A vegyestüzelésű kazán ami 20 kw ahhoz érdemes 2000 literes szigetelt puffertartályt bekötni?

Nem felesleges. Az árkülönbség nem olyan nagy.

Van egy kicsi hőveszteség a túl nagynál, az biztos, de cserébe az enyhébb időszakban csak 2 naponta kell begyújtani. Ez főleg olyankor jó, amikor elmentek otthonról egy napra, csak hazaértek, és dől a meleg azonnal, mint gáz esetében. És az árat is le tudjátok szorítani a gázfűtés szintjére, mert mindig tökéletes az égés, nem kell soha lezárni a levegőt, nincs veszteség.

solarGyula:

Általában nagyon okosakat írsz itt az oldalon, de ezzel most nem tudok egyetérteni.

Hiába kisebb a fajlagos hővesztesége egy nagyobb puffernek, de az abszolút vesztesége (bevitt hőmennyiség mínusz kivett hasznos hőmennyiség) akkor is nagyobb.

És mivel a kazán, meg a puffer nem a szobában szokott lenni, hanem az esetek többségében egy szabadba nyíló helyiségben, ezért az nem lényeg, hogy 10 fok van bent vagy 20, a puffer vesztesége az veszteség.

Megmértem most a villanybojlert, a felülete 4 fokkal magasabb, mint a mellette lévő egyéb tárgyaknak.

Egy felfűtött puffernél is kb. ezzel számolhatunk.

Egy újramelegítés előtt álló puffer, ezzel szemben, mondjuk 30 fokos, tehát a helyiség és a tárolt víz hőmérséklete között átlagban fele akkora a különbség. Vagyis, azonos felület esetén fele a veszteség.

De a nagy tartály felülete még nagyobb is ráadásul.

A nagyobb veszteség ellenére mégis a nagyobb puffert javasoltam, kényelmi szempontból.

Igen, az teljesen evidens, hogy a tároló burkolaton keresztüli hővesztesége csak akkor hasznosul, ha fűtött helyiségben van. Jártam már jó pár kazánházban, de csak elenyésző helyen volt a puffer fűtetlen sufniban, oldalsó épületben a vegyestüzelésű mellett. A legtöbbször a garázsba, mosókonyhába szokták rakni ha nem fér el a kazánházban. Másrészről azért is kell fűtött-temperált helyiségbe rakni a puffert, mert a hőátbocsájtási tényező egyenesen arányos a hőmérsékletkülönbséggel (tároló-külső hőm.) A tároló fajlagos veszteségét, azért átgondolnám a részedről. Egy 1000 literes tároló tartályának általános mérete D:800, M:2000 (mm), felülete kb 5 m2, 2000-es felülete kb 7,5 m2. A tárolt energia a térfogattól (tömegtől), a tárolóveszteség azonos deltaT hőmérsékletek mellett, kizárólag a felület nagyságától függ. Tehát, az ezres tárolónál kétszer több energiát tud tárolni a kétezres úgy, hogy a vesztesége "csak" 50%-al nagyobb. Még tovább szokta árnyalni a képet, hogy a kétezres tárolóhoz több gyártó vastagabb hőszigetelést szokott adni, úgyhogy lehet abszolút értékben sem nagyobb a hőveszteség. Én a kérdező helyében valami okos helyi ember véleményét kérném ki a választás előtt, mert mindkét tartály jó lehet neki. Először is alacsony, vagy magas hőmérsékletű víz kell neki (kis felületű radiátor, vs. padlófűtés), mert ha magas vízhőmérséklet kell neki, akkor jobb az ezres, padlófűtéshez meg a kétezres. Befér-e a tartály az ajtón, a kétezres több helyet foglal, árkülönbözet, stb. Szempont lehet, hogy később tervez-e fűtésátalakítást-korszerűsítést, házszigetelést. A trend és a jövő, az alacsony hőmérsékletű fűtés (kondenzációs kazán, hőszivattyú), mert akkor megint a kétezres lehet a nyerő.

Én azt mondom így látatlanban, bármelyiket is választja, nagy bakot nem lő vele, de ha bizonytalan, válasszon 1500 literest, és akkor mindenkinek igaza van.

Kedves Szolár Gyula!

Idézek.

"Minél nagyobb, annál jobb. Nő a tehetetlen tömeg, ami kiegyenlítettebbé teszi a rendszert. Ha a tároló bent van, akkor a "veszteséghő" is az épületet fűti, tehát nem is biztos hogy veszteség. A 90-esévekben külföldön kísérleteztek 100-200 m3-es tárolókkal, családi ház méretben. A tárolt energia a térfogattól (tömegtől), a tárolóveszteség azonos deltaT hőmérsékletek mellett, kizárólag a felület nagyságától függ."

Namost a kérdésem az lenne hogy ezeket a marhaságokat tanítják valahol?