Hőszivattyú kiépítés mennyibe kerül padlófűtéssel?

Igen, de egy új építésű családi házat egyszerűbb úgy tervezni, hogy nyáron ne nagyon kelljen hűteni: passzív hűtés - pont ezért kapta a klímatéglád a klímatégla nevet, mert erre viszonylag alkalmas. Egy jó építésznek nem okozhat gondot elérni, hogy kint 40 °C-os kánikulában se nagyon menjen 24-25 °C fölé a beltéri hőmérséklet, ami egy minimális légmozgással (huzat vagy mesterséges szellőztetés) párosítva még bőven komfortzónán belül marad*. Magyarán egy ilyen épületben erőltetni a hőszivattyús hűtést a helytelen prioritás iskolapéldája: ne a gépészethez válasszunk házat, hanem a házhoz gépészetet.

*egy több emeletes társasháznál is vannak passzív hűtési megoldások, de általában jobban meg van kötve az építész keze, hisz nem lehet tornácot húzni az 5. emelet magasságáig, ahol már a fák sem árnyékolnak és az előtetőből sem részesül mindenki igazságosan. Ott inkább átszellőztetett homlokzatokat szoktak használni, de az meg ekkora méretben tud olyan drága lenni, hogy akkor már olcsóbb a mesterséges hűtés.

Nem....a klíma tégla könnyebb a N+F képest, csak akkor van értelme abból építkezni ha nincs hőszigetelés. A 30cm és 38cm klímatégla nincs is értelme, a 44cm papíron tudja az előírást, de abból is max a csiszoltat venném, mert abból homogén falazatot lehet építeni. Ha + szigetelés kerül rá akkor legolcsóbbat, szerkezetileg legerősebbet és tömegét tekintve a legnehezebbet érdemes venni!!!

Még mindig építkeznek B30 téglából vidéken, mert nehezebb mint sima 30n+f, hátránya, hogy a falazási költsége valamivel magasabb.

Semmilyen fizikai magyarázata nincs, üres marketing rizsa!!!

A hőszigetelésnek nincs tömege, ha felmelegszik akkor a falazatnak átadja az energiát hővezetéssel,a meleget fogja a helységben tartani. Ha kizárólag hőáramlás lenne és nem hősugárzás, akkor lenne valami igazságtartama a szigetelésgyártóknak, de napsugárzás nem hőátadáson hanem abszorpción alapszik. Minél világosabb a vakolat színe, minél jobban visszaveri a napsugárzás energiáját annál kevesebb energiát nyel el, ez egyszerű fizika. A hősugárzás ellen árnyékolással és reflektív bevonattal lehet védekezni, például kerámia szemcsés vakolattal, speciális nanoszemcsés fóliával.

Napsugárzás ellen annyit ér a hőszigetelés hogy lassabban melegszik fel a falazat, de ha egyszer bemelegszik akkor csak ront a helyzeten. Ékes példája a könnyűszerkezetes házak hőtechnikája, nincs hőtömeg, nincs kapacitív tag, hiába van 15-20cm szigetelés a falban tűző napon ugyanúgy felmelegszik mint a szigeteletlen faház csak 1 nappal később. Sokan dicsérik a régi vályogházak falazatát, hogy azok milyen jó szigetelők, pedig fajlagosan nem azok. Ellenben nagyon vastagok a falak és óriási a hőtömegük, ezért nyáron hűvösek mindaddig amíg be nem melegszenek, ami akár több nap is lehet.