Nem lennének jobbak ha az ingatlan árak alacsonyabbak lennének hogy az emberek a lakosság kevesebb hitelt kelljen hogy fölvegyen, kevésbé legyen eladósodva, hogy nagyobb legyen a biztonság?

#14 bocsánat, valamiért összekuszálódtak a fejemben a dolgok. Egy kommentelő írta a kormányt, aztán abból sakkozhattam így ki.

Egyébként nyilván jobb lenne, de kb sosem volt az emberek érdeke az, hogy más embereknek jobb vagy egyszerűbb legyen. Mivel mindenki magának akar jót, a lehető legmagasabb áron fogja megpróbálni árusítani az ingatlanját.

Persze sokan az interneten nyomják, hogy jaj megélhetési szegénység meg mit tudom én, holott több ingatlant is árul a reális érték többszöröséért. Lássuk be.. csak akkor érdeke sok embernek empatikusnak, segítőkésznek, korrektnek mondania magát, ha ezzel mások előtt “vághat fel”

#13

Ebben az esetben nem. Akkor lenne igaz amit mondasz, ha az állam annyi ingatlant kínálna eladásra, hogy befolyásolni tudja a piaci árakat. Jelen pillanatban ezt max sapkával lehetne megoldani, de rögtön negyedére csökkene a megvásárolható ingatlanok száma, plusz mivel egy ingatlan ára nagyon sok dologból áll össze, nem is lehetne egyértelműen keretek közé szorítani.

A fizetés emelkedés megint nem opció, mert nem mindenki dolgozik állami szférában, plusz lekövetné az ingatlanpiac is a növekedést.

Sajnos tényleg csak ilyen módon képes beavatkozni az állam. Támogatásokat, kamatmentes hiteleket kínál, hogy legalább bizonyos embereknek legyen lehetőségük ingatlanhoz jutni.

#15 Itt nem arról van szó hogy az állam mennyi ingatlant kínál eladásra, ez egyébként is elenyésző számú. Sokkal inkább arról van szó hogy pl. támogatásokkal, hitelbefolyásolással, beruházásokkal mesterségesen hat a piaci ingatlanárakra.

A támogatások (pl. CSOK) által a kelleténél többen jutottak olyan pénzekhez amiért nem dolgoztak meg, emiatt az ingatlankereslet megnőtt, ami emelte az árakat. A kedvező hitelek szintén ezt okozzák, a hitelszigorítás pedig az ellenkezőjét. Emiatt az egyes társadalmi rétegek közötti ellentétek vagyoni szinten kiéleződnek. A CSOK indulásakor rengetegen bagóért jutottak ingatlanhoz, később pedig nagy családi autókhoz. Ma aki CSOK-on kívüli ehhez képest 5x nehezebb dolga van, és ugyanazért 5x többet kell dolgoznia. Ez egy lényeges ellentét.

A beruházásoknak is óriási a szerepe, jelentékenyen felpörgették az építőipart, mondhatni abnormális szintre. Ennek az lett a következménye hogy szakmunkáshiány alakult ki, hiszen a szakmunkára országos szinten megnőtt a kereslet miközben a szakmunkások száma nem változott lényegesen. Ez a tény a szakmunkásbérek jelentős emelkedését hozta magával. Pl. egy egyszerű culáger napi bére 25ezer Ft-nál kezdődik, az építőipari szakmunkásé pedig ennek 2-3-szorosánál. Ez a tendencia további áremelkedéseket okozott az ingatlanárakban és a felújítás/korszerűsítés terén.

Látjuk tehát a fenti példákból is, hogy az államnak kitüntetett szerepe van az építőipar és az ingatlanárak vonatkozásában. Ezért is megállja a helyét a korábbi állítás, miszerint az államnak mindenhez köze van.

Más országokban nem CSOK-ba és stadionokba öntik a pénzt, hanem állami bérlakásokat építenek a fiatal családoknak, fiatal dolgozó embereknek, amiket kedvezményesen lehet bérelni és esetleg 20-30 év után meg is vásárolni. Ez nem valami őrült fantázia, Ausztriában is így csinálják és még sok másik nyugati országban is.

Magyarországon is lehetett volna a CSOK+stadion pénzekből simán évente (!) több tízezer állami bérlakást építeni. És akkor a meglévőek ára se szaladt volna meg ennyire, mert kevesebb lett volna rájuk a kereslet.

A CSOK és hasonló támogatások biztosan ki hatottak az árakra, de közel sem ennyire. Az építőanyagok átlag 200%-al emelkedtek, ami globális probléma, nem Magyarországon van csak így. Ez teszik ki az áremelkedés 2/3-t. A többi az infláció és a támogatások által keletkezett áremelkedés.

Sok embert segített a CSOK saját ingatlanhoz, kár lenne szidni, mert mi már nem feltétlenül tudunk élni a lehetőséggel. Valahol várható volt, hogy előbb utóbb el fog jönni az az idő, hogy bedől a rendszer.

Egy segéd nem keres 25.000-t és egy szaki sem keres 50-75.000-t naponta. Építőiparban dolgozom, elég sok ismerősöm is van különböző területeken, de ez csak egy história. Havi 600 és 1millió közé esik egy kisvállalkozó fizetése, nagy cégeknél, alkalmazottként nincs meg a 600 se, és a bejelentések sem korrektek az esetek nagy százalékában.

Más országokban lehet máshogy csinálják, de tőlünk nyugatabbra sokkal fejlettebb a gazdaság. Lehet szidni a Stadion építéseket, van egy kettő, amit magam sem értek, de hosszútávon ezek elképesztő állami bevételeket tudnak majd produkálni. Ez tény, ha egyet ért vele az ember, ha nem.

Tanácsi lakások esetében azért egészen más a helyzet, az az állam számára egy igen hosszú távú befektetés lenne, főleg akkora számban, ahány ember élne a lehetőséggel.

Nem szeretem az aktuális kormányt mielőtt valaki azt hinné. Csupán próbálok örülni az olyan dolgoknak, amik a hozzánk hasonló átlag embereknek segítettek. Sok dolog megkérdőjelezhető, de ez van. Én azért még reménykedem benne, hogy ennek az egész procedúrának van valami konkrét célja, de ha ez rövid időn belül nem lesz látható, akkor hamarosan megoldja magát a helyzet valamilyen módszerrel.