Kb. mennyibe kerül galambürülék eltávolítása az erkélyről takarítócégeknél?

Pénzkidobás.

Fogsz egy zárt maszkot, surdasapkát, gumikesztyűt, védőszemüveget (legfontosabb a maszk, úgyis divatja van)

Becsukod az erkélyajtót, fogsz egy spaklit és egyszerűen ledúrod a megszáradt galambszart. Kb 10 perc. Összesepred egy zacskóba és bezárod a zacskót.Fogsz egy vadi új porszívózsákot és összeporszívózód, majd ezt is bezacskózod. Ezután fogsz sima általános tisztítószert, vagy ha nincs akkor mosogatószert és felmosod. Nem kell sietni, ázzon fel. Felmosod. Leöblíted. Nem baj, ha nem az alattadlevőre öntöd, még jobb, ha szólsz nekik, hogy ne is teregessenek akkor. Aztán meleg vízzel leöblíted 2x és kész is van.

A takarítócég ugyanezt előadja majd sokezerért, nagynyomásúval, meg koronavírus elleni hülyeséggel. Összesen kb 1 óra, ha nem sietsz.

Nekem 2 - 2 és fél óra volt egy ilyen takarítás. De tanulságul írtam a galambokkal való küzdelmünkkel egy szösszenetet, alább közlöm. Mindez nem idén volt.

A ..... utca loggiájára már régen beköltöztek a galambok. Azzal, hogy megürült a lakás, a háborítatlan loggián pedig remek búvóhelyek kínálkoztak, végleg a magukénak érezték a területet a galambok. Az április lomtalanításkor kiürítettük a loggiát, mindent levittünk (a fészkek és a tojások a szemétben landoltak). Vettem szélforgókat, hogy a mozgás elijessze a galambokat. Fel is takarítottam, ez volt az ELSŐ takarítás, mert az volt a naiv hitünk, hogyha nincs búvóhely, nem jönnek a galambok. De 1-2 hét után újra megjelentek. Végülis általában senki nem zavarta őket, itt pedig fedél van a fejük felett. Körbenéztünk az interneten, vettünk galambtüskét, felraktuk a korlátra. A május végi festés előtt pedig ismét kitakarítottam. Ez volt a MÁSODIK takarítás. Nagy megelégedéssel vettük tudomásul, hogy ez a galambtüske valóban hatásos – mintegy 6 hétig. Nyilván gyakorlatoztak a galambok, mindenesetre megtanultak berepülni az erkélyre. a galambtüskéken tollpihék jelezték, hogy ez azért nem mindig sikerül úgy, ahogy eltervezték. Ismét internet, ajánlották a ragadozómadár imitációkat. Kivágtunk egyet fekete kartonból, felfüggesztettük, hogy mozogjon, és még néhány CD-t is felraktunk, illetve a korlát alatt, ahol láttuk bebújni őket, kifeszítettünk egy madzagot. Most már óvatos voltam, csak lefényképeztem az állapotot. De amikor egy hét múlva mentünk, a madár éppen ott ücsörgött a loggián. Új kör, drasztikus megoldás kell, elhatároztuk, hogy madárhálót szereltetünk fel. A szerelés napján 2 órával korábban érkeztem, hogy egyáltalán ki lehessen menni a loggiára, gondoltam összetakarítok. A galamb sértődötten nézett rám és hihetetlenül ügyesen manőverezve a galambtüske és a kihúzott madzagokon csüngő álmadár és CD-k között, kirepült. Bementem a lapátért, mire visszaértem, megint az éppen épülő fészkén ült, de kényszeredetten, egyáltalán nem sietve, elhagyta a helyszínt. A takarításhoz már megvan a technikám, először szárazon a fémlapáttal felszedem, ami feljön (a nagyja: a fészek meg sok-sok galambpiszok), utána beáztatom egy vizes szakadt kidobandó törölközővel a maradékot, végül felsikálom az egész követ. Mindezt persze maszkban, gumikesztyűben. Az egész takarítás 2-2 és fél órát vesz igénybe, végig guggolni kell vagy hajolgatni. Ezúttal az első fázis (a galambpiszok felszedése) közben rájöttem, hogy nem csak a 40-45 fok melegtől fog megütni a guta, ami az erkélyen éppen volt, hanem attól is, hogyha szépen kitakarítok és a szakember mégse jön, viszont a galambok annál inkább. Úgyhogy abbahagytam. A galamb meg jött nézelődni, hogy mégis mikor jöhet vissza. A szakember megérkezett, felrakta a galambhálót és azt mondta, hogyha mégis bejön a galamb, ő sajátkezűleg fogja meg. A teljes takarítást reggelre halasztottam, mert délután nagyon meleg volt. Reggel korán átmentem, két galamb érdeklődve megjelent, ezúttal az volt az érzésem, azt akarják közölni, hogy jó-jó, megjött a személyzet, takarít, mert tényleg kosz volt, de mégis, mikor nyit ismét ki a hotel? Többször is felvettük a szemkontaktust, félelem nem volt a szemükben, sértődöttség se, csak érdeklődés, várakozás. Ezért aztán a galambtüskét a HARMADIK takarítás után az aljzatnál levő réshez tettem, óvatosságból. Ugyan nem valószínű, hogy ott át tudják préselni magukat, de biztos, ami biztos. Szeretném azt hinni, hogy kalandjaink a galambokkal ezennel véget értek...

Végkövetkeztetés: a galambháló bevált, azóta nincs gond.

Nem rossz, nem rossz, de lehetne itt más módszert is alkalmazni, csak szarik bele mindenki. Az állományt kell eltüntetni. Kivétel nélkül balkáni gerlék szaroznak.

Tetőkön élveelfogó csapdákat kell kihejezni és egy solymászbandával felvenni a kapcsolatot. De ugyan így az erkélyeken, belül is le lehetne tenni rugós élvefogó csapdát, kukoricával meghintve. Belerepül, ráborul a fedél, mehet a "solymászhoz".

A villanyoszlopok is pont úgy vannak az autóparkoló fölött, hogy az alatt senki nem parkol, mert fullba teleszarják másnapra 10 méter magasról.

De a szomszédok is hülyék, ha meglátnak egy galambfészket, ki se mennek az erkélyre, nehogy zavarják...