Az emberek miért nem aggódnak soha a lakások, házak élettartama miatt?
Egyedül paneleknél szoktam hallani valamiért néha, hogy hány évre tervezték őket és az már lejárt, mégsem hallani egyetlen olyan hírt sem, hogy szerkezetileg bármelyikkel is probléma adódott volna, Pripyatban 35 éve állnak sértetlenül hónak-szélnek kitéve.
Viszont ott vannak a belpesti 150-200 éves bárházak, omlik a vakolat, a fal, nem egy helyen szakad le a gang - laktam ilyen helyen albérletben, bizonyos részeken féltem elmenni, mert olyan érzésem volt, hogy bármikor le- vagy beszakad alattam. De itt valahogy soha fel nem merül, hogy mikor dőlnek össze, pedig látványos a rothadás.
Wekerletelepen is 150 évesek a házak, de ott még mészkőből is vannak, tehát különösen problémásnak számít a helyzetük - elméletileg. Mégis veszik őket mint a cukrot, egyik legdrágább környék.
Vidéken van egy vegyes falazatú házunk, '55-ben épült, ezekről is olvastam, hogy 50-60 év max az élettartamuk. A miénk most 67, és a szokásos talajmozgásos repedéseken kívül a világon semmi baja nincsen.
Nyilván egy épület sem fog örökké állni, de mintha épp azok mennének aranyáron, aminél semmi biztató jele nincs, hogy még skáig állni fog. Mi ennek az oka?
A kérdésed jogos.....a válasz az, hogy megtévesztik, becsapják őket és mivel műszakilag nincsenek tisztában ezek anyagi vonzatával így megveszik őket.
Egy 100 éves épület teljes korszerű felújítása olyan pénzbe kerül hogy egyszerűbb lebontani és újat építeni, nem véletlenül csinálják ezt tőlünk nyugatra.
Az új épületek műszaki tartalma össze sem hasonlítható egy 100 éves épülettel, főleg nem egy fagerendás belső korfolyosós épülettel, amit szinte lehetetlen rendesen felújítani, csak toldozni-foldozni lehet.
Egy szakszerűen megépített tégla vagy vasbeton épület falazata, födéme simán kibír 100 évet felújítás nélkül, feltéve hogy megfelelően karban volt tartva és nem érte olyan behatás ami az élettartamát jelentősen csökkentené, gondolok itt beázásra, fagyra, mechanikai igénybevételre(földrengés és hasonlók).
A panel épületek élettartama egy becsült érték, minél magasabb egy ház annál nagyobb a kilengése, a beépített acélszerkezetek igénybevétele magasabb, idővel fáradnak, lehet repedés. A kérdés az, hogy ezt meddig tudja biztonságosan elviselni, mikor jön el az az állapot, hogy muszáj felújítani, megerősíteni. Mérnökként soha nem vennék panel lakást, a mostani panel árak teljesen irreálisak, de a piac diktálja az árakat.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az újonnan épült épületek között is vannak gyengébben sikerült példányok, kispórolták belőle a vasalatot. repednek, mozognak, rossz a szigetelésük és 2000 évek elején épültek amikor még nem voltak szigorú hőtechnikai előírások. A talajmechanikai mozgások miatti fokozott igénybevételt gyakran csak az építés után fedezik fel, nem megfelelő alapozás választása az egész ingatlan értékét nagyban csökkenti(sávalap használata lemezalap helyett). A talajmozgás miatti repedések új épület esetében elfogadhatatlan, mert egy rendes sávalapos épület teljesen egy szerkezetként mozog, ahol nem homogén teherviselő a talaj, ott indokolt a használata, persze valamivel drágább mint a sávalap.
"ott vannak a belpesti 150-200 éves bárházak"
55-120 évesek.
"valahogy soha fel nem merül, hogy mikor dőlnek össze, pedig látványos a rothadás."
Ezek társasházak, tehát kötelező a közös képviselet tartása.
A közös képviselet intézi ezeket a dolgokat. Jogszabályban vannak követelmények.
Náluk van mindig friss statikai vizsgálat, kéményseprő jegyzőkönyv, stb., stb.
Kell hozzá érteni ugyanúgy, mint bármely ingatlanhoz, aki nem társasházban nőtt fel, vagy nem élt benne 10-20 évet, nem tudja, mikre kell figyelni, én tudom.
Pl. ha statikailag baja van, akkor feldúcolják.
Nem tudom, milyen rothadásra gondolsz a kérdésben konkrétan.
Ja, és a fő kérdés: nem aggódunk, de dolgozunk vele.
7 társasházban van ingatlanunk és ketten a teljes munkakapacitásunkat rááldozzuk, hogy ezekkel dolgozunk.
Nincs olyan hogy egy házat x év élettartamra terveznek. A panelnál valami hülye kitalálta hogy 30-50 évre tervezték őket, ez nettó hülyeség.
A vas 1 féle módon, a beton 4 féle módon korrodálni. A korrózióhoz víz kell és oxigén, ha nem hagyjuk korrodálni a szerkezeti elemeket vagy megakadályozzuk a sókicsapódást akkor több ezer év múlva is állni fognak a panelok.
Két tényezőt nem veszel figyelembe. Az egyik a diszkontált jelenérték. Valójában egy 50 év hátralévő élettartamú ház értéke, telek nélkül sem a fele a 100 év várható élettartamúnak, hanem diszkontrátától függően mondjuk 90%-a.
A másik, hogy a legértékesebb ingatlanok a helytől értékesek, nem magától az épülettől. A belvárosi lakásnál a hely értéke annyira magas százalékát teszi ki a lakásnak, hogy bőven megéri még nagyon sokáig javítgatni a házat, de ha egyszer le kellene bontani, és csak a tulajdoni hányadod lenne meg arra a tepekre, az is baromi sokat érne.
5:
55 évvel ezelőtt 1967 volt, akkor már rég nem építettek iyleneket, akkoriban már panelokat építettek, illetve zsaluzott beton társashazakat. Már az 50-es években sem épültek olyan bérhazak, mert akkor meg szocreál tégla társashazak épültek.
Azok a belvárosi, belváros közeli bérházak 1850-1940 között épültek, de a legtöbb 1867 és 1914 között, amikor a nemrég egyesített Budapest a leggyorsabban bővült.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!