Költöznétek a helyembe ebbe a településbe, ebbe a házba?
Sziasztok.
Őszintén kíváncsi vagyok a véleményetekre, mert vettünk egy házat, ami nagyon tetszik nekünk a párommal, jól fel lehet újítani majd babaváróval.
3 szobás, nappali konyhás, fürdős egyszintes ház, nagy udvarral, a falu legszélső háza, ami mellett van 1 nagy domb. Megtudtuk venni, mert csak 15 millió volt, de teljesen kifogytunk a pénzünkből most.
A problémám, hogy elbizonytalanodtam a helyszín miatt.
Én mindigis egy kis városi lány voltam. Sose éltem faluban, csak annyit mikor pároméknál voltam kicsit.
Szüleim sajnos elköltöztek messze, meg testvéremék is, párom viszont maradni szeretett volna, belementem. Azonban nem tudtunk dűlőre jutni a településsel kapcsolatban, hogy maradjunk, ahol én nőttem fel kisvárosba vagy menjünk a fővárosba, de ezeken a helyeken nincs senkink sajnos vagy költözzünk el a faluba, ahol párom szülei, testvére és unokatesója lakik.
Igazából hatalmas fejtörést okozott nekünk, már évek óta agyalunk ezen.
Most adódott ez a ház, aminek örültünk, mert már egy jó ideje nem volt elado ház.
A településről annyit lehet tudni, hogy 500-an lakják, viszonylag kicsi, egy óvoda van csak, meg 2 kisbolt, 1 játszó, 1 posta, 1 orvosi rendelő, kocsma, kozmetikus, fodrász, körmös és ennyi.
A vàros 20 perc kocsival.
Azonban most hogy ott vagyunk a háznál én nagyon elbizonytalanodtam, mert azt érzem semmi inger nem ér engem, hogy nincs az, mint eddig és kinézek az ablakon és azt látom, hogy az emberek mennek jobbra-balra.
Mindig mondtam a páromnak, h nem akarom h a gyerekeinket zavarja, hogy messze vagyunk a várostól, hogy majd sokat kell majd buszoznia, de állítja őt meg testvérét ez sose zavarta, hisz ez volt a megszokott, a természetes, nem volt ebből semmi gond.
Egyébként várandós vagyok, így talán kicsit most érzékenyebb is és elbizonytalanodott is.
Olyan nagyon örülnék, ha megírnátok a véleményeteket. :)
Egyébként sok fiatal van, mármint most megpróbáltam összeszámolni a falun a kisgyerekes kisbaba/ovis családokat és bàr nem ismerem az egész falut, de hirtelen 12-t számoltam, ami annyira nem rossz arány talán.
válasza:Nem vagyunk a helyedben.
És nálad meg a kocka el van vetve. Ebből a helyzetből kell kihoznod a legtöbbet, legjobbat.
Most kicsit demotivált lettél. Majd lesz az jobb is! Keress célt! Kapálj, vess, permetezz, fedezd fel a falusi életet!
válasza:
válasza:Van előnye és hátránya is, a kistelepülési életnek (avagy a távol mindentől életformának).
Szerintem tud rendkívül magányos lenni. Mondjuk egy falu az nem annyira. Előbb hazaér a híred, mint te magad, akkor is, ha nem találkozol senkivel, én ezt utáltam...
Gyerekként semmi bajom nem volt a buszozással, sőt. Tök jó csapat volt a buszos csapat, akik egy irányba mentek. Mindenki máshol szállt le, jókat dumáltunk, bandáztunk. Tiniként kezdett zavaróbb lenni, hogy 22:20-kor megy az utolsó busz, így addig ki kell buliznom magam. :D De alapvetően többen voltunk így, szóval végülis ezt is túl lehetett élni, meg ha valami nagyobb esemény volt, eljöttek értem a szüleim később. Azért nem egyszer sprinteltem az utolsó buszra, az azért nagyon megvan... :D
Egy babával jó lesz, ha van a közelben segítség, az nem lesz jó, ha mindenért autózni kell. Egy idő után idegőrlő szerintem a macera. Mondom ezt úgy, hogy én állandóan nyüzsögtem, mentem, majd kaptam a sorstól egy olyan kislányt, aki minden hordozó eszközben lilulásig ordította magát. Mi akkor még lakásban laktunk, borzasztóan éltem meg. Jól jött volna az udvar, de az kevésbé, hogy mégtöbbet kelljen mondjuk a védőnőhöz sétálni, autózni, vagy a boltba, ha nagyon muszáj volt. Viszont az tök jó, hogyha el kell indulni valahova, akkor a háztól két lépés az autó/babakocsi, minden és nem az emeletről kell lehurcolnom a fél lakást...
Szóval szerintem egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy bármelyik is jobb lenne. Pici gyerekkel szerintem nagy előny az udvar, de én magam is szeretek csak úgy kiülni és bámulni a semmibe, medencézni, kerti partizni, stb. Szóval keretezd át egy kicsit a dolgokat. Erre volt pénzetek, ezt akartátok, megvettétek, próbálj arra koncentrálni hogy fogjátok felújítani, milyen jó lesz, hogy minden olyan lesz, amilyet akartatok, hogy ott fog rohangálni a gyerek az udvaron, stb. Szóval csak pozitívan... Ha pedig nagyon utálod, még mindig el lehet költözni pár év múlva.
válasza: válasza:Köszi mindenki válaszàt. A legjobb szó tényleg az, hogy demotivált lettem. Talán azèrt is ment el a kedvem a kisvárosomtól, mert hogy már rég elköltöztek innen a szüleim és úgy már nem olyan ott lenni, hogy nem maradt senkim ott, fura érzés.
A nagy vàros tetszett volna nekünk, de panelbe nem szerettünk volna menni, mert szeretnénk cicát, kutyát, meg amiket felsoroltatok, kis gyerek(ekkel) az se jobb. Családi ház meg ott van 50 millió.. akárhányszor nézzük, ici pici telekkel hozzá..
Most azonban, hogy megvettük megbántam, hogy negatív érzéseket tápláltam a kisvárosom iránt, ahol 30 millióért már tudtunk volna házat venni, bár az is igényelt volna annyi felújítást, mint ez a falusi ház.
Most jelenleg én nem vetem el, hogy egyszer majd meg költözzünk. Inkább az a baj nem tudni valaha el fogjuk e tudni adni ezt a falusi házat. Mert kevesebben kívánnak falun lakni. Városi panelt pl. Bármikor elad az ember.
válasza: válasza:"vettünk egy házat, ami nagyon tetszik nekünk a párommal, jól fel lehet újítani majd babaváróval."
Örüljetek neki. Ezt akartátok, tetszik, és van!
Egészségesek vagytok, és békében, boldogan várjátok a gyermeketeket. Ez csupa jó dolog, kár most a részleteken aggódnod. Majd szép lassan mindent meg fogtok oldani. Mindig csak a következő lépést kell megtenni, nem kell előre izgulni pár év vagy évtized még fel sem merült problémái miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!