Fi relé bekötésénél miért kell a földet és a nullát összekötni?
Addig világos számomra minden, hogy a villanyóra felől jövő fázisokat bekötöm a fi relébe, a nullát először a védőföld sínjére közöm, aztán ebből földből a fi relén átvezetve lesz a nulla. Ez így érthető, hiszen ha a fázis és a védőföld között folyna áram, és nem a fázis és a nulla közt, akkor a fi relé ezt érzékelve ki tudna oldani.
DE:
Azt látom bekötési rajzokon, hogy ha a villanyóra felől nem csak nullát és fázisokat kapok, hanem külön védőföld vezeték is van, akkor azt még a fenti leírás mellett rá kell kötni a védőföld sinre. (Ne azon lovagoljunk, hogy a védőföld nem a villanyórától jön, a lényeg az, hogy valahonnan jön egy föld kábel is a biztosító szekrénybe, és ezt értem most a "villanyórától jövő föld vezeték" alatt.) Más szóval az történik, hogy a villanyóra felől érkező védőföldet és nullát még a fi relé előtt összekötöm egymással, ezt viszem a fi relébe, és a másik oldalon kapom belőle a nullát. Valahogy ez a dolog nekem büdös, és gondoltam megkérdezem, hátha olvassa valaki, aki érti, miről karattyolok.
Józan ésszel én úgy kötném be a dolgokat, hogy a villanyórától jövő nullát is ráközném a fi relére, és a másik a rajta átvezetett nullát vinném a fogyasztókhoz, meg a védőföldet is vinném direktben tovább. Ha a föld felé folyik az áram, és nem a nulla felé, akkor ezt így a fi relé tudja detektálni, és van lehetősége kioldani.
El tudná magyarázni nekem valaki, hogy ehhez képest miért jobb az, ha a fi relé előtt még a földet és a nullát össze is kötjük?
Ezekről az ábrákról beszélek:
Ha a föltelés jelzés nem lenne rajtuk, minden világos lenne, de ez így számomra azt jelenti, hogy a földelést és a nullát összekötöttük...
válasza:Alapvető érintésvédelmi fogalmakat kell még elsajátítanod.
Ma az érintésvédelem módja Magyarországon (a közcélú hálózatokról ellátott alkalmazóknál) a nullázás. A nullázás meg arról szól, hogy ha testzárlat van, akkor az egy egyfázisú zárlat, fázisvezető-készülékdrót-készüléktest-védővezető-PEN vezető úton, ami a túláramvédelmet működteti.
Tán egyszerűbb elfogadni, ha az összekötést szétválasztásnak fogod fel, mivel évtizedekig így tekintették (a PEN nem a védővezető sínre ment, ez újdonság, értelme az, hogy így ha megszakad az érintésvédelem, a készülék is megáll, és kénytelen tudomásul venni a jelenséget valaki).
Aztán elterjedt, sőt, kötelezővé vált a FI relé, de az csak egy jobbító eszköz.
válasza: válasza:Kösz, hogy írtál, bár bevallom, nem érzem úgy, hogy válaszoltál volna a kérdésre.
Szerintem a két ábra lényegét tekintve azonos. Az eltérés csak az, hogy a PEN-t előbb a védővezető sínbe kötöm, és onnan a fi relébe, vagy előbb a fi relébe, és onnan rögtön tovább a sinre. (Talán azért jobb a sínre kötni előbb, mert onnan könnyebb felhozni a reléhez, és nem kell azzal sem vacakolni, hogy a relé egy csatlakozásához két kábelt kössön az ember, de ez nem is fontos részlet.)
Amire nem kaptam választ, az annyi, hogy most akkor össze kell-e kötnöm a PEN-t a piros kébellel (régi ház...), vagy nem. Ha igen, az azért fura, mert jön két kábel a mérőóra felől, az egyik a nulla, a másik ez a piros földelés, és nekem meg össze kell kötnöm őket. Miért nem jön akkor már egyben ez a kettő, egyetlen kábelen? Ha meg nem kell összekötnöm, akkor miért van mindkét ábrán ott az a földelés jel (nálam a piros vezeték), amit lényegében rákötnek a PEN-re?
Szóval mégegyszer: 5 kábel jön a mérő felől: 3 fekete fázis, egy kék nulla és egy piros föld. Az ábrák szerint a következőképpen kell bekötni:
- három fázis megy a FI relébe közvetlenül
- a nulla megy a szekrényben levő védővezető sínre
- a védővezető sínről felmegyek a FI relé N jelű cstlakozójához is
- a piros vezetéset SZINTÉN rákötöm a védővezető sínre
- a FI relé kivezető oldalán kapom a nullát, az megy a nulla sínre
- a fogyasztók felé el kell vinnem a FI reléből kapott egyik fázist, valamint a nulla és a védővezető sinről egy-egy szálat
Ez így korrekt a mai szabályok szerint?
Ha igen, akkor a kérdésem továbbra is az, hogy miért kell összekötnöm a mérőtől jövő kék és piros vezetékeket? Hol olvashatok erről? Hibát követek el, ha a kéket bekötöm a FI relé N csatlakozójába, a pirosat a védővezető sínre, a védővezető sínt és a FI relé N jelű bemenetét NEM kötöm össze, és minden más a leírtak szerint megy? (Lényegében annyi a különbség, hogy nem kötöttem össze a piros és kék vezetékeket a FI relé előtt.)
válasza:Nahát, nem is tudtam, hogy lehet itt úgy választ írni, hogy láthatatlan maradjon.
Mert ugye én erre a felvetésre:
"Szerintem a két ábra lényegét tekintve azonos. Az eltérés csak az, hogy a PEN-t előbb a védővezető sínbe kötöm, és onnan a fi relébe, vagy előbb a fi relébe, és onnan rögtön tovább a sinre. (Talán azért jobb a sínre kötni előbb..."
...már előtte írtam, hogy:
" értelme az, hogy így ha megszakad az érintésvédelem, a készülék is megáll, és kénytelen tudomásul venni a jelenséget valaki"
Mi nem volt világos ezen? Leírom még egyszer. Régen összekötés volt. Az összekötéssel az a baj, hogy ha a védővezető folytonossága megszakadt, azt nem vette észre senki és semmi. Ma meg, ha a nulla (helyett a PEN) a védővezető sínre megy, és megszakad, akkor nem működik semmi, tehát kénytelenek ezt észrevenni, és intézkedni.
Ami hozzászólásodban ezt illeti:
"Amire nem kaptam választ, az annyi, hogy most akkor össze kell-e kötnöm a PEN-t a piros kábellel..."
Arra azért nem kaptál választ, mert azt nem kérdezted.
Egyébként a válasz ott kezdődik, amit szintén írtam, hogy:
"Alapvető érintésvédelmi fogalmakat kell még elsajátítanod."
Mert villanyt szerelni nem lehet gondolkodás nélkül.
Ha külön jön be nulla és külön védővezető, akkor ezek valahol elvileg össze vannak kötve, ismét összekötni azokat tilos. De ez attól függ, hogy milyen érintésvédelmi mód van: nullázás vagy védőföldelés? Nyugodtan elképzelhető, hogy ha 40 éves a berendezés vidéken egyedülálló épületben, akkor még védőföldelés van, akkor össze kellene kötni, kivéve, hogy annak egyéb feltételei is vannak. Amelyek csak egy szakkönyv terjedelműek. 250-3001 oldal A4-es méretben, kis betűkkel, egyszeres sorközzel. Természetesen első válaszom fejtegetései is, ha összekötésről volt szó, akkor nullázott állapotra érvényesek.
Nem kötekedni vagy sértegetni akartam, és bocs, ha így jött le.
Megtanulnám azokat a fogalmakat, ezen ne múljon. Tényleg az lehet itt a gond, hogy nem beszélünk egy nyelvet, és ha ezen segít, akkor küldj kérlek egy URL-t, ahol elindulhatok. Vagy ha van türelmed hozzá, tisztázhatnánk a fogalmakat, és pik-pak megérthetném, hogy a két bekötés közül melyik a helyes...
válasza:senki sem tudja, hogy a te piros vezetéked mi is valójában. földelés vagy a már szétválasztott PEN, vagyis nulla és nullázó vezeték!
a vezetékek kötése így más és más lehet!
Értem. És hogyan lehet kideríteni a dolgot? Én csak annyit tudok kimérni, hogy a fázis és a piros vezeték között is megvan a feszültség, ahogy a fázis és a nulla közt.
Van valami módszer arra, amivel meg lehet állapítani, hogy egy vezetéken PEN, PE vagy N van?
válasza:nulla és piros közt mérjél folytonosságot. ha "0" ohm (mintha a mérőzsinórt rövidre zárnád), akkor valszínűleg a PEN van már szétválasztva. -régen úgy csinálták, hogy a két vezetéket a lakásból (nulla, nullázó), egyszerűen az óránál közösítették -vagyis az órából kifele lett szétválasztva.
aztán kérdés, hogy van e egyáltalán földelő szonda, mert régen általában nem tettek. ennél az óra (búmanntábla) alá kéne benézni. ezek után lehetne eldönteni pontosan mindent.
ha nincs földelő szonda, az mindenképpen jó volna, mert óra előtti PEN-szakadásnál/hibánál, a jó földelés biztosítja, hogy a nullán és nullázón ne jelenjen meg a fázis.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!