Meleg levegővel lehet padlófűtés? Jól hőszigetelt házban működne, ha a beton alsó rétegében csatornákat csinálunk, erre jön a második réteg, amit az alatta áramoltatott meleg levegő fűt?

Nem érted..

Azért kell a felületed megnövelni, mert a LEVEGŐ nem képes

felvenni a hőt! Ha fel tudná, nem is kellene hűtőborda,

mert simán elvezetné a levegő. De nem tudja. Ezért megnö-

veled a LEVEGŐ-BORDA közötti felületet. Nem a proci-borda

közötti felületet, mert az alu/réz több százszor jobb

vezető, és a hőfelvevő képessége is nagyobb, simán elveze-

ti 1 cm^2-en..

Számításoknál remélem figyelbe vetted ezt is (nem konkrét

adatokat írok, csak a nagyságrend a lényeg):

A víz hőtároló képessége 100x akkora, mint a levegőé.

Ez azt jelenti, hogy 100W energiát hogy átvigyél, 100x

annyi levegő kell. A víz hőátadó képessége 25x akkora,

mint a levegőé, tehát hogy 100W-ot le tudjon adni, 25x

akkora felület kell levegőhöz, mint vízhez.

Gyakorlatban: ha 100m cső van a szoba alatt, akkor leve-

gőből 2 és fél km! hosszú csatornát kell csinálnod neki,

ugyanakkora átmérővel. Viszont hogy le is legyen képes

adni, ezért 100x annyi levegőt kell keringetned a rend-

szerben, vagy 100x akkora energiát kell beletolnod a

levegőbe emellé.

A kazán kimeneti levegőjének a hasznosításáról írtam,

mivel az nettó veszteség. Csak kimegy a meleg. És ha

csak kimegy, akkor már 1W nyereség is nyereség. Ha ezt

pluszba fel lehet használni, akkor mindenki nyer, vi-

szont csupán erre alapozni megint nem lehet, az előbb

említett paraméterek miatt.

Ha nem lenne venti a procihűtőn, akkora borda kellene,

mint a gépház, és az is meleg lenne 100W-tól. Kicsi a

felülete, igen, de fém-fém kapcsolatnál ez elég, fém-

levegő kapcsolatnál meg 100x akkora felület is kevés.

Pontosabban, a réz hővezetése 400 W/(m·K), a levegőé

0,024, így kiszámítható, hogy ugyanolyan átviteli pa-

raméterek esetén 16.666x nagyobb felület kell. Tehát

ha nem lenne venti rajta, akkor 1,6 m2 felület kellene

hozzá. Hűtőbordának közel sincs annyi, ezért növelik

meg lamellákkal a felületet, és mozgatják a levegőt,

mert az alacsonyabb hőmérsékletű levegő könnyebben

veszi fel hőt, nagyobb a sűrűsége stb..

Milyen számításokat végeztél? Mert gyanús, hogy

elsiklottál valamin (ugye nem lineárisan számoltál?)

Gratula a türelmedért! Had építse már meg...

Egyébként szerintem csak egy egoista majom. Vannak ilyenek, kár a gőzért.

Jól szórakoztam a szövegén :)

Na, mi újság a meleg-levegős padlófűtéssel?

Megépítetted?

Üzemel?

Hogy szuperál ebben az enyhe időben?

Huhh, mennyi okosságot olvas itt az ember :D

valaki árulja már el mi az a "hőátadó képesség"

Ez valami új fizikai képesség?

Hővezetési képesség van! Az hogy valami mennyi hőt tud átadni, a másik anyag hővezető képességétől függ! Próbálj meg hőt átadni a kőzetgyapotnak!

Ami le lett írva a radiátoros fűtésnél, hogy a meleg levegő felszáll, a hideg meg lent marad, igaz, de ebben a kontextusban baromság.

Egy puffertartályba talán lemegy a meleg víz??? Mivel a víz 800x sűrűbb mint a levegő, még nehezebben keveredik, még akkor is ha a meleg vizet alul táplálod be, mint mondjuk egy napkollektornál!

Egy ilyen fűtési rendszer is működőképes, ugyanúgy ahogy a légcsatornázható klímával is lehet fűteni. De már rég tudjuk, hogy a Rómaiak is így fűtötték a fürdőházakat. Viszont vastagabb csövet kellene alkalmazni, a padlóba. A szabályzása is bonyolultabb lenne.

továbbá azért sem használják, mert a meleg levegőt nem igazán lehet tárolni, mint mondjuk a vizet a puffertartályba.

Én feleslegesnek gondolnám egy ilyen megoldás kiépítését, mivel pontos számítások nélkül elég nagy lutri lenne. ki kellene találni a szabályozását.

Ha nem akarsz vizet a lakásba, akkor válaszd a légcsatornázható klímát.

Ez megfelelő csövezéssel "hangtalan", és ezerszer gyorsabb mint a padlófűtés.

Ez 5 perc múlva már érzékelhető meleget ad, míg egy padlófűtés reakcióideje, órákban mérhető. Ráadásul az ára is töredéke egy komplett padlófűtési rendszerhez képest.