A régi házakban miért vannak egymásból nyíló szobák?

Az egymásból nyíló szobák funkciója teljesen más volt, mint az 50-es években kialakult és még ma is tartó lakoszobás elrendezés esetén.

Ma úgy gondolunk egy hazra/lakásra, hogy van egy közös tér és onnan nyílnak szobák a gyerekeknek, a szülőknek, a nagyinak, stb...

A polgári lakásokban ez máshogy volt. Általában egy előszobába érkeztek a vendégek, ahonnan a szalonba jutottak. Innen nyílt mondjuk egy ebédlő, és ebbol egy kisebb helyiség, mondjuk szivar, vagy kártya szoba.

A másik irányba voltak a magán területek. Egy köztes helyiséggel ami nappali tartózkodásra szolgálatot, ha nem akart valaki mondjuk a szalonban tartózkodni, hanem annál intimebb helyen. Ezt hívjuk mondjuk könyvtárnak, vagy kis szalonnak. Ebből nyílt a hálószoba, abból meg a fürdő.

A konyha, cseledszoba a bejárat közelében, vagy a cseledfolyoso felőli oldalon volt, szeparalva a családtol.

Ez persze csak alap elrendezés, de a logikája remélem látszik.

Faluhelyen nagyon sok olyan ház épült 80-100 éve, hogy a konyhába belépvén jobbra és balra volt egy-egy szoba. Ennyi volt a ház.

Az is előnye lehetett, hogy keskeny telekből keveset vett el.

Másik ok, hogy nagyon sok közös udvar volt.

Ha az utcafronton állt egy ház, akkor a másik csak hosszú házként csatlakozhatott hozzá.

A benapozottságot is érdemes megemlíteni.

S régen 4-5-6 ember is aludt egy szobában.

Egyáltalán nem volt divat az, ami manapság.

Most így hirtelen négy lakást/házat tudok mondani, ami kb 50 éve épült. Ez ugye már nem éppen a szalonos időszak volt, a lakásokban helytakarékosság miatt van így (meg mert gondolom fel se merült, hogy ez probléma lenne), amit alátámaszt, hogy a házakban nem így van.

Ha egy lakásban csak egy pár lakik, akkor az egyik szoba nappali, a másik háló. Szerintem logikus, hogy a nappaliból nyíljon a háló, és ne egy ridegebb előtérből.

A "régi" házak, az akkori életformának megfelelő beosztású polgári házak voltak.

Két bejárati ajtó volt. Az egyik a folyosóról a konyhába vezetett. A másik a hosszú, szélesebb előszobába nyílt, ami sok helyen hall-lá szélesedik, amit ebédlőnek is használtak.

Onnan nyílt a nappali szoba, ami a legnagyobb méretű. Abból nyílt az egyik oldalon szülői háló, ami a fürdőszobába nyílt. A nappali másik oldalán nyílt a gyerekszoba. A gyerekszoba mellett, vagy vele szemben a cselédszoba, és a konyha.

A beosztásuk praktikus. Én is ilyen házban lakom, már a 2. vh. előtt a dédszüleim is itt laktak. A házban klf. méretű lakások vannak, van 75, de van 120 és 170 nm-es is. Utóbbiban értelemszerűen könyvtárszoba / szalon is volt. Ezek bérházak voltak. Az építtetők bérházakba fektették a vagyonukat, kiadták. Jókai Mór a legtermékenyebb, zseniális magyar írónk több mint 100 könyvet írt, olyan népszerű volt, hogy kb. 30 nyelvre fordították le a műveit. Ennél fogja elég gazdag volt. Ő pl. a Múzeum körúton építtetett a feleségének bérházat.

Az 50 évvel ezelőtt épült házakat a kérdező szempontjából felejtsétek el.

A 100 évvel ezelőtt épült polgári házakra kérdezett rá. A polgári lakások mind a 2. vh. előtt épültek.

50 évvel ezelőtt a szovjet házgyárak építették a tojóketrec lakótelepeket és a Kádár-kockákat.