Új családi ház építésekor az alapba szoktak vasat tenni vagy csak simán a beton megy?

Hello!

Nálunk az építész és a kőműves is ajánlotta. Így a sávalapba(1m mély, 50cm széles, C16-os betonnal) 4szál 10-es vasat 6-os(50x30-as) kengyelekkel (20cm-enként) tettünk, nagyjából középmagasságba. Nem egy nagy plusz kiadás, szerintem érdemes.

Jajj istenem, 60-as kolléga 40 éves tudással, ami 30 éve elavult.

Én járdát csináltattam a ház körül. Kérdeztem, hogy milyen adalákokkal lehetne jobbá tenni.

"Nem szoktunk adalékolni" volt a válasz.

Sajnos a nem kevés pénzen készitett betonjárda 3 év alatt tönkrement. Főleg ott, ahol téli síkmentesítésre volt szükség.

Azóta már utána olvastam az interneten, hogy eleve lehetett volna szulfát (és só) álló cementet választani, de már olyan adalékok is vannak, hogy az egész beton vízlepergető lesz például. Szóval a szaki, aki csinálta, nem volt hajlandó azt a tudományos és technikai fejlődést hozzátanulni, ami az évek alatt a betoniparban történt. Én meg hozzánemértőként, azt hittem, hogy ő a szakember. (Holott dehogy!!!)

Igen "szoktak".

Bár manapság már nem a szokások a döntőek egy építkezésénél. Meg fogják mondani mit hogy kell, mi az előírás.

Leginkább a "nem szoktak". A betonnak a nyomószilárdságát használjuk ki, a húzószilárdsága elenyésző. Az alapok nyomásra vannak terhelve az esetek 99%-ában. A maradék 1%-ban kell azért vasalni az alapozás felett egy talpgerendát, mert nem egyenletesen teherbíró a talaj. Tehát: ne a kőműves döntse el, hogy kell-e vas a betonba. Egyébként attól még nem vasbeton, hogy betonacél van benne. A mennyiségétől függ.

A felesleges vas csak felesleges kiadás mind anyagban, mind munkadíjban. Ez csak a kereskedőnek és a kőművesnek üzlet.

A szulfátálló cementtől nem lesz jégolvasztó só álló a járdánk. Oda légpórusképző kellett volna, és képlékenyítő. Ekkor lett volna igazán fagyálló.