10-20 helyett 25-30 cm vastagon grafitos EPS, v. kőzetgyapot szigetelést fel lehet már tenni kívülről a falakra? 38/44-es vázkerámia falazatra? A még jobb hőszigetelés céljából.Nyílászárókra melyek most a legjobban szigetelő üveg és keret megoldások?

8 válaszolva

Látszik hogy nem értesz az energetikához.....sokan nem fogják fel ez összefüggéseket. Ha a hőszigetelés vastagsága lineáris lenne a megtakarítással akkor egy jó befektetésről beszélnénk, de ez exponenciális, vagyis 2-3cm szigeteléssel már látványos javulás érhető el, a 10cm és 20cm közötti különbség konvergál a nullához.

Egy 30cm porotherm tégla u értéke valahol 0,54w/m2k körül van, ha erre 10cm szigetelést raksz, akkor 0,23w/m2k lesz, ha 20cm, akkor 0,

15w/m2k, ha 30cm, akkor pedig 0,11w/m2k. Az első 10cm esetén a megtakarítás 0,31w/m2k, következő 10cm esetén 0,08w/m2k, a következő 10cm esetén már csak 0,04w/m2k.

Ami sokkal szemléletesebb, ha egy régi b30 téglára számoljuk, ott a falazat 1,6w/m2k, és az első 10cm már 0,32w/m2k csökkenti, vagyis sokkal gyorsabb a megtérülése mint egy modern falazóelem esetében, a megtakarítás 1,28w/m2k.

Az egész ház hőveszteségét egységként kell kezelni, nem a falazaton távozik a legtöbb hő, hanem a tetőn, a nyílászárókon és a filtráción. Voltam már olyan házban ahol 15cm szigetelés volt a falon, de 20 éves nyílászárók voltak "felújítva" és fával tüzeltek. Az ablakok minősége, az üvegezés minősége sokkal többet számíthat, bár a felület kisebb, de egy sima 2 rétegű hőszigetelt üveg 1,4w/m2k, egy 3 rétegű kripton gázzal töltött üveg 0,4w/m2k, 10m2 üvegen többet elehet spórolni mint az egész falazaton 10cm szigetelés felett, a tetőtéri ablakokról nem is beszélve!!!

Lehet, de minek.

Inkább arra figyelj, hogy szakszerű legyen a kivitelezés.

Ilyenekre gondolok:

- Ha a mester csak ragasztó pogácsákkal rakja fel a táblákat és a hideg levegő szabadon átjár a hőszigetelés és a fal között, akkor kidobott pénz a 30 cm hőszigetelő. Minden táblát körbe kell kenni ragasztóval.

Én még a téglák nútjait is kikentem ragasztás előtt.

- Ha a táblák között túl nagy az illesztési hézag, akkor a levegő cirkulálni fog a hézagban, ami viszi ki a meleget. Az ilyet ki kell fújni purhabbal, amennyire lehet.

- Ha a hőszigeteléssel nem mész le a padlószint alá, az szintén hőhíd.

1 méterre kell(ene).

- Az épület oromfala is hőhíd, azt is szigetelni kell födém + 1 méter kívül belül.

- Erkély jobb ha nincs. Hűtőborda, hőhíd, szintén az utcát fűti.

- Lépcsőfeljáró, szintén gondot kell fordítani a hőhíd mentesítésre.

- Az én házam telekhatáron áll és a telekhatárt egy kőfal választja el.

A falból levéstem 5 cm-t, hogy hőhíd mentes legyen, de a beton lábazatából már nem, így az hozzáér a ház beton lábazatához. Már megbántam, hogy nem véstem. Azon a területen nagyon le tud hűlni a fal és a padló, bár szerencsére nem penészedik.

- Ha az ablak nincs a tégla külső síkjára rakva, akkor a káva is hőhidas lesz. Kávába max. 2-3 cm hőszigetelést raknak.

Nekem 30 cm NF tégla + 12 cm EPS van. Már ez is baromi komfortos.

Ha bőven lenne pénzem, akkor sem a hőszigetelést fokoznám, hanem inkább a szellőztetést oldanám meg, hővisszanyerősre.

Az üvegeknél sokan elfelejtik, hogy a rétegszám fokozásával a hőszigetelés ugyan nő, de a szoláris nyereség csökken, ezért a déli tájolású ablakokra most sem raknék 3 rétegű üvegezést.

A redőny is fokozza a hőszigetelést.

A vázkerámia is jól hőszigetel, a habarcs viszont nem.

Úgy emlékszem lehetett kapni méretpontosra csiszolt téglákat, ami műgyantával ragasztható volt. Nem tudom, hogy ez a technológia mennyire vált be a gyakorlatban.