Családi ház vásárlása előtt állunk, és egy kicsit berezeltem, akik meglépték írnának véleményt?

Leírom a tapasztalataimat, hátha segít Neked.:)

Ötven fölötti vagyok és laktam már családi házban, sorházban és jelenleg tégla társasházban.

Húszas éveim elején családi házban költöztünk a férjemmel. Nagyvárostól 10 km-re volt, a bejárást kocsival oldottuk meg, mert rengeteg idő elment volna az utazásra, főleg gyerekekkel. Állandóan újítgatni kellett, tényleg beleöltük minden pénzünket és mivel szerettük, ha rendben van kívül és belül, minden szabadidőnk ráment. Nagyon sokszor elegünk volt, de a gyerekeink imádták tinédzser korig.

Onnantól állandó vita volt, hogyan jöjjenek haza mozi, vagy buli után, mert nem volt már tömegközlekedés és mindig nekünk kellett kocsival menni értük, vagy maradt a drága taxi.

Szóval beköltöztünk a városba sorházba. Új ház, nem kellett újítani, kicsi kert, rendben lehetett tartani. Viszont a szomszédból minden áthallatszott, sokszor az agyunkra ment. A gyerekek viszont szerették.

Amikor kirepültek és nagy lett a sorház, tégla lakásba költöztünk. Alapvető volt, hogy a falak vastagok legyenek a szomszédok miatt és a városban legyen, ne kelljen mindenhová autó. Nagyon kényelmes itt, egy lépés a belváros, viszont elég zajos. Sokszor hiányzik a csend, de ha belegondolok, nagyon-nagyon kényelmes és bár vágyom a kertre, de a vele való állandó munkára, készenlétre és az utazással eltöltött időre egyáltalán nem.

Őszintén nem értem, hogy miért vágynak az emberek kertes házra.

A kertgondozás nettó hülyeség, mert kimegyek a piacra és megveszem potom pénzért. Amúgy meg rámegy egy csomó pénz (magok, locsolás stb.) meg idő.

Nem írtad melyik település, de a kb. 20 perc hétköznap reggel kb. 60-re felmehet ilyen-olyan dugók miatt meg a pesti közlekedés miatt is.

Meg ott van a közbiztonság is, egy kertes házat adott esetben nagyobb eséllyel fosztanak ki, mint egy panelt, ahol pár méterre van egy rakat szomszéd.

Jön a tél, a havat pedig el kell seperni, akkor is, ha te reggel 8-tól délután 17-ig dolgozol vagy különben a szomszédok ki fognak kezdeni..

Egy rakat pénzt kell költeni, hogy jól nézzen ki kívül is, Kerti bútor, sütögető hely, díszkert kis patakkal stb. rád van bízva, na meg persze a pénztárcádra. Vagy egyébként mi értelme lenne a kertes háznak, ha sosem tudsz kimenni lazítani...?

A gyerek is utálni fogja egy idő után, meg sztem nem kéne, arra szocializálni, hogy az egyetlen program a "kertben való tombomlás", mert annál sokkal színes a világ.

Ha meg még nem akartok gyereket, akkor neked is felesleges elzárni magad vmi kis városba...

Ez nagyon korlátolt hozzáállásra vall.

Én éltem mindkét típusú házban, ma már el sem tudnám képzelni az életet egy lakásban.

Mégis mit lehet ott csinálni?

Tévézni vagy olvasni, más lehetőség nem nagyon van.

Sokkal színesebb a világ, mint a kertben rohangálni? Hát nem kell akkor rohangálni!

Nekem a kertészkedés nem munka, hanem kikapcsolódás, én nem fáradok el benne, vagy ha igen, akkor kellemesen.

A piacos dolog nagy butaság, nem veszed meg olcsóbban, és nem is tudod, mit veszel.

Nem vagy képben, hisz nem ismered a másik oldalt. Miért kerülne többe a vetőmag meg a locsolás? Az idő adott, legalább nem a tévé előtt ülünk, hanem szabad levegőn vagyunk. A vetőmag kb 50 ft, majd figyeld meg a Tescoban tavasszal. A víz többynire ingyen vcan, mert amit a kútból húz fel az ember, azért nem kell fizetni. Nekem szivattyú hozza fel, tehát egyedül az áramért fizetek, szerintem fillérekre jön ki egy locsolás, de az egész nyári locsolásom sincs szerintem pár ezernél több.

De ezért nem 1-2 kiló paradicsomot kapok, hanem több tíz kilót, és minden egyebet, emrt én sok félét termelek.

Amikor pedig a saját fádról szeded le a gyümölcsöt, az nem olyan, mint elmenni a piacra és szatyorba szedni.

Ez mivel kényelmetlenebb? Legalább itt van helyben, nem kell elmenni érte hidegben, szakadó esőben, nem kell hazacipelni. Ja, te megveszed a maréknyi málnát, epret, áfonyát egy vagyonért, én meg kimegyek, és szedek egy vödörrel, meg adom ajándékba az ismerősöknek, annyi van. És nem kerül semmibe, mert szerintem akkor is megélne, ha egy fillért sem költenék rá. Esik annyi eső, ami elég neki. Na itt dőlt meg a piac olcsóbb véleményed. A piac SOKKAL drágább. Van két diófám. Anny dióm van, hogy szintén ajándékba adom, mert rengeteg, és csak egy évre kell, hisz jövőre újra lesz.

Nem 1-2 kiló, és nagyon egészséges. Van fogalmad róla, mennyibe kerül? Szerintem nincs. Nekem egy fillérbe se, mert diófát a büdös életbe nem locsoltam még, hozzá se kell érni soha, semmi dolgom vele.

Amikor panelben laktunk, a zaj volt a legrosszabb. Gyerek voltam, de még így is éreztem, hogy ez nem jó. A szomszéd állandóan bömböltette a zenét, nem lehetett vele beszélni. És ilyen szomszéd mindenhol van. MIndig átható kukaszag volt az egész lépcsőházban, ez sok helyen jellemző a mai napig. Azt is érzed, ha a szomszéd pörköltöt főz, és ha valami oylat főz, amit utálsz, azt is szagolhatod órákig, emrt egy szellőztetés ezen nem segít.

Igen, minden közel volt, szerettem, és 15 évesen elég rosszul érintett, hogy kiköltöztünk az isten háta mögé. Akkor utáltam, de tudjátok, mit? Mégsem maradt ki semmi az életemből. Érdekes, de meg tudtuk oldani, és soha nem taxiztam fiatalkoromban.

Ha éjszakára mentünk bulizni vagy koncertre, ott aludtam a barátnőmnél. Moziból nem csak az utolsó előadásra lehet menni, van korábban is, de 99%-ban a 20 órás előadás után is el lehet érni az utolsó buszt, emrt mindenhova 22.40-kor megy utoljára. Nekem ez a 22.40 legtöbbször elég volt, de ha tényleg egész éjjel tartott a buli, és nem lett vége éjfélkor, hát hazajöttem az első busszal hajnal 4 körül. Sokan még akkor is folytatták a bulizást. És nekünk még kocsink sem volt akkor, mégsem maradtam ki semmiből. A Te gyerekeid is meg tudják oldani, csak szerintem el vannak kényelmesedve. De nem fog megártani nekik, ha nem lesz minden a seggük alá tolva és nem lesznek elkényeztetve. Tiniként itt az ideje egy kis önállóságot tanulni.

A ház kirablása... ez vicc. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy kevésbé törnek be családi házakba. Itt méginkább látják a szomszédok, hogy mi történik, mint a panelban. Itt ha megáll egy kocsi az utcában, már a falu végén is tudják a rendszámát. (ennek lehetnek hátrányai is, de pletykás vénasszony ugyanúgy van a lakótelepen, mint a kertvárosban)

hú, volt még pár dolog, csak ilyenkor ugye nem látom a többi választ, csak amit írok.

"A gyerek is utálni fogja egy idő után, meg sztem nem kéne, arra szocializálni, hogy az egyetlen program a "kertben való tombomlás", mert annál sokkal színes a világ."

ez volt a legbutyutább része.

a kertes annyival több, hogy ki is mehetsz. ez egy PLUSZ lehetőség, a többi lehetőség pedig nem vész el! vagy szerinted a családi házban élő gyerek nem tud odabent play station-özni, csak a panelben lakó? a kert nem az EGYETLEN lehetőség, nem is értem, hogy lehet így megközelíteni. a gyerek pedig nem fogja utálni, nekem még nincs gyerekem, de van a te környezetedben gyerek? igen, ma már az okostelefon meg a fb a jellemző, de attól még igenis boldogabb lesz a gyermekkora, ha két facebook-ozás között fára mászik vagy kutyázik. apropó, állatok. sokat segítenek a gyerek önállóságra nevelésében. tudom, hogy sokan tartanak panelban is kutyát, de ez kinek jó? kizárt, hogy annyiszor le tudja vinni, ahányszor az állatnak jó lenne. az állat nem lakásba való, a gyerekek viszont igenis szeretik az állatokat.

a közelkedés, és a kényelem: mi 15 km-re vagyunk a várostól, fél óra alatt bent vagyok busszal a munkahelyemen. azért nem értem, hogy ez mitől kényelmetlen, emrt még így is kevesebbet utazok, mint egyes kollégáim, akik a városban laknak, csak a város másik végén, mint a munkahelyünk. ők csak 5 km-t utaznak, de az is fél óra, és ülnek a dugóban. és ez még csak nem is pest, csak egy nyugat-magyarországi megyeszékhely.

a kényelemhez még annyit, hogy sehova sem kell naponta menni. felnőtt vagyok, meg tudom tervezni, mi lesz pár napig a kaja, és nagybevásárlás alkalmával képes vagyok több dolgot is megvenni. ha valami mégis kell, munka után pár perc, és megveszem, nem veszítek vele időt. drogériába, ruhaüzletbe, stb, sem kell minden nap menni, ezért nem értem, mitől kényelmesebb az, ha minden van a közelben. nyugodtabban alszol attól, hogy a szomszéd utcában van egy autószerelő műhely meg egy lámpabolt? nem, csak jól hangzik elmondani, hogy minden ott van egy karnyújtásnyira. tényleg igazán hasznos, főleg hogy sosem mész be. tényleg max az élelmiszer az, ami minden nap kell, de mondom, meg lehet venni nagybevásárlás alkalmával, a másik meg az, hogy nincs olyan kertváros vagy kis falu, ahol ne lenne bolt. már-már idillinek tűnhet, de nálunk a kisboltban húson kívül minden van, és lényegesen olcsóbb, mint a nagyváros. akkor hol is a nagyváros, vagy a társasház kényelme? itt is meglehet mindened, és ott is. csak ott bűzben, szmogban, zajban, a szomszéd kiablást hallgatva, itt meg kimehetsz fürdőköntösben a napsütésbe, vagy nyáron elpihenhetsz a fád árnyékában egy jó könyvvel. összehasonlíthatatlan.

Na nálunk meg pont fordítva, volt 17 éves koromban költöztünk társasházba a kertesből.

Kiskoromban nagyon ritkán mentünk játszótérre, mert ott volt kert és közben anyu is tudta csinálni a saját dolgát...igen, ám de nekem nincs tesóm és néha már tényleg nagyon uncsi volt. Később sulis koromban már, még nem mehettem busszal, hanem meló előtt vki bevitt a suliba, utána meg elhozott. Ritkán lehetett megoldani, hogyha van vmi külön program vagy csak a többiekkel vmi, akkor azon részt tudjak venni. Volt kutyusunk, imádtam is persze, de volt bizony olyan, hogy inkább a barátaimmal lettem volna, nem a kutyámmal.

A kertművelés meg közel se kikapcsolódás, gazolás, kapálás, ásás, dió szedés a nedves, trutyis avar alól, krumplibogárirtás, málnaszedés a tűző napon, metszegetés, utána körömsúrolás... hirtelen csak ennyi jutott eszembe, én nagyon utáltam az egészet. Talán nagyon-nagyon kiskoromban még jó buli volt, de utána már csak a kifogásokat kerestem, hogy ne kelljen segíteni. Sőt ott volt a virágos kert is a ház előtt, hogy a szomszédoknak legyen mit nézni. Nem tudom pontosan nálunk miből termedt, de általában csak párszor ettünk belőle, mellette kellett máshonnan is venni gyümölcsöt, zöldséget.

Utána a belvárosba költöztünk és szó szerint kinyílt a világ. Ha este 9-kor kitaláltam, hogy találkozni akarok vhol egy üdítőre az ismerőseimmel vagy gyrosozozni vhol, akkor max 15 perc alatt ott voltam. Az is megoldható, ha neked este 11-kor jut eszedbe, hogy mégis bulizni szeretnél (idő és pénz veszteség nélkül).

Az oké, hogy 22:40-kor megy a busz, de ha teszem azt 1-kor elfáradsz vagy megunod a bulit, akkor még ott kell ülnöd pár órát az első buszig...hát nem biztos, hogy jó dolog.

na ez már normálisabb hozzáállás, mint a más stílusban író válaszolóé.

szerintem amit gyerekként munkának élsz meg, azt később élvezheted, de nem is kell mindenkinek szeretnie a kertészkedést. én élvezem.

a bulis részét el tudom fogadni, mert teljesen reális. DE: ezt a kérdezőnek tudnia kell, hogy ő bulis faja-e, meg mi a fontos neki.

szerintem ha alapból olyan fajta, hogy minden héten bulizik, meg éjfélkor jár haza, akkor meg sem fordulna a fejében a külvárosba költözés.

és 17-20 évesen minden héten mentem, de azóta eltelt 10 év, és nincs olyan programunk, ami éjszakába nyúlna. nem igényeljük. vagyis néha van egy mozi, színház, úgy értettem, hogy ezekhez nem kell berúgni, tehát az ilyenhez ott a kocsi.

Én imádom <3

Megyeszékhelyen, panelban születtem, majd a fővárosban éltem 5 évig, utána kisvárosban társasházban... majd végre felépült a családi házunk a férjemmel egy kis faluban :)

A legközelebbi város 10 percre van, busszal is maximum 15. Bár a tömegközelekedés éjszaka nem valami jó, ha a gyerekek nagyobbak lesznek, biztos értük kell menni, vagy ott alszanak majd valakinél (én tinikoromban mindig Pesten az ismerőseimnél aludtam, mert éjjel nem vitt volna haza semmi...).

De ez szerintem nem valami nagy ár azért, hogy biztonságos a környezet (jó hely + a szomszédok is figyelnek kölcsönösen, ha valami furcsa lenne!), szép, tiszta a környék, jó a levegő, és amerre a szem ellát csak erdő, mező van nem panel panel hátán... Plusz lehet hangoskodni, nyáron kertipartikat tartani, úgy ünnepelni, ahogy akarunk. Nem kell a liftet meg a szomszéd mosógépét hallgatni naponta. Imádjuk a kertet gondozni a férjemmel (nem veteményes, hanem dísz), ha szép az idő mindig kint vagyunk. Plusz van egy kis medencénk is, ami a világ legeslegjobb dolga nyáron!!