Nők, nálatok ki takarít, mennyire veszitek be a házimunkába a férfiakat?

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sosem szabad általánosítani!!!

Párommal 3,5 éve vagyok együtt 2 hónapja élünk 1 háztartásban. persze lehet ,hogy ez még kevés stb. Bárki írhat rá bármit, szívesen elolvasom.

A lényeg: párom gyári munkás, a családjából azt hozta, hogy mindent a nő csinál. Többek között ezért is költöztünk külön, mert enyhén szólva szobalányként alkalmaztak. mellékes... A lényeg: párom szabályosan veszekszik velem, ha mindent én akarok csinálni itthon. Segít a mosásban, a takarításban, a főzésben, bármiben. Mi úgy állunk hozzá a dolgokhoz, hogy minél hamarabb kész a házimunka annál többet lehetünk együtt.

Igenis, nem mindenki ilyen lusta!

Nálunk a férjem viszi ki a szemetet (szelektívet is), ő gondozza a növényeket. Ha pl. kapok tőle virágot, ő teszi vízbe, cseréli a vizet, nekem csak gyönyörködnöm kell benne. Amióta gyerekünk van, ő végzi a hétvégi bevásárlást. Ilyenkor olyan dolgokat is vesz, amit én nem vennék, ezeket aztán ő is főzi meg. Fél éve új albérletben lakunk, itt több házimunka marad rám, de kisebb a takarítandó felület. (Mondjuk a gyerek meg nagyobb koszt csinál, de mindegy...) Többnyire a férjem pakolja el az elmosogatott edényeket, én ezt a munkát utálom a legjobban. Gyakran el is mosogat, vagy segít teregetni. Mosni nem mos. Egyszer megpróbálta, de a vajszínű felsőm felmosórongy színű lett, így ezen törekvéseit nem támogattam. Vasalni szeretek, a mai napig megköszöni, hogy kivasaltam a ruháit. Mosdót és kádat bármikor szívesen takarít, magától is. A szerelnivalók néha gyorsan mennek, ha a gyerek biztonságáról van szó, akkor azonnal. Ha csak kényelmi dolgok, akkor néha várni kell. Mikor olyanokat kérdezek, hogy szerinte milyen csavar kell, tud-e adni egy fogót és szerinte tudnék én is fúrni, akkor sejti, hogy nincs menekvés, jobb, ha ő csinálja meg. Nem könyörgök, kb. kétszer megkérem, aztán jön a "szelíd terror". Sokszor nekem az is segítség amúgy, ha lefoglalja a gyereket, amíg én takarítok, vagy elmegy vele itthonról, vagy ő fürdet én meg mosogatok. Vagy csak az orrom alá dug egy szendvicset, felkockázott gyümölcsöt és egy bögre teát. Ha egyébként ő takarít, akkor az lassabb, de sokkal alaposabb. Ha szóvá tesz valamit, akkor közlöm, hogy ő is meg tudja csinálni. Kezdetektől fogva megosztottuk a házimunkát. Az, hogy én most egész nap itthon vagyok, nem jelenti azt, hogy nem kell segítenie. Szokott ő is a gyerekre vigyázni, tudja, hogy teljes embert kíván és nem napi 8 órában.

Most pedig egy-két jó tanács, hátha valami beválik nálatok is! Néha kérd meg, hogy neked is csináljon rántottát, melegszendvicset, te meg közben készíthetsz mellé egy kis salátát. Ő csinál valami hasznosat, dicsérd meg érte nagyon!, közben együtt vagytok a konyhában. Süthettek együtt pizzát is, olyan feltétet rak rá, amilyet csak szeretne, te meg kicsit mást magadnak, hátha megkóstolja, bővül az ízvilága. Vidd magaddal piacra, hátha lát olyat, ami felkelti az érdeklődését. Ha valami hasznosat csinál, akkor is dicsérd meg, attól nő az önbizalma, hátha magától is elkövet ilyeneket a jövőben. Ja és vasalja ki a te ruháidat is! Csald el teregetni, hogy meg akarsz vele beszélni valamit, közben szinte magától fogja adogatni a csipeszeket. Szerintem minden pasi szeret játszani a csipeszekkel:-)

Szóval a lényeg, hogy apró lépésekkel haladj, építs arra, amit már "megtanult". Lehessen büszke magára! Egyébként meg szóvá is teheted, csak arra vigyázz, hogy hogyan és milyen elvárásokat támasztasz.