Hőszivattyú, megéri belefektetni?

Én társasházban lakom, itt a Daikin-Altherma rendszer van. Minden lakáshoz tartozik egy kültéri egység. A kültérinek gyakorlatilag semmi hangja nincs, fél méterre kell közel menni hozzá, hogy egyáltalán észrevegyem, hogy épp megy.

Nem tudom összehasonlítani más fűtési rendszerrel, de kemény téli hidegben eddig a legnagyobb számla 18-20e Ft volt fűtésre egy hónapban, 115nm-en. Természetesen a ház jól szigetelt, nyílászárók újak.

Hát ez lesz a jövő....

Ha nem sürgős, menj el kiállításokra, pl construma, és érdeklődj cégeknél!

Az energia árakat könnyen összehasonlithatod. Máris tudod melyik az olcsobb. Radiátoros fűtéshez magasabb elöremenő vizhőmérséklet szüksége ezért jelentösen romlik a hőszivattyú hatásfoka. Amúgy sok esetben nem jelent drasztikus plusz költséget a gázhoz képes.

Én azt javaslom keres egy épületgépész tervezőt.

A hőszivattyút felület fűtéssel érdemes használni, így tud minél alacsonyabb hőmérsékleten dolgozni, ezáltal a SCOP értékét tudja tartani átmeneti időben, minél hidegebb van annál rosszabb a SCOP! Általában 20-60 fok közötti fűtő vizet tudnak előállítani, de a rendszert kb 35 fokra kell méretezni. Legjobb hozzá a mennyezet fűtés és ha szükséges szigetelés miatt akkor kiegészítő temperáló padló fűtés. Előnye hűteni is tud így. Radiátor esetében már 45 fok körülire kell méretezni ha egy szobába 22 foknál 780W fűtési energia szükségletnél 75/65 vízzel 22K 600x520 radiátor, ugyanez 45/35 nél 33K 600x1320 ez kb 3.6 szoros méretnövekedés. Radiátorral nem igazán lehet majd hűteni.

A szabályzásához helységenkénti páratartalom mérős termosztátok szükségesek osztón lévő motoros szelepekkel, és ezekhez nem árt egy központi vezérlő panel amivel az összes helységet és hmv-t tudod vezérelni (ezt már csak rá kell kötni az alap rendszerrel), ha akarod akkor telefonról is irányítható, de akkor olyan központi vezérélő szükséges. Na ez a szabályzó rendszer min 300-350000 Ft, egy gázkazánt kb 500000 ft-ból beüzemelnek kéménnyel együtt. Egy olyan víz levegő hőszivattyú ami jó is min. 1.5 millió (SCOP!!) de ezt még be kell üzemeltetni kb 50000. Gázhoz nem szükséges ennyire komoly szabályzó rendszer, de ha ugyan ilyent akar valaki kb 200-250-ból megvan. Viszont az esetek nagy részébe sokkal egyszerűbben oldják meg max 100-150ből és az is helységenkénti szabályozós. Szóval a gázkazánhoz képest alapból van + 1-1,2 millió befektetés. Feltételezve, hogy ugyan azt a vizes rendszert alkalmazod. A hőszivattyú kb 40%-al olcsóbb fenntartani, ha H tarifával működik, nyáron nincs H tarifa.

A jelenleg gáz fogyasztásod kb a fele lenne a kondenzációs kazánnal, mert a konvektornál rosszabb nem létezik. Pl ha van éves szinten 160000 Ftos gáz számlád, akkor a hőszivattyú kb 96 ft-ból elmegy + a HMV előállítás! Így évi kb 65000 ft a megtakarítás --> 1.2m/65000 = 18,4 év infláció nélkül, ekkor vagy nullán a gázhoz képest. Mivel arányosan növekszik a gáz és az áram díja ezt tekinthetjük állandónak is.

Mag a vizes rendszert nézzük:

Akarsz padló fűtést akkor a padló feltörése, 8-10 cm szerelőbeton, min 12 cm EPS 100, csövezés, min 6 cm ajzat beton. ez így alsó hangon 100 m2 esetében 1.3 millió.

mennyezet fűtés egyszerűbb megoldás, de ettől még a padló nem lesz leszigetelve, ha betonos a födémed talán 500000-be megáll, ha könnyűszerkezetes a csövek rögzítő rendszerlemeze kerül 500000-be+ a csövezés és az osztók szóval ez min 800000 összesen. Ha nincs jól szigetelve a ház kelleni fog mindkét rendszer, ha kiakarod használni a hőszivattyú hűtési képességét is. Ebből is a mennyezet a lényeg, csak ezzel szabad hűteni.

Hőszivattyús komplett rendszer megvan kb 4 millióból.

Gázkazán padlófűtés + radiátorok kb 1.5 millió + az ajzat 1,3 , így összesen 2,8 millió.

Kérdés mire van pénzed a legolcsóbb, neked jelenleg csak radiátor gázkazánnal kb 1.5 millió.

+4:

A könnyűszerkezetes rendszerlemezt gipszkarton vázra kell rögzíteni, majd kartonozni. ez még plusz költség

# 4

A szabályzás hőszivattyünál is megoldható ugyan ugy mint gázkazánnál a hőtermelőnek ilyen szempontbol nem sok jelentősége van. Ha pedig hütéssel is számolsz a pontos összehasonlitáshoz lekell vonni a klimák árát.

Ha nem megoldható az olcsobb kémény akkor a kazán se áll meg 500-bol.

Két rendszert nem érdemes kiépiteni ha a padló fütés nem tudd elég nagy teljesitményt akkor jobb szigetelni.

Igy hogy be van vezetve a gáz és fölkéne törni az aljzatot a gáz valoszinü olcsobb, de ezt csak pontos számitás alapján lehet megmondani.

Hütő fütő klima lehet még egy optimális megoldás esetleg.

Nem tértem ki minden részletre mert akkor még mindig azt írnám.

Ha hűtéshez is használni szeretné a hőszivattyút akkor páratartalom érzékelős hűtés fűtés vezérlésű termosztátok szükségesek. Ha csak fűtésre használja egy központi termosztát pl a nappaliba, a radiátorokra pedig termofejek is elegendőek. Minden csak igényektől és pénz mennyiségétől függ.

"Ha hűtéshez is használni szeretné a hőszivattyút akkor páratartalom érzékelős hűtés fűtés vezérlésű termosztátok szükségesek."

Van egy egyszerűbb megoldás: hazamegy, érzi, hogy jólesne egy kicsit hűvösebb a lakásban, és bekapcsolja. Ennyire egyszerű, nem kell mindent digitalizálni meg automatizálni.

# 7

Azonos felszereltséget azonos felszereltségű alternativával hasonlits őssze.