Gázak vagyunk, hogy csak egy panellakást tudunk venni?
" hogy mennyi bullying fogja érni a gyereket azért"
Semennyi.
Az a gáz, hogy ez egyáltalán eszedbe jut.
Én egy 15 lakásos társasházban laktam 14 éves koromig, igaz nem panel, hanem zsaluzott beton technológiával épült a ház. Imádtam ott lakni, majdnem minden lakásban lakott korosztályomba lévő gyerek. Bandáztunk egymásnál folyamatosan. A hátsó mini udvaron fociztunk, tollasoztunk, nyári estéken szalonnát sütöttük. Mindig volt haver, barát aki meghallgatott, aki segített vagy viszont. Bölcsis korunktól ismertük egymást. Aztán anyámék vettek egy telket, és építetek rá egy családi házat, egy külvárosi kertes övezetben. Gyűlöltem. Hazaérve a suliból nem volt többé olyan hogy kimegyek a folyosóra, lépcsőházba és bandázok, hanem maradt a csend. Hétvégén meg a fűnyírás, gereblyézés, sövénynyírás. Soha senki nem cikizett amíg lakásban laktunk, mondjuk mást se. Fel sem merült, hogy különbséget tegyünk egymás között ezen az alapon, hogy ki hol lakik.
Számomra kissé ellentmondásos a kérdés/a kérdező döntése. Egy ingatlanvásárlás mindig úgy működik hogy van egy listád amely az elképzeléseidet tükrözi, mint névleges érték, továbbá van egy tűréshatár -bátorkodom ezzel a fogalommal is élni, ha már egyszer mérnök a kérdező- amelyen belül vásárolsz ingatlant.
Azt írod, nem vagy elégedett a vásárlással. De miért, ha egyszer benne volt a tűréshatárban, akkor miért nem jó?!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!