Mi indokolja azt hogy ilyen magasak a lakáshitelek?

@9

Jól tetted, legalább magasabb nem lesz. Viszont amint lesz olcsóbb thm, váltsd ki.

20 millióval számolva, 2%thm csökkenéssel egy év múlva, azt jelenti, hogy még 19669052 ft a fennmaradó tőke és további 24millió forint a hitel díja. Ha ebben a pillanatban váltasz 8%ra akkor konkrétan 4 millió forintot nyersz, és pár nap elintézni. Nem rossz órabér

#7 "Ha ez nem így lenne, akkor az euro még mindig 270 körül lenne, mint 13 éve, "

Néhány alap dolgot jó lenne ha megértenél.

A forint érfolyama sokáig kötött volt, maga a magyar állam, a nemzeti bankkal együtt határozta meg az árfolyamát. 2008-ig ilyen sávos árfolyamrendszer volt életben, 2008-ban döntöttek arról, hogy onnantól nem a magyar állam dönt az árfolyamról hanem azt a piacra bízza. Tehát addig egy mesterséges árfolyam volt.

2009-ben a Bajnai által felvett IMF gigahitel stabilizálta az árfolyamot, ezért nem volt jelentős esése. Azonban már év végére megindult a forint gyengülése, hiszen a piac így reagált a devizaválság magyarországi következményeire.

Vagyis a 2010-es árfolyam már teljes egészében az ország vezetésétől, gazdasági döntéseitől függetlenül a piaci folyamatok eredménye, ami nincs egyértelmű kapcsolatban az ország gazdasági helyzetével.

Ha megnézed hogyan alakult az államadósság 2013-tól, milyen volt közben a gazdasági növekedés, akkor egyértelmű, hogy még egy kifejezetten jó gazdasági változás mellett sem erősödött a forint. Amikor meg a covid miatt elindult a gazdaságok szűkülése, természetes hogy a többi valutához hasonlóan a forint is gyengült. Az utóbbi években egy erőteljes trend volt hogy még a kisemberek is átváltották a forintjukat euróra vagy másra, a cégek is, ami egyre jobban generálta a forint iránti kereslet csökkenését és így a leértékelődését.

Ez nem a kormányzati gazdaságpolitika mérőszáma, ahogy a korábbi erősebb forint sem volt az, hiszen mesterségesen volt beállítva az árfolyamsáv amiben mozoghatott.

"Oh igen, és ha 270 lenne az euro, még a rezsi csökkentésre sem lett volna szükség, ahogy az ár sapkákra sem."

Persze. Akkor miért is vezettek be szerte Európában ársapkákat mikor ott euró van? Miért is hoztak sorra döntéseket az országok a rezsitámogatásokról?

Olyan dolgokat próbálsz meg összekötni amiket nem lehet és figyelmen kívül hagyod a valóságot, hogy ezek nem csak nálunk voltak szükségesek, csak nálunk korábban meglépték.

Kérdező

A lakáshitelek csak most tűnnek magasnak, mert egy évtizede alacsonyak voltak a kamatok.

Korábban jóval magasabb kamattal tudtál csak hitelt felvenni.

Az 1990-es években iszonyat kamatok voltak, 35% felett volt maga a kamat és arra jöttek még azon költségek amik most már benne vannak a THM-ben.

Aztán jött a 2000-es évektől a támogatott forint lakáshitel, azzal az állam átvállalta a 6% feletti kamatrészt a hitelestől támogatásképpen. Ahogy csökkent az infláció, úgy lett egyre kisebb az a pénz amit az államnak mellé kellett tenni, hisz csökkent a 6% feletti kamatrész.

Aztán jött a 2002-es kormányváltás, az infláció megint nőni kezdett és 2004-től Medgyessyék eltörölték ezt a támogatott forinthitelezést. Ezért lett annyi devizahiteles, mert a devizaALAPÚ átverős hiteleket a bankok alacsony kamattal adták. Csak éppen változó kamattal és mindenféle átváltási manipulációval, meg amikor a devizaválság berobbant, akkor a kinti anyabankok veszteségeit is itt terhelték rá az adósokra, mert itt nem voltak meg a hitelezőt védő szabályozások mellé.

Aztán a devizaválságot követően eltörölték ezt a hitelezési formát és a vásárlók óvatosabbak lettek. Az infláció is ment le, a hitelt keresők is nagyon válogattak - csökkentek a hitelkamatok.

Most ezekhez képest van durva emelkedés, mert az infláció is és a jegybanki alapkamat is emelkedett. A kamatstop miatt pedig az új hiteleket eleve magasabb kamattal kínálják a bankok, hogy legalább azon legyen bevételük. Sajnálni nem kell őket, a bankadó meg kamatstop mellett is kiemelkedően sikeres évet zártak tavaly is.

Most megint óvatosabbnak kell lenni a hitelfelvétellel és talán megéri várni kicsit. De lehet hogy még rosszabb lesz, még magasabb lesznek a kamatok, szóval ez kérdéses.

13!

Az élő ellenpéldája annak amit írsz, az Horvátország!

Eu-ban az energia árra vezettek be támogatást, nem az élelmiszerre!

Koronás kristálycukor 330 ft/1kg, 270-es euroval pedig ez ~236Ft...

Nekem nagyon sok ismerősön él kint családostól Ausztriába, akikkel tartom a kapcsolatot. Ezek az ár emelkedések azt okozták náluk általában, hogy nem évi 3x mentek valahova üdülni, hanem csak 2x! Szemrebbenés nélkül fizették ki a számlákat, kicsit húzták a szájukat, de nem okozott ott nekik ez megélhetési problémát. Pedig csak átlagos betanított/szakmunkás dolgozók albérletben. És még élelmiszer hiányt sem tapasztaltak...

Az EKB 0,25 ponttal emelte az alapkamatot. Ma hitelesen is bejelentették. Így az aktuális alapkamat 3,75 %.

A lakáshitelek emelkedni fognak, az ingatlan szektorban a lakásárak nem fognak csökkenni.

Atlag par vagyunk, 6 eve sporoltunk onerore (budapesti alberlet mellett) 14 millio jott ossze, felvettuk a babavaro 10 milliot es melle 10 milla piaci hitelt. A torlesztonk igy 160 ezer, nem tobb mint az albi volt. Szoval nem lehetetlen, ha megtanultok sporolni es turelmesek vagytok, egybol nekunk sem hullott az olunkbe a lakas. Es azert nem eltunk aszketa eletmodot mert evi 1 horvat/gorogorszagi 1 hetes nyaralas siman belefert a budzsenkbe.

En allami cegnel dolgozok, a ferjem meg egy multinal. Kettonk netto fizuja most 950 ezer, viszont mikor elkezdtuk a sporolast, akkor volt kettonkke netto 600 korul.

A szuloi segitseg pedig annyi volt, hogy atjottek kifesteni es segitettek a padlozasban. Anyagilag semmi tamgotast nem kaptunk.

A lakason igy is van mit csinalni, majd az evek alatt ujitgatjuk. III. keruletben vettunk egy 50 negyzetmeteres panelt.