Kik, milyen háttérrel veszik jellemzően a budapesti újépítésű lakásokat?

9# vagyok. Nem mindegy ki milyen környezetben néz szét. Mivel mérnökök vagyunk, nagyon sok körülöttünk a mérnök és a szintén mérnök páros is. Ahol van egy kimagaslóan jól és egy átlagosan kereső fél, vagy két valamivel átlag felett kereső fél, ott mindenkinél megvolt a saját lakás a 20-as évei végére hitellel, keveseknek némi szülői segítséggel. Egyedül élő ismerősöknek is legkésőbb 35 éves korukra (és nem lepattant nagypolgáti valami peremkerületben). Mondhatni mi ebben a közegben átlagnak számítunk, hogy megtudunk venni észszerű hitellel egy 70-80 milliós ingatlant a harmincas éveink közepén. Azzal nem vagyunk átlagosak a közegünkbe, hogy mi inkább Budapesttől kijebb vonulunk egy jő műszaki tartalmú házért ennyi pénzért, míg ténylegesen sokan inkább egy jó helyen lévő nagyobb, újszerű, vagy újépítésű lakást vesznek.

Szóval nem teljesen irreális a helyzet, csak nem mindehy ki milyen körökben mozog. Bár tény, jellemzően párok teremtik ezt meg az én közegemben is. De mondjuk ha valaki fél millát félre tud tenni havonta, akkor 10 év után már ő is egészen jól áll.

A befektetési célú lakásvásárlásokat kellene valahogy megkülönböztetni a lakhatási célú lakásvásárlásoktól, mert nagyon nincs rendben, hogy elviszik az ingatlanokat azok elől, akik lakni szeretnének benne, meg felverik az árakat. Jóval magasabb adóval, illetékkel, ilyesmi.

Amikor eladtam a lakásomat, volt olyan érdeklődő is, aki azt mondta, nem lakna benne, befektetésnek venné. El is döntöttem, hogy nem neki fogom eladni!

#23 Ott a pont! Ilyen mentalitású eladó kéne több...

És fel kéne már számolni ezt a befektetéses ingatlanos bandát meg a külföldi célú értékesítést. Vagy nagy adóteherrel ellehetetleníteni.

27. A legjobb barátom pont otthon lakik a szüleivel informatikusként home offiszova, huszonsok évesen, gyűjtögetve. Belead 50 ezret a rezsibe, kajába, ez mellett néha ő szokta teletankolni a családi autót, illetve ha elmegy bevásárolni megkérdi vegyen-e valamit. Tehát végül is nem 50-et, hanem olyan 70-90-et "ad haza". Mi ebben az irreális?

A másik: Egy másik barátom is otthon lakott pár éve, amíg felújította az akkor vett házát és a szülei mondták, hogy ne szálljon bele semmibe sem otthon (kaja, rezsi) amíg otthon lakik, mert ők így támogatják őt. Mi ezzel a baj? Mi a baj azzal, ha a szülő segíteni akar a gyerekének és azt mondja lehet nem tudott egy lakást venni neki vagy fél lakás árát odaadni, de legalább addig ne fizess bele semmibe, amíg itthon laksz és gyűjtesz a lakásodra, mint a gép? Nem kell ezzel úgy egyetérteni, hogy lehet te máshogy csinálnád, de ahány ház, annyi szokás. Utálom mikor az otthoni egyéni családi szokásokba szólnak bele idegenek. Itt nincs jó vagy rossz megoldás azt értsd meg. Az egyik családban ezt beszélték meg és ez a jó, a másik családban ennek az ellenkezőjét beszélték meg és ott meg az a jó.

Még egy, hogy nem is minden szülő csóró attól, hogy nem vett lakást a gyerekének, hogy ennyivel nehezére esne támogatni, ha esetleg arra gondolsz.

26 minden nagyarázat nélkül írta, hogy egymillióból több,mint 900 000-et félrerakna. Azért lásd be, ez szorul némi magyarázatra.

Az teljesen rendben van, ha a szülők úgy döntenek, ezzel támogatják a gyereküket, amit írtál, hogy nem kell semmit fizetnie, se kaját, se rezsit, hogy minél többet félretehessen.

Nyilván, ez esetben a gyereküknek tényleg törekednie kell a spórolásra, mert az úgy fair.

Azzal viszont nem értünk egyet, hogy egy milliós keresetű fiatalnak a kiskeresetű vagy nyugdíjas szülei " nyakán" kellene élősködnie. Pedig 26 ezt írta. Még, ha csak elméletileg is.

29. Persze, aki 1 milliót keres és a szülei ketten együtt 300-400 ezret, az ne rajtuk akarjon spórolni. De aki barátom házat újíttatott, neki a szülei közül az apja bankfiókvezető, az anyja a NAV-nál középvezető. A másik, informatikus barátom apja régen építésvezető volt (800 ezret keresett akkoriban már 5 éve is), az anyja könyvelő. Az apja már nem keres olyan jól, mert szakmát váltott, de tavaly is pl. az apjának a születésnapjára egy fél millió forintos tévét vett a haverom, vagy a szülei házassági évfordulójára egy utazással lepte meg őket. Szóval az mellett, hogy eltesz évi sokmillió forintot otthon lakva, azért nem fillérbszó és a lehetőségeihez képest költ ilyenekre, hogy a szeretteit megajándékozza.

A haverom is először ezt csinálta, hogy arányaiban félre rakott 1 millióból 900 ezret minden hónapban, de aztán néhány hónap után rájött, hogy egy kicsit azért lehet költeni és mondjuk ezt levitte 800 ezerre, de attól még tud rendesen félrerakni.