Az igaz, hogy Budapestről menekülnek az emberek?

"és ő mondta,hogy nagyon nagyon sok ember nem szeret ott lakni. "

Hat ezzel nem lehet vitatkozni. :D

Nekem egy ismerosom azt mondta, hogy naluk a faluban nagyon sok ember nem szeret ott lakni, legszivesebben a fovarosba koltoznenek, ha megtehetnek.

Vannak jobb és rosszabb részei. A jobbakban valószínűleg szeretnek lakni, a rosszabbakban kevésbé. Utóbbiból mondjuk jóval több van.

Emellett sokan kénytelenek "menekülni" a lakásárak miatt, amelyek az agglomerációban némileg alacsonyabbak, kivált a jobb hírű kerületek árainál. Sok esetben még a közlekedés sem tart hosszabb ideig, példának okáért én a 4 km-re lévő munkahelyemre egy órát kellett, hogy utazzak városon belül, mert egyszerűen rosszul szervezett a nem befelé irányuló közlekedés.

Nem vicc, de sokszor gyalog előbb odaértem, mint járművel. Autóval sem volt sokszor rövidebb, ha reggel dugó volt.

Igen. Sokan kiköltöztek pest közeli helyekre lakóparkokba, vagy éppen házat vettek. Ennek eredménye látható a bevezető útszakaszokon csúcsforgalom idején.

Mindig is voltak, vannak emberek, akiket a városok vonzottak. És olyanok, akik a vidéki, nyugisabb életet kedvelik.

Valójában már tíz éve megtörtént az agglomerációba áramlás és inkább visszafelé költöznek az emberek. Ezt mutatják a statisztikák. Aztán most persze a csok jól bezavar majd, hiszen a budapesti lakások drágábbak.

A vidékre áramlás nem jellemző. Inkább olyanról lehet szó, hogy sok pestinek valamilyen bukolikus, romantikus kép él a fejében a vidéki életről, ami után divat vágyakozni. De valójában nem akarnak elköltözni. Erre a legjobb bizonyítékot te magad idézted: "ha megtehetnék". Megtehetik. Csak valójában nem akarják megtenni.

Én vidékről jöttem felés a világért vissza nem mennék. Annyi mindenről kell lemondani, ha az ember vidéken él. Például anno a begyulladt bölcsességfogammal a fogorvosunk soron kívül fogadott, így csak két napot kellett várnom. Két napig nyomtam magamba a cataflamot és nem aludtam még így sem a fájdalomtól. Mire végre fogadott, szó szerint leájultam a székből. És egy csomó pénzt otthagytam.

Tavaly a párom szombat hajnali ötkor felkeltett, hogy bedurrant a bölcsességfoga. Háromnegyed hatkor a sotén voltunk az ügyeletes fogászaton, fél hétkor már hazafelé cukkoltam, ahogy ittam a kávét.

Nyilván ez nem mindennapos dolog. De rengeteg ilyen van. És ezekről a legtöbb pesti nem mondana le önszántából.

Eszem ágában sincs innen elköltözni! Mihez kezdhetnék magammal vidéken?

Sehol egy jó étterem (na jó egy lehet hogy van, de nem 50), nincs színház, opera, rengeteg bolt, áruház hiányozna amikben vásárolni szoktam, hiányoznának a szomszédok, a barátok.

Szóval,szerintem nem igaz, hogy mennének innen az emberek.

A hatosnak igaza van, szociológiai tanulmányok is foglalkoznak az el- majd visszavándorlás jelenségével. De azokat most nem linkelném, mert feleslegesen bonyolultak, de pl. van itt egy sima cikk: [link]

Viccesen egy Jóbarátok jelenettel szoktam magyarázni ezt a jelenséget a diákjaimnak. Amikor Monica és Chandler a külvárosba költöznek (Chelsea),akkor a többiek győzködik őket, hogy maradjanak Manhattanben. És ilyen indokokat hoznak fel: de akkor hogy rendeltek pizzát? ott nincs ám minden sarkon bolt. nem lehet éjjel hamis rolexet venni az aluljáróban. és különben is, természet? mi vagy te, hód?:D

Ettől függetlenül lehet, hogy sokan el akarnak menekülni a zöldbe, de valószínűleg ökológiai tévkövetkeztetésről van szó az ismerősöd esetében. Vagyis arról, hogy ő pont azokat az embereket ismeri, mert egy helyen laknak, egy helyen dolgoznak, egy kulturális közegből jönnek.