Mit jelent a valóságban, hogy "Az ingatlan tehermentesen, lakottan kerül árverésre."?
A nagyanyám 1954-ben meghalt és a nagyapám hozzánk költözött abba az akkor társbérleti lakásba, aminek a szobaszáma ugyan megfelelő volt, de a lakás elrendezése miatt megegyezés alapján a társbérlő használta a fürdőszobát, mi meg a konyhát. Hogy a mi 3 generációs családunk megfelelően tudjon tisztálkodni, ezért a nagyszüleim vidéki házát eladva a szüleim vásároltak egy lakott ingatlant abban a hitben, hogy az ottlakó házaspár azonnal kiköltözik, ha kap egy számára megfelelő lakást. Így végre fürdőszobás lakáshoz jutottunk volna. Az apám több bonyolult ingatlancserés ügyletet próbált meg lebonyolítani, de sikertelenül. Több bírósági perrel is próbálkozott, sikertelenül. A nagyapám úgy halt meg, hogy életében nem mosakodott fürdőszobában. Végül is a szüleim belementek egy olyan emeletráépítésbe, ahol lett fürdőszobánk, de a nagyapámék házából vásárolt 100 nm-es lakásban továbbra is az ottlakók éltek a bíróság által megállapított havi 140 Ft bérleti díj ellenében. A bennlakó házaspár addig életben maradt tagja végül 24 év elteltével jobblétre szenderült. Ezután 1 évvel tudták meg csak a szüleim a házban lakó szomszédtól, hogy kihalt a bérlő. Akkor némi családi gondolkodás után végül én költöztem be a lakásba, már a saját családommal úgy, hogy lakott ott még a korábbi lakó által albérlőként befogadott személy. Ekkor derült fény a tényleges oksági összefüggésre. A bennlakó házaspár (egyébként illegális módon) "albérlőként" rendszeresen befogadott olyan személyeket, akik albérleti díj mellett télen felhozták a tüzelőt a pincéből és takarították az egész lakást. Vagyis a bennlakók jóval nagyobb haszonra tettek szert, mint amennyit kifizettek hivatalos bérleti díjként (140 Ft).
Röviden, lakott ingatlant nem ajánlott megvásárolni. Őt védi a törvény.
De az alattunk lakók sem jártak jobban. Mivel akkor az "50-es években korlátozták a lakás "jogos" alapterületét a bennlakó tulajdonosok családtagjainak száma alapján is, az alattunk lakók saját maguk "védelmében" befogadtak egy ismerős házaspárt. Azok sem akartak soha kiköltözni, rengeteg összetűzés, csetepaté merült fel. Végül x évtized után kiderült, hogy a befogadott házaspár időközben vett magának egy lakást, amit azonban bérbe adtak.....Ez aztán valami módon kiderült és ismét csak bírósági eljárással sikerült az alattunk lakóknak is megszabadulni a nemkívánatos személyektől.
Azt jelenti, hogy nem akarja birtokba adni, mert szerinte jogtalan a követelés.
Gondolom, nem is mutatják, zsákbamacskát veszel.
Azért az vásárlóként alap, hogy olyan ingatlant akarok, amit a tulajdonos akar eladni és be is mutatja nekem a kéglit.
Köszi mindenkinek a válaszokat. Igazából csak nézegetem az árverésen lévő ingatlanokat és ingóságokat, aztán felmerültek kérdések, többek közt ez is.
Általában a leírásban szerepel, hogy
"Az ingatlan tehermentesen, lakottan kerül árverésre"
vagy
"Az ingatlan tehermentesen, beköltözhetően kerül árverésre."
Utóbbi esetén, ha jól értem, a licit nyertese gondtalanul birtokba veheti az ingatlant. Az első esetben meg neki kel gondoskodnia, az ott lakó kiköltöztetéséről. Viszont azt em tudom megállapítani, hogy az ott lakó(k) milyen jogcímen tartózkodnak az ingatlanban.
Teljesen más a szituáció, ha holtig tartó haszonélvezettel rendelkeznek, mintha pl van még egy 1 éves bérleti szerződése valakinek, aki albérletben lakik ott.
Ezt próbálom kideríteni, hogy milyen módon állapítható meg ez az ingatlanárverési hirdetményekből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!