Meleg levegővel lehet padlófűtés? Jól hőszigetelt házban működne, ha a beton alsó rétegében csatornákat csinálunk, erre jön a második réteg, amit az alatta áramoltatott meleg levegő fűt?

jól kivitelezett padlófűtés nem vészes, elírtam.

Egyébként volt egyik helyen, hogy a radiátorokban nem

víz, hanem gőz ment. Már az elején, félútnál már víz

volt, utána meg már hideg víz. Egyik helyen szauna

volt, másikban pedig meg lehetett fagyni.

Na most a levegős fűtés sem lesz ennél jobb.

Mekkora felületen érintkezne a betonnal? Milyen lenne

ezáltal a teherbírása? Mert a levegőnek nagy felület

kell (nyilván azért nem egy tömör kocka a procihűtő,

hanem tele van lamellákkal), mert nem jó hővezető, nem

adja le a hőt olyan könnyen. Ugyanakkor ezt a levegőt

magas hőfokon kell tartani. Ha nem csövekben vezeted

el, akkor a betont szépen "kimossa" a légáramlat, és

összeszakad a padló.

Értem én, hogy mit szeretnél, én is kísérletezek külön-

féle megoldásokkal, de amit írsz, egy kicsit sem lenne

olcsóbb, mint más, már létező megoldás.

A procinál abban tévedsz. hogy nem 1cm2 ről kell a 100 wattot elvinni. Ezért van a hűtőborda, hogy minél nagyobb felületet biztosítson. A levegő hőszállító képessége elég kicsi. A vízé sokszorosan jobb.

Visszatérve a római példára ők forró levegőt alkalmaztak de ahhoz hogy a fürdő levegője jó legyen a padló olyan forró volt, hogy fatalpú papucsban léphettek csak rá.

A levegő hővezető/hőleadó képessége elég kicsi.

Csak hogy ismerős példával éljek, radiátoros fűtés,

a meleg levegő a plafonhoz összpontosul, a hideg a

padlóhoz. Simán lehet akár 10 fok különbség is. Ha

a levegő jobb hővezető lenne, akkor mindenhol azo-

nos hőmérséklet lenne. A padlófűtés annyival jobb,

hogy ott a padló "elő van melegítve", nagyobb kon-

fortérzetet ad, mert nem fázik az ember lába.

Ha levegővel fűtenéd, gondok lennének:

1. kb 10x olyan nagy felület kell, mint a vízcsövesnél.

2. Sokkal nagyobb hőfokra kell fűteni, hogy azonos e-

nergiát adjon le, különben életben nem fűtené fel.

3. Levegőt felfűteni sokkal rosszabb hatásfokkal lehet

Amit viszont látok fantáziát, az az, hogy hasonló szer-

kezetben több száz fokos levegőt áramoltatni: a kazánok

esetén a legnagyobb hőveszteség a kiáramló meleg levegő.

Viszont mivel itt káros/veszélyes anyagról van szó, így

simán a betonban nem lehetne áramoltatni, mindenképpen

védőcsőben kell.

Elvileg nincs akadálya, ám számos gyakorlati probléma megoldásra vár.

A mai korszerű fűtések a felületfűtések. Padló-, fal-, esetleg mennyezet fűtés (és hűtés). Leginkább amiatt szeretik, mert a jól megtervezett felületfűtésnél alacsony előremenő vízhőfokkal (35-40 fok C) is korrektül kifűthetők a ház helyiségei. Az ilyen házban egyenletes hőmérséklet van, a komfortérzet kiváló. És az alacsony hőfokú előremenő vizet nagyon gazdaságosan lehet előállítani hőszivattyúval, vagy kondenzációs gázkazánnal.

Itt a fűtésrendszerben néhány száz liter víz kering mindenütt egyforma vastagságú csőrendszerben. A keringtetéshez elég egy 50-100 W teljesítményű keringető szivattyú. Az előremenő és a visszatérő hőfok különbsége 10 fok körül van.

Mivel a víz sűrűsége 1000 szer nagyobb a levegő sűrűségénél, és a fajhője is négyszeres, emiatt hasonló hőmennyiség hordozásásra első közelítésként 4000-szer akkora térfogatú levegőre van szükséged. Ha az előremenő fűtő levegő 40 foknál magasabb hőmérsékletű, nyilván alacsonyabb a szorzószám.

Ha a levegőt szállító rendszer nem hőszigetelt, akkor a hőforráshoz közeli szobák túlfűtöttek, a távoliak alulfűtöttel lesznek, elhűl a levegő, mire odaér.

A vízhez képest még mindig több százszoros mennyiségű levegő áramoltatásához jóval nagyobb méretű keringtető szükséges. Ennek nem csak a fogyasztása, hanem a zaja is nagyobb. Esetleg a rendszerben a padló alatt nagy sebességgel áramló levegőnek is hallható zaja van a szobában.

Hőátadás szempontjából a levegős hőátadásnál egy adott helyiség fűtésekor praktikus lenne folyamatosan bővülő, vagy egymásba nyíló méretű fűtő csatornák kialakítása, ahogy hűl a levegő, egyre nagyobb hőátadó felület legyen.

Szóval nem lehetetlen, de macerás. A levegő nem a legjobb hőt szállító közeg. A víz erre sokkal jobb. Nagy a fajhője, nagy a sűrűsége. És a víz gyakorlatilag összenyomhatatlan. Egy nyomásmérő a vizes rendszerben azt is jelzi, hogy a rendszer nem lyukadt ki, nincs tömítetlenséged.

Elbeszéltek egymás mellett. A proci 1 cm^2-en (ami akár

5-6 is lehet) adja át az alumínium/rézbordának a TELJES

hőt. Viszont a levegő nem képes ekkora felületen felven-

ni, ezért kell nagy felület a bordának. A ventilátor

pedig azért van, hogy olyan levegőhöz jusson a borda,

amelyik hidegebb.