Kondenzációs kazán aránytalan, idő előtti elhasználódásához vezethet-e?

Erre én is kíváncsi vagyok. Nálunk 55 fokra van állítva a vízhőmérséklet, és így átlagosan 2-3 óránként kapcsol be a kazán. (A lakás minden helyiségében hőszabályzós radiátor szelep van, kivéve ahol a termosztát van.)

Jó-e, ha alacsonyabbra állítom a hőmérsékletet? Akkor folyamatosabb a fűtés, és egyszerűbb szabályozni az egyes helyiségek hőmérsékletét. Vagy az a jó a kazánnak, ha ritkábban kapcsol be, és akkor magasabb hőmérsékletű vizet készít? Ilyenkor nyilván nagyobb a helyiségek hőingadozása is.

Remélem, van aki ért ehhez, vagy van tapasztalata a dologban.

Egyáltalán nem vagyok szakember ezen a területen. (Akik végigolvassák, biztosan találnak is erre bizonyítékokat.)

Nem kondenzációs gázkazánunk van, és erősen korosodik. Emiatt már évek óta sokat olvasgatok a kondenzációs kazánokról. Különösen azóta, hogy csere esetén csak ilyet engedélyeznek. (Pontosabban, csak ezek felelnek meg az előírt hatásfok, zaj stb. követelményeknek.)

Főképpen arra voltam kíváncsi, hogy nálunk, egyáltalán, milyen módon üzemelne? Mert az csúnya pénzkidobás lenne (bár, már nem az én gazdasági elemzésemen múlik), ha a magas vízhőmérséklet miatt hagyományos kazánként üzemelve, nem jelentene megtakarítást.

Laikusként, számomra megdöbbentő, hogy bár kondenzációs kazánnál a működés hatékonysága, azaz a megtakarítás a visszatérő víz hőmérsékletétől függ, ennek mérése nincs kialakítva. Legalábbis, nem találtam ilyenről semmit sem; és kereskedők is furcsállták a kérdésem. Azt nem tudom, hogy a kondenzálást jelzi-e valahogy, erről sem találtam semmit sem, a részletes műszaki ismertetőkben sem.

Nos, még akkor, mikor volt mód választásra, vettem egy rugós csőhőmérőt. (Ilyen, csak akkor még 500 Ft volt: [link] .) Ezt a kazán közelében, a visszatérő víz csövére szereltem. 80 °C-os előremenő víznél 38 °C-os a visszatérő víz, „vígan” kondenzálna a kazán, ha olyan lenne. Ráadásul nagy időkéséssel emelkedik a visszatérő víz hőmérséklete ennyire, úgyhogy még ilyen magas hőjű előremenő víznél is sokáig ettől jóval alacsonyabb a visszatérő víz hője. És, ráadásul 70 °C-os előremenőt szoktam állítani.

Úgyhogy, nem esélytelen, hogy nálatok is mehet jóval nagyobb előremenő vízhő is, és akár hatékonyan is kondenzálna.

Az meglepett, hogy működés közben az égő ki-be kapcsol. Ahogy nézegettem a kondenzációs kazánokat, csak láng-modulációsakat láttam. A ki-be kapcsolgatás már régebben, a hagyományos kazánoknál sem volt nyerő. A mi tizenvalahány éves „hagyományos” kazánunk is láng-modulációs; igaz, erre figyeltem a kiválasztásakor.

Én is tapasztaltam, hogy a kazánokat karbantartó szakemberek sem különítik el, hogy a kondenzáláshoz nem az előmenő víznek kell alacsony hőmérsékletűnek lennie, hanem a visszatérőnek. Ja, az egyszerűsíti a helyzetet: ha az előremenő alacsony, akkor a visszatérő is az.

Az tény, hogy ha kondenzál a kazán, akkor ugyanannyi működési idő alatt kevesebbet fogyaszt, mint a nem kondenzációs.

Azt, az adott épülethez, az otthonlétetekhez, a hőérzetetekhez tudod kikísérletezni, hogy milyen előremenő vízhőnél, milyen a fogyasztás.

Én, évek óta, naponta, közel azonos időpontokban leírom a gázmérő állását. Ezen kívül egy adatgyűjtős, belső, külső hőmérőm van (vezeték nélküli kapcsolatban), ezek értékeit is gyűjtöm.

Már egész pontosan meg tudom becsülni, hogy mikor mennyi lesz a napi fogyasztás. (Persze, a ház és környezet levegő hőmérséklet változásait késve követi az épület szerkezeti elmeinek hőmérséklet változása. Más, ha téli hideg időszakban van enyhe, +5 °C-os hajnal, és más, ha mostanában van hűvös +5 °C-os hajnal.)

Azzal is kísérleteztem, hogy napközbeni távollétünkben különböző mértékben csökkentettem a termosztát kapcsolási hőfokát. Egyértelmű lett, hogy nem gazdaságos nagyobb különbség, mert több lett az összfogyasztás, ha hazatértünk körül kisebb hőfokról kellett feldolgoznia a hőmérsékletet.

»»» Kitérő:

Sajnos, azt tapasztalom, hogy a szerelők, karbantartók a mindennapi szokásos tevékenységeken túl, ritkábban előfordulókra, csak mondanak valamit, aztán vagy úgy van, vagy nem.

Ha adódik egy kazánhiba, akkor 3 szerelő 5-féle okot mond; az egyezik, hogy az új kazán árának 70-80%-ába kerülne, és majdnem mindent ki kéne cserélni. „Aztán, meglátjuk.”

Bocsánatot kérek, mert biztosan vannak jó, sőt nagyon jó szakemberek is. De, akikhez nekem volt szerencsém, ilyen „menjen minél többet” alapos, indokolt, tapasztalaton alapuló válasz telik. «««

Függ az előremenő, és a visszatérő víz hőfokától is a kondenzáció. Ha túl magas az előremenő (65 fölött), akkor az égéstermék hőmérséklete is magas lesz, nem tud lecsapódni a pára, így a kondenzáció nem jön létre. Visszatérőnek pedig azért kell minél hidegebbnek lennie, mert a már említett égéstermékből kicsapódó, majd visszafolyó pára ezt a hideg, visszatérő vizet fűti fel.

Azt pedig, hogy kondenzációs üzemmódban működik-e a kazán onnét lehet tudni, hogy keletkezik-e kondenzvíz. Más kérdés, hogy ezt egyes típusoknál mennyire lehet ellenőrizni.

Lényeg a lényeg, hogy ha most 45-50 fokos vízzel fűtöd a lakást, akkor nagyon jól kondenzál, spórolsz rajta, s majd ha hideg lesz, akkor kicsivel rosszabb lesz a hatásfoka, de még mindig jobb, mint egy régi kazáné.