Érdemes a gázt bevezettetni, ha uj házat építunk?

Villannyal fűteni nagyon drága. Sütés főzés elmegy, mert az nem igényel annyi energiát, a melegvíz már neccesebb, az már a mi 3 fős háztartásunkban havi 5.000 Ft -al lenne drágább. Hiába van alapdíja a gáznak, az nem összemérhető az éves 60ezer forintos megtakarítással csak a melegvízen. A fűtés meg horror villannyal. Oda már rengeteg energia kell, hacsak nem passzív házat építesz, mert abba alig kell hőmennyiség, ott már számít hogy elektromos rendszert olcsóbb kiépíteni, bár ahogy olvasom radiátorokra gondolsz, úgy már a kiépítés se olcsóbb.

Mi egy használt házat vettünk, itt már az udvaron bent volt a gáz, így is újra kellett csináltatni az egész rendszert, de talán a melegvízen a megtakarítás behozza előbb-utóbb.

Viszont ha új házat építenék akkor már nem köttetném be a gázt, inkább puffertartályos rendszert csinálnék vegyestüzelésű kazánnal (ez még lehet így is meglesz a jövőben), a gáz bekötés árából meg is lenne és ha sikerül venni olcsó fát (itt mindig van valamilyen lehetőség) akkor a fűtés ára kb. a fele, harmada a gázfűtésnek de úgy hogy tényleg meleg is lenne.

Szóval én a saját körülményeim figyelembe véve ha nincs bent az udvaron a gázcsonk akkor nem hoznám be, ha bent van akkor használnám.

Természetesen megérthető, ha más más körülmények között, vagy más igényekkel, más jövedelmi viszonyok mellett, más hőszigetelési tényező esetén másképp dönt és az is lehet jó döntés.

"Egyébként ha belépsz a padlófűtéses térből a radiátoros szobába, nem tűnik hidegnek a szoba?"

Nem, nem tűnik hidegnek. Teljesen azonos levegő hőfok van az egész házban mindenütt [kivéve a sájz és a garázs persze]. Egy háromszintes 100m2 alapterületű Kádár kockában lakom, ami rendesen le van hőszigetelve és aminek remek tájolása van, és télen megnyerem a szoláris nyereségeket is az ablakokon keresztül. Nyitva vannak a szobaajtók, össze vannak nyitva a terek, mindenütt egyenletes a hőfok, kivéve, amikor nagy hidegben süt a nap. Akkor a déli oldalon lévő helyiségekben 1 fokkal melegebb van az ablakokon betóduló napsütés hatására.

Mivel jó a hőszigetelés, ilyen időben mint most is van [éjszaka pár fok fagy, nappal 5-6 fok plusszban], nekem csak 25 fok a felületi hőmérséklete a padlófűtött parkettának ill. járólapnak. Ez a felületi hőfok fel tudja fűteni a levegőt 21,5 fokra. A radiátoros szobákban meg 21 fok a parketta. Szóval a lábaddal mind a kettő hidegnek tűnik. 21,5 fokra van állítva mindkét termosztát. Az egyik a földszinti nappaliban van, és a padlófűtést vezérli, a másik a tetőtéri gyerekszobában van, ez indítja a radiátoros szobákban a fűtést. Minden radiátoron van szabályozható szelep, hogy ne fűtsek túl esetleg egyes szobákat. A szuterénben radiátorok vannak, ott is fűtök, mert ott van a mosókonyha és szárító, meg egy nagyobb helyiség, ahol tudok sportolni és szaladgálni a gyerekkel, ha kint szmog van. Körülöttem sokan fűtenek fával, és amikor köd van, durva szmog lesz a füsttel keveredve. Ilyenkor csak éjfél körül tudok szellőztetni. És ez a téli szmog viszont rendesen megköhögteti az enyhén asztmás gyerekemet ha kint vagyunk, akinek idebent a padlófűtéstől semmi baja. Pedig sokat játszik a nappaliban, míg anya főz.