Aljzatbeton, dilatációs rések a falak mentén?

polisztirol alá kell a párazáró.

A dilatációs rések függnek a szoba nagyságától, 5m en 1 cm tágulás elég, de van aki ezt kihagyja. Nem értek hozzá.

Igen, minden esetben kell a dilatációs perem a falak mentén, erre van öntapadós szigetelő csík.

A rétegrended nem jó. Ha van bitumenes szigetelés az alaptesten, amit erősen kétlek, de legyen igazad, akkor:

le kellene ásni az alapok között olyan 30 centit, Készíteni 20 cm kavicsfeltöltést, jól betömörítve. Rá vasalt beton aljzatot 10 cm vastagságban. Erre mehet kellősítés és bitumenes vízszigetelés az alaptest szigetelésével összegyógyítva. Erre lépésálló EPS, mondjuk 12 cm, 2 réteg PE fólia védő/csúsztató réteg, 6 cm vasalatlan aljzat és a burkolat.

Ha csak simán a földre teszel szigetelést, az össze fog törni, egyenetlenül süllyedni. Erre párazáró fóliát tenni értelmetlen, az előbbiek miatt szanaszét szakad. Aztán pedig a beton padlód fog törni, repedni az egyenetlen süllyedés miatt.

Esetleg van egy energocell nevű szigetelés, azt lehet tömöríteni, mint a kavicsot, arra mehet beton. Nem ismerem, de elvileg ilyen helyzetben lehet jó alternatíva.

A rétegrended így nem jó!

Ebben az esetben eps (expandált) polisztirol nem alkalmazható! Az eps képes vizet felvenni (talajpára) elveszíti hőszigetelő és szilárdsági tulajdonságait. Ha ragaszkodsz ehhez a rétegrendhez akkor XPS (zártcellás) polisztirol kell. A másik ilyen probléma a Párazáró fólia és a fal alatti talajnedvesség elleni szigetelés "összedolgozása", ha ezt nem tudod tökéletesen elvégezni akkor az vizesedési problémát fog okozni.

A párazáró fólia összegyógyítása nem életbe vágó. 40 évig élhető volt a ház fólia nélkül is. és a legnagyobb vízforrás az emberi tevékenység. Gondolom hőszigetelés után a pára se fog a fal alján lecsapódni.

Nem kell félni a víztől

"A párazáró fólia összegyógyítása nem életbe vágó. 40 évig élhető volt a ház fólia nélkül is."

De életbevágó!

40 évig a talajpára a szegezett (beton nélküli) hajópadlón keresztül a légtérbe tudott jutni (muszáj volt neki a fizika már csak ilyen). Ezután is menne a pára (fog is) csak a párazáró fólia miatt a legkisebb ellenállás irányába (a falak felé), ha nem folytonos a fólia akkor ahol utat talál ott fog távozni. Nem kis meglepetést okozva.

T.Kérdező ajánlom a figyelmedbe:

[link]

2.

Miért nem a felső betonba kell a vasat rakni? Ezt sosem értettem.

#7 Általában technológiai okokból csináljuk így.

Az alsó aljzatot meg kell vasalni, mert az főfaltól főfalig ér, sőt, általában bekötjük a lábazatba: oka a vízszigetelés folytonosságának biztosítása. Ha dilatációt alakítanánk ki, a szigetelést is dilatálni kellene, de az sérülékeny (főleg sarkokon!), javíthatatlan, tehát ennek az aljzatnak állnia kell, mint katiban a gyereknek. Nem repedhet, nem törhet.

A burkolat alatti beton csak egy 6 centis réteg, sokkal kisebb egységekre tagolva, helyiségenként öntve. Így szakszerű, így a legjobb a hanggátlás, nem fut a beton padló a válaszfalak alatt. Ezért utálom, mikor azt mondják, hogy "ezek csak gipszkarton válaszfalak, könnyen áthelyezhetők". Ez nem igaz. Szakszerűen nem helyezhetők át. Persze, szerkezetileg elég rádobni őket a betonra, vagy a burkolatra, de ez közel sem 100%-os megoldás.

Szóval ennyi, a vasalt aljzat hordja a vízszigetelést, ezek nagyobb blokkok, a felső vasalatlan aljzat pedig csak a burkolatot (itt hőingadozás nem nagy, mert szigetelt burkob belül van), de azért ezt is tisztességesen meg kell csinálni. Ha minden rétegrend jó, lépésálló a szigetelés, megfelelő a dilatáció, akkor a felső vékonyabb réteg sem repedhet el.

A vasaláshoz:

https://www.youtube.com/watch?v=cZINeaDjisY

Érdemes megnézni a videót, és érthető lesz, miért alulra kerül az aljzatnál is a háló.