Hogy jottek a szilardsagi osztalyok a betonnal?

A c azaz angol Concrete Strength class-t jelöli, a szám utána meg a szabványos próbatesten, a beton 28 napos korában mért nyomószilárdsági értéket N/mm2-ben.

Magyarul 15x15x15-ös próbakockát vesznek a betonból, azt megfelelően tárolják, majd laborban összetörik egy marhanagy hidraulikus préssel és közben mérik a nyomószilárdsági értéket.

Amúgy meg különböző felhasználási területre különböző nyomószilárdsági értékű betonokat használnak, ezek 1977 előtt 8 nyomószilárdsági osztályba sorolták, de ez manapság már 11 osztályt jelent: C8/10-től egészen a C55/67-ig.

És azt az alőbb nem mondtam, hogy a c utáni első szám az a hengerre vonatkoztatott nyomószilárdság (150mm átmérő, 300mm magasság), míg a második szám a már említett 15x15x15-ös kockáé.

És facsavarból miért 35-ös, 55-ös és 75-ös van, miért nincs mondjuk 28-as...

Mert csak rendszerben tudunk és érdemes gondolkozni, emiatt szabványosítunk mindent, mert az úgy egyszerűbb.

Amúgy az az 1N/mm2 különbség kb semmi, bőven benne van a szórásban, egy C16-os betonnak minimum 16N/mm2-t kell tudnia, tehát az lehet 17,18, akár több is, szóval nem lenne értelme C17-est tervezni bárhova is, mert ezt nem patikai mérlegen mérjük, úgysem sikerül pont arra belőni.

Szerkezet tervezésekor többek között emiatt is használunk kismillió biztonsági tényezőt, mert mi van, ha picit gyengébb lesz az a beton, vagy nem pont oda sikerül elhelyezni azt a betonacélt, vagy Sanyibácsi picit letapossa azt az armatúrát, stb.

Szóval ez nem patikus szakma, ahogy a régi öregek mondták.