Az tényleg igaz, hogy a rendszerváltás után a tanácsi lakásokat "fillérekért" meg lehetett venni?

90-ig több generáció lakott együtt a tanácsi lakásokban. A gyerek házasodott, megkapták az egyik szobát. Oda jöttek a gyerekek, beadták a tanácshoz a lakáskérelmüket. Elsőbbség a 2-3 gyerekes családnak, így kb legalább 5-8 évet is várhattak.

De volt mellette vállalati, szövetkezeti, OTP öröklakás kiutalás is kemény havi részletekkel.

90-re már csődben voltak a tanácsok. A belőlük lett önkormányzatok ingatlanvagyona kezelhetetlen volt.

A teljes élületgépészet 50-100 éves volt, lepusztult házak.

Pénzvagyon nulla. Kénytelenek voltak megszabadulni ezektől a lakott ingatlanoktól, egyúttal az összes felújítási költséget rájuk hárítva.

Olvasom itt a hozzászólásokat, mindegyikben van apró részigazság, de a lényeget egyik sem érinti, mert nem éltetek 90 előtt, sokan jóval utána születhettek.

A káderdűlők villái, kúriái más tészta. Az Apró-Dobrev-Gyurcsány palota története ismert. Ráadásul előtte még állami pénzen felújíttatta.

22. Az 1990-es átlagember csak akkor juthatott könnyebben saját lakáshoz, ha már bérlő volt egy tanácsi lakásban. De az nem ment egyszerűen, ahogy már itt előttem többször leírták. Hosszú éveket kellett várni egy tanácsira. Ha nem volt gyereked akkor először sok-sok évi lakáskérelem után kiutaltak egy komfort nélküli szükséglakást (legalábbis Budapesten általában így volt). Aztán ha lett egy gyereked, akkor még mindig várhattál éveket egy normális lakásra. 2-3 gyereknél rövidebb volt ez az idő. Ha meg egyedülálló volt valaki, akkor ez szinte lehetetlen volt.

Akiknek meg magasabb volt a bére és nem fértek bele a tanácsi lakáshoz való kritériumokba, azoknak szövetkezeti vagy öröklakást utaltak ki, de arra a kiutalásra is sok-sok évet kellett várni.