Mindenképp kitakarítanátok, ha vendégek voltak nálatok, és bejöttek kinti cipővel?

Elég bunkóság utcai cipőben bemenni az előtéren belül bárhova.

Ha be kell menni, akkor miért esik nehezükre levenni a cipőt? Nálunk mondani sem kell, alapból leveszi, aki jön.

Ha beviszik a sarat, homokot, az a minimum, hogy összehúzom, majd felmosok.

Soha nem vetettem le senkivel a cipőjét, mert ez csak nagyon bunkó magyar szokás, ami a szoc időkből maradt vissza. Csak akkor takarítottam fel azonnal, ha bent ettek-ittak a vendégek, és emiatt szükséges volt.

A lakás van az emberért, és nem az ember a lakásért.

Én sem vetetem le senkivel a cipőt. Vendégség után kiporszívózok oszt jónapot.

Ez a rossz szokás a padlószőnyeges panelházak építése idején alakult ki.

Miért lenne rossz szokás? Neked az, másnak nem.

Alapvető tisztelet, hogy ha elmegyünk valakihez, nem koszoljuk össze a dolgait, hogy azzal neki plusz munkát csináljunk.

Hisz ugyanúgy lehet beszélgetni, meginni egy italt, vagy bármi, ha bent a lakásban nem retkel össze mindent az ember.

Egy porszívózás, felmosás nem árthat és kis idő alatt is meg van.

Elvárom a vendégeimtől, hogy levegyék a cipőt.

Nem régi szokás és nem is rossz szokás!

Honnan tudom, hogy hol járt előtte a cipőjével? Lehet mielőtt elindult a kutyagumit törölte a fűben. Alap dolognak kellene lennie, na de ahány ház...

Igényesség.

NEM igényesség, hanem neveletlenség levetetni a vendég cipőjét! Csak azt árulod el vele, hogy nem ismered az illemet és nem volt gyerekszobád. Külföldön ez sehol nem szokás, és egy igényesebb vendég meg is sértődhet érte. Van lábtörlő, törölje meg a lábát. De mennyivel jobb, ha a szőnyegen izzadt lábbal koszolja össze? Netalán lábgombája van, amit a család megkaphat?

De nem szeretnék olyan asztalnál ülni, ahol az étel illata helyett a vendégek lábszagát érzem.

Aki lusta takarítani a vendégek után, az ne hívjon vendéget!