Turbós vagy kondenzációs cirkót vegyek?

Szóval....tegyük a dolgokat tisztába.

A turbós kazán zárt égésterű kazán, elektronikusan vezérelt levegő beszívás és füstgázelvezetés, lambda szonda ionizációs láng és sorolhatnám

A kondenzációs kazán egy olyan turbós kazán, amiben a füstgáz elvezetést kiegészítették egy + hőcserélővel, hogy a füstgáz hőmérsékletét csökkentsék és így javítsák a hatásfokot, de ehhez alacsony füstgáz hőmérséklet kell.

Szóval a 2 kazán elvi működése azonos, csak a kondenzációs kazán valamivel jobb hatásfokú, de ez is csak bizonyos üzemelési feltételekkel igaz.

Ha régi kazán helyére szereljük az újat és nem változtatunk a 30-40 éves fűtőrendszeren(értem ezalatt a csövezést, a radiátorokat), akkor teljesen felesleges kondenzációs kazánt venni,mert nem azon üzemtartományban fog működni, ahol a füstgáz kondenzáció végbemegy, vagyis normál turbósként fog működni. A kondenzációs kazánok 45 fokos előremenő hőmérséklet alatt működnek magas hatásfokkal, ehhez 5 fokos hőlépcsővel számolva az átlagosnál nagyobb cső keresztmetszet és túlméretezett radiátorok, hőleadók kellenek. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor 55-60 fokos előremenővel fog működni 10 fokos hőlépcsővel(amire hajdanán tervezték), de ilyen körülmények mellett nem lesz jobb hatásfoka mint egy normál turbós kazánnak, szóval nem hozza vissza a felárát.

Nagyon sokan beleesnek abba a hibába, hogy a fűtésrendszer elemeit külön egységként kezelik, pedig ez egy komplett rendszer részei.

A fűtéstervezés ott kezdődik, hogy kiszámolod a várható hőveszteséget (ehhez tudsz kazánt választani), majd a kazánhoz ajánlott előremenő Hőmérséklet és dT ismeretében választasz radiátort(más hőleadó felületet), keringető szivattyút és szükséges csőátmérőt.

Ha a rendszerben egyik elemet kicseréled, akkor felborul az egyensúly, finoman szólva nem lesznek ideálisak a körülmények.

Ha a fűtés rendszered még akkor lett tervezve amikor a régi FÉG kazánod volt felszerelve, akkor tuti hogy magas előremenővel számoltak(65-75fok) és minimum 10-15 fokos dT-vel, ami azt eredményezi, hogy kisebb térfogatáram mellett adja le azonos hőteljesítményt, és ha a tervező spórolni is akart akkor kisebb keringetőszivattyút és kisebb csőátmérőt jelölt meg. Azért azt hozzáteszem, hogy a régi házaknál szerencsére nem ez a jellemző, sokkal inkább az, hogy nagyobbat csöveket építettek be a kelleténél,főleg igaz ez a hagyományos vascsövekre aminek a keresztmetszete gyakran nem állandó és a belső felülete sem sima, ezért kompenzáltak. Ha rézcsőből van a csövezés akkor viszont tuti, hogy kis átmérőt használtak, mert az anno is drága volt.

A modern kazánok már időjáráskövető szabályozással rendelkeznek, így be tudod állítani mekkora előremenővel fűtsön milyen külső hőmérséklet mellett. A csőátmérő adott, a keringető szivattyút úgy kell beállítani, hogy adott külső hőmérséklet mellett még éppen ki tudja fűteni a lakást minél alacsony dT mellett, így tudod maximalizálni a hatásfokot. Ha a külső hőmérséklet csökken, akkor adott térfogatáram mellett(bár van olyan kazán amiben elektronikus vezérlésű keringetőszivattyú van)az előremenő hőmérséklet is növelni kell, pont annyival, hogy kvázi folyamatos működés mellett éppen ki tudja fűteni a lakást. A mai modern kazánok képesek teljesítményszabályozásra, nem Be-KI módban tudnak csak működni mint 30-40éves társaik, akkor működnek jó hatásfokkal ha folyamatosan működnek és a külső hőmérsékletnek megfelelően szabályoznak. Sokszor előfordul, hogy a kazán nincs megfelelően beállítva, a termosztátot rosszul programozzák be és emiatt nincs megfelelő hatásfok.