A magyar építészet miért ilyen silány?
Mindenhol kockaház vagy panel + kicsiny településmag kicsi jellegtelen épületekkel, néhol panelokkal/kockaházakkal tűzdelve, vagy még annyi se. Alig van vár/erődítés, ami van az is sokkal kisebb és egyszerűbb, mint ami máshol van. Templomok, egyéb történelmi épületek dettó.
Erdélyben sikerült szép városokat, falvakat építeni, városfalakkal, erődökkel, erődített templomokkal. Felvidéken is. Ez a Dunántúlon vagy az Alföldön miért nem sikerült?
Vagy van egy halom szép lengyel város, pl. Krakkó. Krakkó a középkorban nem volt sokkal népesebb, gazdagabb Szegednél vagy Debrecennél, mégis sokkal jelentősebb középkori építészeti műemlékekkel, egyetemmel stb. rendelkezik. A magyaroknak miért nem sikerült felépíteni egy Krakkóhoz fogható várost?
Szóval építészetileg kb. Magyarország az egyik legrosszabb ország Európában. És ezen már változtatni sem lehet, mert a posztmodern, jelenkori építészet ilyen egymásra pakolt kartondoboz meg használt papírzsepkendő formákat erőlteti, egysíkú anyaghasználattal. Erődítményeket, várakat, bunkereket stb. sem fognak építeni mert háborús veszély sincs, és ezek amúgy is elavultak. A lakhatási válságról pedig ne is beszéljünk...
Tehát miért van ez?
válasza:Amit ma Magyarországon látsz, lakóépületek, középületek, templomok, stb., annak a túlnyomó többsége a XVIII. század végén, a XIX. és a XX. században épült az aktuális korszak trendjeinek megfelelően. Középkori, más stílusú épület alig maradt fenn, elpusztultak, vagy átépítették az évszázadok során.
Más országok talán szerencsésebbek ilyen tekintetben.
válasza:
válasza:Az gondolom megvan, hogy Szeged a 19. század végén gyakorlatilag elpusztult és nulláról építették újjá - ha ránézel az utcahálózatára láthatod is, hogy köze nincs semmiféle középkori településszerkezethez ami korábban ott álhatott, hanem egy modern város, szinte mint egy amerikai mintára. Cserébe nincs is tele patkányokkal meg csatornázási problémákkal, mint mondjuk Salzburg aminek központja tényleg még középkori alapokon áll.
De Debrecen és a legtöbb alföldi település is mezőváros - mezővárosi építészettel: elég meglepő is lenne, ha felbukkanna a központjában mondjuk egy neuschwansteini kastélygiccs.
Meg a középkor vége és a jelenkor között azért volt 500 év ami idő alatt elég sokat változott az építészet - többek között az általad hiányolt várak nagy része elpusztult - vagy valamelyik háborúban vagy a Habsburgok romboltatták le, hogy a lázadozó magyarok ne tudják bevenni, az ostromhoz szükséges idő ugyanis jelentősen lassította a hadjáratokat még ha csak néhány tucat ember is döntött úgy, hogy beveszi magát egy elhagyatott várromba. A 17. századtól már nem nagyon épültek klasszikus várak - ellenben pl. a komáromi erőd elég hatalmas - s amúgy bunkereknek sem vagyunk híján, csak jellemzően el vannak zárva a bámészkodók elől vagy egy részük még ma is ellát bizonyos feladatokat.
De amúgy a vasúti építészetünkkel, népi vályogházakkal, főúri kúriákkal, szanatóriumokkal, fürdőkkel, gyárakkal, főterekkel, skanzenekkel vagy pl. újabban a klasszikus balatoni nyaralókkal is elég sokat foglalkoznak építésztörténészek - bőven van érdekes építészet Magyarországon, csak nyitott szemmel kell járni. A várak az kb. így alsó tagozatos turistacsoportok szintjén jelentenek érdekességet.
A középkori nyugati utazók leírásaiban elég gazdag magyar városi kultúra jelenik meg, úgyhogy nettó hazugság az állításod.
Az meg hogy Debrecent (ami mezőváros) a lengyel fővárosban, Krakkóban hasonlítod össze teljesen logikátlan. Ez olyan, mintha egy albán hegyi falut akarnál összehasonlítani Versailles-jal
válasza: válasza:"Mindenhol kockaház vagy panel"
Ez mondjuk konkrétan nem igaz. A népszerűbb települések tele vannak új építésű házakkal, akadnak minőségiek is. Lakóparkok meg egymás hegyére hátára épülnek.
Nyilván ami soha nem volt azt eléggé óvodás szint felhozni hiányosságnak... Lásd várak, bunkerok, erődítmények.
válasza: válasza:Nyilván az nem segít, hogy Magyarország egy balkáni ország. Mindig is relatív szegények voltunk, és ha kaptunk is pénzt azt is elköltötték a politikusaink magukra meg baromságokra.
Sokszor nézem a kisebb vidéki városokat és látom, hogy teljesen másképp néznének ki nyugaton. Nem a csicsáról van szó, csak nem lenne leomlott homlokzat, szemét az utakon, meg mocsok mindenhol.
#2-3-4
Szeged szabad királyi város volt, nem mezőváros. A wikipédia szerint a 16. század elején Szegednek 7000, Brassónak 8000, Krakkónak 10000 lakosa volt. Illetve Szeged fizette a legtöbb adót a magyar városok közül. Szegedet a török sem pusztította el. Mégis aránytalanul kevés és szerény emlék maradt meg a középkorból, a többiekhez képest. Mondjuk az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a szegedi várat, a város addigi legjelentősebb, ép középkori emlékét az árvíz után pont az agyhalott magyarok bontották el a 19. század végén. Pedig akkor állították helyre a Mátyás-templomot, vagy a vajdahunyadi várat is.
Debrecen csak a 17. század végére vált szabad királyi várossá, viszont előtte is kb. csak névleg nem volt az, falat is építhetett volna. Több száz éven át a legjelentősebb, legnépesebb magyar város volt, a 19. század előttről mégsem maradt semmilyen építészeti emléke. Még a híres református kollégiumának az eredeti épülete sem maradt meg. A török Debrecent sem pusztította el egyébként.
A 19. században Debrecen és Szeged Krakkóval kb. azonos népességű volt, és sokkal népesebb volt Brassónál, Kolozsvárnál, stb. mégsem sikerült az említett városokkal versenyképes belvárost létrehozni.
#6 Egyik rosszabb, mint a másik.
#7 Igazad van.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!