Milyen téglából érdemes ma házat építeni?

15-20 ève a napkollektor nagyon beindult, mert olcsó volt. Nyitott, zàrt rendszer, közvetlen, kózvetett melegvíz elöállítás, tèli fűtèsrásegítès. 12-24V DC kerigetőkkel amit kis napelemmel ès akkukkal üzemeltethetőek. Sztem olcsóbb nincsen. De a nyári plusszt el kell nyeletni medencèvel, vagy ventillátoros hűtèssel.

Mellè valami tartalèk, rásegítès

Olyan nem létezik hogy padlóhűtés, nem tudom honnan vette az egyik hozzászóló. Műszaki okok miatt sem lehetséges, ugyanis járulékos párakicsapódással járna, ld. harmatpont helyzete az építőanyagokban.

A fűtést illetően a leggazdaságosabb, legkényelmesebb és legbiztonságosabb módszer a gázkazános központi fűtés radiátorokkal. Elfogadható a kiépítés költsége, bármilyen épületbe létesíthető ahol rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, a rendszer nagyon jól szabályozható, vezérelhető, vagy akár előre is programozható. Üzembentartása gazdaságos, karbantartása egyszerű, a hibajavítás gördülékeny, jól kialakult gyakorlati tudás halmozódott fel e téren.

Műszaki és gazdaságossági szempontok megfontolásával azt lehet megállapítani, hogy a villamos energiát használó fűtési módok és hazánk villamos hálózata valamint a jogi szabályozás még ma sem érte el azt a fejlettségi szintet, amely alapján egy családi háznál érdemes lenne ezekkel foglalkozni. A napkollektoros rendszerek nem váltak be, sok meghibásodás is történt, a napelem szintén egy tévút családi ház méretben, szigetüzemű rendszer kihasználhatatlan. A hőszivattyús rendszerek megtérülése kétséges. Hosszútávon a villamos energia mint energiahordozó bizonytalanabb is lehet mint pl. a gáz. Hozzávetőlegesen, a hazai villamosenergia igény 25-30%-a már most is külföldi import. Paks II-vel együtt sem korlátlan a termelés! A hálózatok villamos terhelése már most is óriási, a napokban kellett átírni egy rendeletet a Duna vizhőmérsékletére vonatkozóan, hogy a villamos ellátás stabil maradjon.

Általánosságban a hazai villamos hálózat fejletlen, elavult, több évtizedes technológiával szerelt. Fejlesztés minimális, a régi hálózat toldozása-foltozása megy.

Ami az eredeti kérdést illeti, kár hogy az egyik legjobb korszerű építőanyagot senki nem említette. A tégla üregek szigetelőanyaggal vannak kitöltve. Ha ma építkeznék, szinte biztos hogy ezt választanám! Kompakt rendszer, egy blokktéglába "bele van építve" a szilárdsága és a hőszigetelése is.

"De ha hűteni csak mennyezethűtéssel (falhűtéssel) lehet, akkor visszakanyarodtunk oda, hogy nem akarok kockázatos vízcsöveket a plafonba, falba."

Nem alaptalan! Aki tudja hogy mi a mennyezethűtés, és látott ilyet csövezve, az tudja, hogy több száz helyen van toldva az álmennyezetbe rakott csőrengeteg. Minden toldás hibaforrás! (Elsőre nem is sikerül tömören összerakni a rendszert, majd 3-4 nyomáspróba utánra talán igen, miután a szerelők úgy néznek ki mintha ruhástól a medencébe ugrottak volna... Sőt, mennyezethűtésnél ne úgy képzeld el, hogy lezárod a vizet és akkor nem folyik mint egy csapból. A vezetékrendszer -a sokszáz méter hossz és a rugalmassága miatt- nyomást tárol, sok bár nyomást és víz van benne! Mint egy Bourdon csöves manométer nagyban!)

-Éves elszámolást már nem kaphatnak az új napelem rendszert létesitök. Persze vehet 5 szörös áron napelem rendszert ami képes kifüteni télen a házat, de nem sok értelme van. Télen amikor a legtöbb energia kellene akkor termeli a legkevesebbet. Lásd az alábbi diagrammon.

[link]

-Egy padlofütésnek nincs karbantartása. Nincs átmosás ha megfelelő fütövizet használnak akkor minimális a korrosio a legtöbb hőtermelő gyártó a garanciáhóz is előírja, sok esetben az iszapleválasztó iselőírás ami meg akadályozza az ilyen problémákt. A nyomás kell évente ellenörizni.

-Itt elmagyarázza lészletesen a hütést padlofütéssel. Ezt nem fogom neked újra leírni.

https://www.youtube.com/watch?v=koXQBNxZEb0

-Napelem szerintem megéri ha nem tudsz jobb befektetét ami viszonylag biztosan hoz évi 10% fölött. Szerintem nem érdeme össze mosni a hőszivattyút és napelemet, külün kell minda kettönek teljesitenie a megtérülési feltételeket. Jelenleg eléggé ellisvan szurva a szabályozás mert a hőszivattyúra kapsz kedvezményes H tarifát igy kérdés hogy mit hova kötsz mert a napelemt a normál tarifára kell kötni külömben semmi mást nem üzemeltethetsz vele. Nagy kérdés hogy mit fog megálmodni a kormány, ha továbbra is fullba nyomják a kretént mint eddig akkor kb szerencse játék. A hőszivattyű fogyasztására semmiképse érdemes a napelemet méretezni. Ahütéshez egyébként optimális a napelem höszivattyú kombó mivel akkor van legnagyobb napelem termelés amikor a legnagyobb a hütési igény. Ilyenkor amugy is csak a szolgáltatonak ajándákozhatnád a plusz áram termelést.

Vannak szabályozások amik képesek kihasználni a napelem fölös energia termelését azzol hogy megemelik / csökkentik a szükséges hőmérsékletett. pl megemeli a szoba hőmérsékletett amikor napelem túltermelés van ezzel elhasználva a fölös energiát. Sok hőszivattyú gyártónak vannak erre komplet szabályzó rendszerei. Mivel kitudod ezzel használni az épület energia tároló képességét igy nem kell a szolgáltetodnak kb ingyen eladni a túltermelést. 3kg ház felel meg kb 1 kg viz energia tárolo képességének. Számoldki hány ezer literes puffernak fellel meg. Persze csodát nevárj töle.

9 Erre találták ki az SCOOP és SEER értékeket ami az éves átlagos COP és EER értéket jelenti. Mind a hideg mind a meleg időszakot beleszámit. Mérések alapján is ezjönki átlagos felhasználás mellet.

-Napkollektor jelenleg értelmetlen. A napelemhez mérhető árban van. Fütésre nem tudod használ, vagy nagyon költséges.(lásd följebb) A nyári melegviz termelésre tökéletes, de családi háznál ez se térülmeg soha. Ha hőszivattyúd is lesz akkor föleg felejtös mivel nyáron a magas külsö hőmérséklet miatt a hőszivattyú sokszor képes elérni 7-8 COP értéket.

AA energetikás házam van 2021-ben épült. Fém vázas könnyűszerkezet, van előnye, van hátránya, ugyan úgy, mint a téglának. Lényegtelen, mindkét verzió ugyan azt a komfortot tudja nyújtani. Aki nem tudja miből van nem mondja meg róla! A hőszigetelésed határozza meg az energia költségeket, nem pedig a fal anyaga! Technológiai utasításokat betartva, a hanggátlás sem rosszabb!

Ha tégla, jó a 30N+f, 12 cm eps80 teljesíti az előírásokat (ha erre 35 cm-t teszel, akkor éred el a házam falának az energetikáját, nekem 22 cm eps80 van felrakva), de mivel a szigetelés fajlagos költségének nagy részét a munkadíj és a kiegészítők teszik ki, így viszonylag minimális felárral tudsz 20-22 cm is rakni rá. És inkább növeld a szigetelést az energia árak miatt. Könnyűszerkezetnél fém vagy kvh.

A benapozásról annyit, hogy én olyan tetőt akartam aminek a kialakítása ezt megoldja. Na a régióba egyetlen faluban sem engedélyezte a jegyző... mert nem passzol a település képbe... biztos sok helyen engedik, de felénk a lapos tető is kizáró tényező. cserépből is csak 3 alapszín. Ennek járj utána a helyi önkormányzaton mit lehet!

Szigetelt alu redőnyeid vagy zsaluziáid legyenek, mert a jól szigetelt ház az üvegfelületeken gyorsan melegszik (mindegy miből van, nem BB energetikáról van szó most), kivéve, ha megveszed 3x áron a passzív ház ablakokat, amikben tükörreflexiós üvegek vannak, és visszaverik a hősugarakat (nem vettem meg).

A vizes rendszerek adják a legjobb komfortot, szóval jelenleg a padló fűtés (akkor lyukad ki ha elfúrják, a te életedet lazán kiszolgálja). Ha hűteni is akarsz akkor mennyezet hűtés. Vannak olyan cégek akik sokat fizetnek azért, hogy terjesszék azt a hülyeséget, hogy a padló hűtés is optimális megoldás... NEM AZ! Ez olyan, mint a fűtő filmes cégek esete, olcsó, komfortos, igen jó, csak 3x többe kerül fűteni, mint gázzal, rezsi kereten kívül meg 5,5x... és 1-2 év alatt megtérül a gázkazán felára.

Nekem gázkazánom van, mert 21-ben és most is ez a legoptimálisabb megoldás, mert a hőszivattyú felára (!) az élettartama alatt nem tud megtérülni a kazánhoz képest. Legyen meg a lehetőség a hőszivattyúnak is, nálam is ott van, még a H tarifának a helye is. De minek fizetnél ki feleslegesen 20-30 évnyi fűtés számlát előre, úgy hogy ez idő alatt 1x biztosan, de valószínűleg 2x cserélni fogsz kazánt meg hőszivattyút is.

A vizes rendszereket bármivel hajthatód, van van helyed neki akár szénnel is, a fűtőpanelt csak árammal.

A napelemmel teljesíted a zöld részt is.

2 db 3,5 kw split klíma hűti a 160 m2-es házadat, probléma nélkül, ha van 20 cm szigetelésed. Manapság tejed a légtechnikás split rendszerek, azaz helyiségenkénti szabályozással működik. én nem szeretem a klímás fűtést, mert hideg érzetem van tőle, hiába van 24 fok a házban.

Energia költségem, a "szar" könnyűszerkezetre nézve és megnövelve a kérdező leendő házára:

Hűtési szezon 24°C: 160 m2 = 552KW*37ft = 20424 Ft/év

Fűtési szezon 24°C: 160 m2 = 970 m3*120ft = 116400 Ft/év

Fűtés 20°C-on --> -24% energia igény --> 93000 ft/év

Az akkus napelemmel az a baj 20+ év a megtérülési idő, ennyit nem bír az invertered 1x cserélni fogod biztosan 10-15 év körül.

Van nekem is napelemem, csak én még éves szaldós vagyok, de akkut biztos nem fogok hozzá venni az éves szaldó végével (bár semmi sem biztos, ki tudja mi lesz 10-15 év múlva).