár (föld) és szalmatörek keveréke. A föld nem tartozik a jó hőszigetelő dolgok közé (sőt, igazából nagyon is rossz hőszigetelő), a szalma pedig nagyon kevés benne, hogy ezt a tulajdonságát jelentős mértékben emelje. Eredmény: vacak hőszigetelő képesség, aminél még a B20-as tégla is jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik (azonos vastagság mellett). Persze, ahol nincs szükség hőszigetelésre (pl. az említett Afrika), ott valóban nagyszerű építőanyag, már csak abból kifolyólag is, hogy nincs is más. Meg ha lenne is, akkor se tudná senki megfizetni, ezért vannak ott egész falvak, amik vályogból épültek.

Vályogot alapvetően nem azért használtak az emberek régen, mert olyan jó építőanyag lenne. Hanem elsősorban azért, mert a vályogért nem kellett (sokat) fizetni, ott volt a kertben az alapanyag, csak ki kellett termelni. Akinek pedig ma sok pénze van, azoknak csak nagyon-nagyon marginális része az, aki vályogházat épít(tet) magának.

A vályogházak nem azért hűvösek nyáron, mert olyan jó hőszigetelő képességgel rendelkezne a vályogtégla. Hanem azért, mert többnyire picik az ablakok, tehát kevés napfény tud bejutni a házba, másrészt pedig azért, mert a vályog elvezeti a hőt a talajba. Ugyanezt megteszi télen is, így egy vályogházat kifűteni többnyire költségesebb, mint egy ugyanakkora légterű téglaházat (nem véletlen, hogy régen a vályogházaknak reggelre belülről lett jégvirágos az ablaka, noha este 10-kor még egész kellemes meleg volt benne a sparherdtől). Ha építenél vályogtéglából egy tágas, nagy ablakokkal ellátott házat, akkor bizony megdöglenél nyáron a hőségtől odabent, ha nem lenne az ablakokon valamiféle árnyékoló (redőny, reluxa, függöny, stb.). Ráadásul a vályogházak egy jó részének verandája is épült, ami miatt még kevesebb napfény tudott bejutni a házba.

Egy szó mint száz, a vályognak egyetlen óriási előnye volt, mégpedig az, hogy olcsó és könnyen elérhető volt (sok esetben konkrétan ingyen lehetett vályogtéglát készíteni a házépítéshez). Mára viszont ez az előnye is megfogyatkozott, ezért is nem építkeznek belőle már szinte sehol hazánkban.

#12:

"A vályogházak többségében sem pici ablak van."

A vályogházak többségében bizony picike ablak van, egy mai szabvány ablakhoz képest mindenképpen. Láttál te már vályogházat egyáltalán?

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Brutál nagy méretű ablakokkal vannak ellátva, nem igaz? És bizony ez a jellemző, nem a nagy ablakos vályogház.

"Azért jó hőtartók többek között, mert a falak elég vastagok."

Hát ha a hőkapacitást összekevered a hőszigeteléssel, akkor nem is értem, minek írsz egyáltalán ilyen kérdésekhez választ...

#13

Az ablakok méretével kapcsolatban nem értek veled egyet.

Ahol én lakom, (Pest megye, Bp-től 35 km-re) a 60-as években épült Kádár-kockák 90%-a vályogtéglából épült, zömében 180 cm széles, 3 szárnyas ablakokkal, tehát nem azok a tipikus hosszú tornácos parasztházak, pici ablakokkal.

Hát pedig a Kádár kockákat alapvetően téglából építették (főként B30-ból). Még a maradéknak is a többsége tégla-vályog vegyesfalazatú (váltott soros). Kevés Kádár kockát építettek tisztán vályogból.

Egyébként én is kábé pont ugyanezen távolságra laktam Bp-től, úgy 35 évig, és nekem is van egy ilyen 72-es Kádár kockám :) Nálunk pl. az egész utcában (de még a keresztutcában, és az arra merőleges másik két utcában is) csak B30-ból épített Kádár kockák vannak. Két vályogház volt csak ebben a tömbben, de egyik sem Kádár kocka mintára épült (sima hosszúkás, verandás parasztházikók).

#16

Miért vesznénk össze?

Beszélgetünk.

Vagy ezt itt szokatlan?

Mondom a tutit!

Körülásod a vályogházat, készítesz egy kb. 1,5 méter mély, 50-60 cm széles árkot a ház falától kb. 50 cm-re. Ennek az alját és a ház felőli oldalát szigeteled víz ellen. Például, kirakod téglával, majd azt szurokkal szigeteled, kiöntöd betonnal stb. A lényeg, hogy a ház felé ne tudjon menni a víz. Utána feltöltöd az árkot kaviccsal. A ház mellé betonlapokból vagy helyben öntve (a lényeg, hogy vízzáró legyen) járdát építesz, amely az árok felé lejt, abba vezeti a vizet.

Az ároknak esést kell, a vizet el kell vezetni, akár átemelő szivattyúra is szükség lehet.

Így a vályogfalas házad alapja körül a föld mindig száraz lesz.