Hogy lehet ezt megbeszélni a lakótársammal asszertívan?

Fel kellene venni egy takarítónőt, aki egy héten 1x rendbe teszi, 4-5ezer Ft-ért, ami fejenként 2000-2500 Ft.

Alapban szeretem a rendet meg a tisztaságot, de nekem sem lenne energiám egy orvosi mellett még takarítani és így oldanám meg.

A cigizéssel kapcsolatban - bár a konyhában megengedett - a körülmények függvényében próbálj meg különböző alternatívákat elővezetni (nyitott ablakban, erkély, vagy a lakáson kívül,...te ismered a körülményeket)

Koszban én sem tudnék élni. Ha nem tudod vele megbeszélni, akkor látványosan nekikezdenék takarítani, teljesen mindegy, hogy éppen mit csinál. Ablakok kinyitva, porszívózás, szellőztetés, zene beindítva és takarítanék, mintha senki nem lenne itthon.

Mondjuk ebben benne rejlik annak a lehetősége is, hogy soha nem fog magára takarítani, rád fogja hagyni az egészet. De legalább nem lesz kosz. Egy év után pedig nagyon gyorsan lelépnék. (Eleve bunkóság bent cigizni, ha a másikat zavarja)

"Beszéljük meg a takarítást. Szerintem úgy igazságos, ha mindenki maga után frissiben takarítja vécét, kádat, mosdót és elmosogat, hetente pedig felváltva egy nagytakarítás. Szerinted?" Ha erre azt mondja, hogy ő nem ér rá, akkor kérdezd meg, hogy szerinte a te feladatod-e helyette megcsinálni és vesd fel azt a takarítónőt. (Szerintem egyébként nonszensz, hogy orvosi mellett nincs rá ideje. Csak nem nonstop tanul, hanem szokott legalább filmet nézni vagy mást olvasni... stb.)

"Zavar a cigifüst, ezért kérlek, dohányozz kint vagy legalább szellőztess." Vagy még asszertívebben: "Szerinted mi erre a megoldás?" :D

Az szerintem se zavarjon, hogy te akkor takarítasz, amikor ő otthon van. Ha épp felmostál, legfeljebb szólj előtte, hogy most majd 10 percig ne járkáljon át, de a többinél nem tudom, miért zavaró, ha valaki látja vagy hallja, hogy takarítasz (az ő érdekében is).

Szóval csak nyugisan mondd el, mi a gondod, nem kell se gondolatolvasni tudnotok, se előre bocsánatot kérni, hogy zavar valami. :)

Az asszertív kommunikáció arról szól, hogy támadás, vádaskodás, számonkérés nélkül semlegesen közlöd a tényeket (nincs ajtaja a szobának, ezért bejön a cigi füst), elmondod a saját érzéseid a helyzettel kapcsolatban (engem nagyon zavar a cigi füst) és megfogalmazod a kérésed, hogy mit vársz tőle a problémád megoldása érdekében (kérlek, ne a konyhában cigizz, hanem menj ki cigizni a lakásból).

A takarításnál az érzések nem is kellenek bele, csak annyit mondanod, hogy "én feltakarítok, légy szíves amíg nem végzek, addig maradj bent a szobádban" - bár még jobb, ha utasítás helyett kooperatívan közelíted meg a dolgot: "fel szeretnék takarítani, amiben nagy segítség lenne, ha x ideig nem jönnél ki a szobádból, neked ez mikor lenne megfelelő, hogy minél kevésbé akadályozzuk benne egymást?"