Mi a különbség a két sparhelt között? A tűztér és a sütő ugyanaz.

Ja a hamuláda kihuzása azt a funkiót valósitja meg amit cserépkályha vagy kazánajtó esetében az alsó (hamuajtón) levő elforgatható lap:

[link]

"A forgatható kallantyúval csak a belső terelőlapátot forgathatod. Ha SÜT állásra teszed, akkor a füstöt leirányítha a sütőbetét felé. Ha FŐZ állásban van, akkor csak a platnit melegíti. "

Jól gondolom, hogy ha fűtés is a cél akkor mindenkép a sütésre kell állítani, akkor is ha csak főzünk rajta, mert föző állásban a vesztesség növelése árán melegiti csak a platnit? S értelemszerüen mikor nyáron főztek vele akkor inkább a kéményen engedték ki a felesleges hőt minthogy még melegebb legyen ott ahol dolgoztak?

De akkor végülis a kicsi teatüzhelyel is meg lehet csinálni, hogy ha hidegebb van kint akkor jobban kihuzzni a hamutálat s akkor jobban fűt (igaz a fát is jobban eszi) a nagy salgó tüzhelyel pedig elég kevésbé kihuzzni mert nagyobb felületen fűt tehát ugyanannyi hőmennyiséget kevésbé meleg felülettel lead.

Értelemszerüen egyformán nyitott vagy zárt sütőre gondolok.

Viszont akkor elmondható az, hogy a hatásfok mégiscsak jobb a nagynál, így ha fütés is a cél akkor célszerübb nagyot beüzemelni mint kicsit?

Tehát ha pl. összehasonlitjuk, mindkettőt beüzemelnénk ugyanott s ugyanannyi hőmérsékletre fűtűnk s minden praktikát bevetünk akkor a nagyobbal ezt kevesebb fával meg lehet oldani? További kérdésem az, hogy ha hödobot épitünk be azzal csökkenthető a szükséges fa mennyisége, illetve a hődob kiváltható hosszabb kályhacsővel (a sparhelt kéménytől való arrébb telepitésével? Annó kiszámoltam, hogy hány méter plusz kályhacső felel meg egy második sparhelt felületének ugyanakkor azt is hallottam, hogy a túl hosszú kályhacső se jó mert túlságosan kihül a sparhelt.

Ennek némikép ellentmond az az elképelés miszerint akár plusz 2 sparheltnyi plusz kályhacső (sokkal olcsóbb mint plusz 2 sparhelt) s maximálisan kihuzott hamutállal maximális teljesitménnyel fűteni. Ez főleg ott lenne elönyös ahol gyakran érkeznek hideg lakásba s gyorsan kellene felfűteni. Esetleg lehetne olyan megoldás hogy a hosszabbított kályhacső s alakzatban fut s a kéményhez levő szakasznál lenne egy zárható áthhidaló szakasz, begyujtáskor rövid kéményre lenne kapcsolva ha 10-20-perc mulva meleg akkor hosszitott kéményre kapcsolni, ha pedig már elég meleg akkor megintcsak rövid kéményre kapcsolni, mert akkor már nem kell annyi hő s a hosszu kémény túlságosan kihülne gyenge fűtés esetén.

Mi a véleményetek erről nektek, hozzáértőknek?

Bocsánat, elírtam, a kémény kihülésére gondoltam én is. A kátrányról nem tudtam, én csak annyit tudtam, hogy kisebb lesz a huzat.

Akkor Te is azt irtad le mint én a főz állásba tevéssel, szintén lezárni az elején a füstjárat egy részét csak Nálad nem a kéményben hanem még a sparheltben. Mondjuk az is a különbség hogy a tied egy gyári megoldás az enyém meg barkácsolt lenne...