Miért világít nagyobb fénnyel a fázisceruza, amikor hozzáérek az építés alatt lévő gipszkartonfal fém vázszerkezetéhez?
Válaszfalat építettem gipszkartonból. Két db alternatív kapcsolót terveztem a falba, a két végére. Ehhez előre behúztam egy gégecsőbe a vezetékeket. 1 db feketét, 2 db kéket, majd a csövet behelyeztem a fal vázszerkezetébe. Beszerelés után jutott eszembe, hogy behúzás előtt nem jelöltem meg a 2 db kék vezeték végeit. Gondoltam, hogy az egyik vezetéket bedugom a fal mellett lévő konnektor fázisába és utána csak megnézem fázisceruzával a vezetékek végeit. Így is tettem, de legnagyobb megdöbbenésemre a szabad oldalon bármelyik vezeték végéhez érintettem a fázisceruzát, az világított.
Arra gondoltam, hogy talán behúzáskor megsérültek a vezetékek a gége csövön belül, ezért kiszereltem az egészet és a vezetékeket is kihúztam a gégéből. Így újra próbálkoztam, de ugyanaz lett az eredmény.
A gipszkarton fal vázszerkezetét beton padozathoz, tégla oldalfalakhoz és gipszkarton mennyezethez rögzítettem. Elvileg sehol nem keresztezte a fal vonalát korábban beépített elektromos vezeték. tehát nem fúrhattam bele régebbi vezetékbe.
Fázisceruzás vizsgálódás közben hozzáértem a gipszkarton vázszerkezethez és feltűnt, hogy ilyenkor sokkal erősebb fénnyel világít a ceruza.
Ugyanezt tapasztaltam, amikor egy távolabbi konnektorba dugott hosszabbító elosztójában kerestem a fázist és újra hozzáértem a fém vázszerkezethez.
Hasonlót tapasztaltam, amikor a távolabbi konnektor fázisát mértem és közben hozzáértem a konnektortól nem messze lévő nagyobb acéllemez radiátorhoz.
Miért van ez?
válasza:
válasza:Szerintem nem kéne ennyire túlkombinálni.
Ha a fémszerkezet feszültség alá kerülhetett volna valahogyan, akkor az, ha a kijelzést változtatná, a kijelzést csökkentené.
Pusztán arról van szó, hogy a másik kézzel megérintve a földeltnek tekinthető fémszerkezetet vagy radiátort, rövidrezárta az áramkörben azt az ellenállást, amit a zoknija és cipőtalpa jelent. Kisebb ellenállás > nagyobb áram > nagyobb fényerő.
Ami meg azt illeti, hogy a mellette futó vezetéken is jelzés tapasztalható, az meg a feszültségosztó esete. Ezt nem tudom, kell-e magyarázni részletesebben.
válasza:Ahogy Sztrogoff írja.
Kisebb lett az ellenállás a nagyobb kiterjedésű fémtest miatt, így jobban világít a glimlámpa.
Jobb volna ha nem fázisceruzával próbálkoznál, az említett dolgok miatt téves jelzést ad bőségesen. Egy univerzális műszer már nagyon olcsón beszerezhető, és megfelelően lehet vele mérni (nem beszélve a folytonosság mérésről, mert lehet vele)
válasza: válasza:Így van, ahogy a többiek írják. Annyit tudnék hozzátenni ehhez, hogy váltókapcsolónál minek akarod a két kék vezetékeket beazonosítani? Két kék, az a lengő! Ennyit kell tudj! A kapcsoló bekötéséhez tök mindegy, hogy melyik-melyik! Egy váltókapcsolóban 3 kötési pont van, az egyik kapcsolóba a fázishoz (ált. L vagy kifelé mutató nyíl) kötöd a fázist, a másik kapcsolóba pedig erre a pontra kötöd a kapcsolószálat (ami a lámpához megy fekete vagy barna vezeték, amit húztál). Marad két üres kötési pontod mindkét kapcsolóban. Az egyik kapcsolóban lévő egyik kötési pontot összekötöd a másik kapcsolóban lévő egyik kötési ponttal (tök mindegy, hogy melyikkel, ha a fázis és a kapcsolószál már a helyén van!) a másikat pedig a másikkal. Mondjuk azt, hogy e két kötési pont A és B kötési pont! Kötheted úgy is, hogy A-t az A-val B-t a B-vel, de úgy is, hogy A-t a B-vel, B-t az A-val! Itt egy rajz, ebből megérted, hogy működik egy váltókapcsoló, így azt is, hogy miért mindegy: [link]
Cseréld föl képzeletben a két lengőszálat vagy rajzold le felcserélve, hogy lásd akkor mi történik... Kövesd végig! Működik úgy is?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!