A 80 as években miért épültek tömegesen a két generációs házak?

Akkor jólét volt most meg Lőrinchez megy az összes lóvé.

Aki tud menekül.

1-es: ennek éppen az lett volna a lényege, hogy a gyereknek nem kell építkezni és kiköltözni, a házon belül a másik lakrészben marad. Ha nem tudod, miröl van szó, ne szólj bele, föleg nem hülyeséget.

Akkoriban az volt a divatos elképzelés, hogy a felnött gyerek marad a házban külön lakrészben, tehát elvileg önállóan élhet a családjával, és mindenkinek elönyös. A gyereknek ott vannak a szülök, nem gond, ha a kisgyerekre vigyázni kellene, nem kell költségekbe verni magukat egy lakás miatt, a szülök nem maradnak egyedül idös korukra, a gyerekek ott vannak és segítik öket, ha kell.

Csak idöközben a fiatalok általában nem ott élnek, ahol a szüleik, szóval már csak ezért sem müködöképes a modell.

Meg a legtöbb szülö nem tudja tiszteletben tartani a gyerek magánéletét, állandóan bejárkál a gyerek lakásába, beleszól mindenbe, ezt meg ma már senki nem szivesen viseli el.

Ezeknek a házaknak a túlnyomó többsége nem a nulláról épült.

Az "alap" egy általában Kádár-kocka volt, amire ráhúztak egy emeletet, és sokszor oldalirányban is bővítették. Ahány többgenerációs ház van itt a környékemen, az mind ilyen. Ránézésre már nem tudná megmondani az ember, de attól még a sztori ez mögöttük.

Jellemzően azért épültek ezek így, mert a szülők laktak alapból a házban, és a fiataloknak nem volt pénzük önálló telekre és házépítésre. Ezért inkább a Kádár-kockára ráhúztak egy emeletet, és a későbbiekben még "csinosítgatták". Aztán a szülők meghaltak, és a fent lakó "fiatalok" gyerekei már nem akartak otthon lakni felnőttként. Egy csomó többgenerációs ház így ürült ki.

Tehát nem az volt az eredeti elképzelés, hogy akkor majd mindenki együtt lakik, hanem az egyik generáció még kényszerűségből költözött oda, míg az újabb generációnak már volt választási lehetősége.

A 80-as években felesleges méretekkel szörnyű elrendezéssel megáldott sablon házak épültek. Akkoriban kőműves technikusok tervezhettek házat, ők tanulták az egészet 1 évig. Most meg egy átlagos építész 4 évig tanul építőipari szakközépbe majd 3,5 évet jár egyetemre. Valamikor a 90-es évek elején törölték el ezt a technikusi tervezést.

És volt egy alaprajzos könyv is, nagyjából ebből választottak egyet aztán kész. Ebben a kocka házak összes fajtája, tégla parasztházak fajtáji, emeletes kockák, szinteltolásos házikók verziói voltak. Mert ekkoriban jöttek be a szinteltolásos csapások is (valakinek bejön), szerintem nem gondolták végig, hogy öregen mennyi lépcsőt másznak majd meg feleslegesen napi szinten.

A kaláka miatt olcsón épültek a házak, ráadásul, mindig volt valami amit "beszereztek" kézalol. Szigetelési előírás nem volt, központi fűtés is ritkaság volt még. A központi inkább a 80-as évek vége felé kezdett terjedni.

Aki járt már ilyen több generációs házban vagy bővített kockában, amit még nem modernizáltak, tehát eredeti elosztása van. Akkor az a több generáció valójában nem volt szétválasztva házon belül. Volt egy halom szoba, és a hatalmas konyha volt az élettér, ami általában magában foglalta a étkezőt. Nagyobb házaknál már lehet külön volt, de sokszor szobát csináltak belőle. Jó esetben volt 2 fürdő, de inkább 1.

Ezeket idővel kicsit szét szeparálták, alul a szülök, felül a fiatalság, de ugyan úgy közös főzés volt, és a lépcsőház a ház közepén. Nagyon ritka ezeknél a házaknál a külön bejárat lakrészenként.

Én is így éltem 14 éves koromig aztán elmenekültünk. 7-en laktunk 1 bővített 140 m2-es kockában, 1 fürdővel és 1 wc-vel...