Ti hogy birjátok az épitkezést, hogy kell ehhez normálisan hozzáálni?
7 éve épitkezem, de maximalista vagyok, és nagyon idegesit, hogy nincs még kész a ház. Hogy kell ehhez rendesen hozzáálni, mert pénz hijján mindig csak keveset tudunk haladni, és mindig vannak kilógó vezetékek, vakolatlan falak, és amit megcsináltunk már, azt is lassan újra kell csinálni. Néha belefáradok, és azt mondom inkább vennék egy lakást, ahol kifestek, és kész. Bár valahol meg a ház épitése, alakitgatása is a szenvedélyem, hobby-m, és szeretem csinálni, csak abba vagyok belefáradva, hogy soha nem lesz vége, egy kertesházban mindig van valami felújitandó, kicserélendő dolog. Sosem pihenek, és attól tartok, ez rámegy a lelki egészségemre, vagy hogy ez a kényszeres befejezni akarás miatt nem esek teherbe, vagy elhalasztom az élet más lehetőségeit, mert nekem csak a ház létezik 7 éve, minden pénzem, energiám ebbe ölöm, hogy haladjunk. Nyaralni azóta nem voltam, semmi szórakozás stb. Mégis félek, hogy ha vennék ehelyett egy lakást, ott unatkoznék, és nem lenne semmi, ami lefoglal, és új ötleteket ad, hogy mit kéne még csinálni. Itt viszont sok a teendő, főleg úgy, hogy mindig valamit szerelünk, csempézünk. Listákat készitek arról, hogy mi van még hátra, a várvavárt kész ház elérése érdekében. Kész lesz ez valaha, vagy másképp kellene hozzáállnom a dologhoz?
Arra lennék kiváncsi, hogy aki ugyanezt csinálja, ugyanebben a helyzetben van, hogy áll hozzá?
1. pl gyorsan meghajt pár évet, akkor nem megy nyaralni csak csempéz, vakol, fest, és glettel, vagy ez egy hiú ábránd, hogy kész lesz, mert soha nem lesz kész?
2. Letojja hogy nincs kész, éli az életét, és halad ahogy halad, közben elviseli a vakolatlan falakat, és a kilógó vezetékeket?
irjátok ti hogy vagytok vele, szeretitek-e még csinálni, vagy hogy néha belefáradtok, és azt mondjátok de jó lenne inkább egy lakás, és mellette menni szórakozni, nyaralni, nem csempézni és füvet nyirni, gereblyézni, vakolni, festeni?
válasza: válasza: válasza:Egy részét én is át tudom érezni.
Mi március 1.-én kezdtük az alapokkal, és karácsonykor már beköltöztünk. (Hitelből könnyű volt)
Szinte minden működött, de pl. volt néhány ajtó ami csak 5 év múltán lett beépítve, és a külső szigetelés is 3 év alatt készült el, de beszinezve még azóta sincs, de pl. a teraszon is csak beton van, járólap nincs.
Azt hittem ha beköltözünk könnebb lesz, mert nem kell átjárkálni, csak hazaérek és máris csinálhatom a dolgomat. Először csak mindig közbe jött valami, aztán egy idő után az ember szeme megszokja, hogy hiányzik ez-az...
válasza:
válasza:Mi 2008 - ban kezdtük , még nincsen kész.
A 2 - es pont a jó megoldás , le kell sz....-ni , majd meglesz .
Pénzkérdés az egész , azzal meg lehet oldani , anélkül meg nagyon lassú , midegy ki mit okoskodik.
Amíg mi építettünk , mögöttünk is építettek egy 30-40 milliós házat ( 1 év alatt kész lett ), a tulaja nagyjából annyit csinált , hogy árajánlatokat kért és E-maileket írt , meg ellenőrzött ( ő mesélte ).
Szóval nem veled van a hiba , építkezni pénzzel lehet ....
Ha kész lesz , akkor meg majd úgyis kitalálsz valamit , hogy még ez is kéne....
Szóval szép lassan , nem érdemes belehülyülni , ha meg meghalsz mire kész lesz , majd a gyerekek használják....
igen, én is úgy vettem észre, hogy ha valami megvan, akkor utána egy kicsit könnyebb. de aztán megint irom a listákat, hogy mi kéne még a teljességhez. Pl konektort felszerelni, ami már egy éve ott van úgy hogy lógnak ki a vezetékek. De már annyira elfáradtunk. Ha csinálom, azért vagyok ideges, hogy megint ezzel megy az idő, ha nem csinálom, azért hogy évek óta igy nézünk ki. Már-már rögeszmésen állok a dologhoz, hogy legyen már kész, mert akkor úgy képzelem, hogy ülök majd a fa teraszomon, a vadi új kertibútorban (persze mi is mindent aprodrol veszünk már lassan használtan :/) és iszogatom a koktélomat. Csak attól félek, hogy ez a pillanat sosem fog eljönni, nem azért mert nem jutunk el oda, hanem azért mert mindig lesz mit csinálni, és lesznek listáim.
Egyébként a lépcsőházban még mi is a betonon járunk, már megvan a járólap, csak még nem volt erőnk feltenni. Nagyon elfáradtam, és attól tartok, mire "kész lesz" ki fogok égni, és nem is fogok örülni hogy kész van. Lehet fölösleges időpocsékolás az egész? Vagy majd amikor egyszer elfogadhatóan kész lesz, akkor majd én leszek büszke magamra, hogy ezt teremtettem, amig akik nyaraltak, meg szórakoztak, majd rohadnak egy büdös panel lakásban, ahol nem férnek el? Nem tudom mi lesz a vége, és hogy utólag úgy gondolom-e majd, hogy jó döntést hoztam, vagy úgy, hogy elment a fiatalságom a házra?
"Szóval szép lassan , nem érdemes belehülyülni , ha meg meghalsz mire kész lesz , majd a gyerekek használják...." hát, ez nagyon tetszett :)))))))))))))))
még gyerekem sincs a ház miatt, mert annyira ezzel vagyok elfoglalva :D de mások mondják, hogy akkor jön a gyerek, ha MINDEN KÉSZ! hát akkor én még várhatok, vagy tényleg leszarom, élünk a betonon, fűtünk a kandallóba gáz hiányában, és majd csak felnő az a gyerek valahogy :) az meg birtam amennyit birtam, egy dolog, majd ő befejezi :D
válasza:hát igen, azért is tartok az eladástól, mert nekünk több értéke van, miután tudjuk mennyit költöttünk az utolsó kapcsolóra, wc ülőkére stb, és mennyi munka volt.
tehát nem nagyon van kiút a mókuskerékből, max áldozatok árán, amit be kell nyelni, hogy értelmetlen munka és erőfeszités volt.
ezek után mégis azt mondom, hogy nem laknék lakásban, csak keresem a módját annak, hogy ennek az energiaigénybevételnek mi a helyes működési módja, vagy inkább a legélhetőbb formája, hogy ne dilizzünk bele, és ne menjen rá a családi kapcsolat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!