Miért van a Celsius (plus 25) kazán legfelső ajtaján (víztér kazettáknál) ugyanolyan szabályzó, mint amilyennel a szekunder levegőt állítom?

Kazán maszek gyártmány, ahogy mértem 35 kW-os, 30*37*55 cm a tűztér, körülbelül 20-25 kg fa fér bele. Ha a lakás nem kér meleget, akkor a tartályt 2,5-3 óra alatt tudtam felfűteni.

Puffertartály Babótról van, 1600 literes, 30 cm gyapot szigetelést tettem rá.

Lakás 90 négyzetméter, 16 cm-es EPS van rajta, nyílászárók 3 rétegű üvegezéssel vannak szerelve, lábazat még nincs szigetelve, talán majd idén. A padláson már fent van az üveggyapot, de még nincs leterítve, közeljövőben tervezem, 25 cm lesz. Tehát azt lehet mondani, hogy nagyon jól van/lesz szigetelve a ház. Puffer, szigetelés és az ablakcsere is 2015-ben lett megvalósítva.

Puffert átlag 85 fokig szoktam fűteni. Amikor hideg volt a közelmúltban, akkor körülbelül 40 kg fa ment el, kétszer raktam meg a kazánt. A termosztát este 11-ig 23,5 fokra van állítva, utána 22-re, s délután 5 fele újra 23,5. Így bírta a tartály egész nap, igaz este 6-kor már csak 40 fok volt átlagban benne a víz. Tüzet este 6 fele szoktam elgyújtani, s 9-10-nél később már nem teszek rá.

Most hogy nincs olyan hideg, körülbelül 30 kg fa fogy.

Átmeneti időben volt, hogy csak 3 naponta gyújtottam be (amúgy átlagban 2 naponta szoktam), igaz akkor más a helyzet, mert az esti 23,5 fokról nem nagyon hűlt ki annyira a lakás, hogy napközben a termosztát bekapcsoljon, bírta egész késő délutánig, ilyenkor más az ember hőérzete teljesen. Mert szerintem nem mindegy, hogy az ember úgy ül a lakásban 22 fokban, hogy az növekszik, tehát megy a fűtés, vagy éppen a radiátorok hidegek, s hűl a ház. Ehhez még hozzá kell szokni, ezért alacsony az előremenő hőmérséklet a lakás felé, hogy minél lassabban fűtse fel a lakást, s sokáig legyenek melegek a radiátorok.

December 31-ig pont 3 erdei köbméter fa fogyott el, igaz eltüzeltem pár mázsa ramatyot is. Fa 2013 tavaszán érkezett az udvarba. De hiába lassan 3 éves, körülbelül fél évet volt kint, utána be lett rakva az istállóba, s néha még látom, hogy sistereg a víz belőle. S még 50 erdei köb van betárazva, igaz abból 40 a szellősebb pajtában van, de idegesítő, hogy vizes. Tudom, hogy elvileg olyan tárolóba kell rakni, aminek csak a teteje fedett, de azt gondoltam, hogy 2-3 év alatt azért csak kiszellőzik rendesen. Lehet építünk egy nagy tárolót, aztán ki lesz majd oda rakva. Csak ez nem kis munka.

A fa nedvességtartalmát nem mértem, de álmomban sem gondoltam volna, hogy találkozom a sistergéssel, igaz nem sűrűn.

Nyilván kevesebb fa fog fogyni, hogy ha majd a gyapotot is leterítem a padlásra (arra megy el a meleg körülbelül 30 százaléka), s a fa is szárazabb lesz. Vagy lehet, hogy ez még normális is, hogy ennyit sistereg, nem tudom. Illetve még a kazánházban le kell szigetelni a csöveket is, mert sehol sincsen, az is sokat számít. A pillangószelepet sem használtam még nagyon, mert hőmérőt még nem vettem bele, meg az égés sem volt tökéletes amiatt, amit korábban írtam, de ezzel kísérletezem, finomhangolom még a rendszert.

Összességében a fa fogyásról nem tudok nyilatkozni, mert nálunk a szigetelés is durván belejátszik, de az biztos, hogy megéri a puffer, mert sokkal szabályozhatóbb a fűtés, mehet a kazán maximumon, s nem kell egész nap fojtva tüzelgetni.

Ahogy számoltam, 50 százalékos hatásfokkal dolgozott a kazán, ezt a hozzáértők már bőven jónak mondják, a 60 % meg már nagyon jó. Remélem javul még erről az 50 %-ról, ha megcsinálom a csőszigetelést, és a füsthőfokot is belövöm. Szóval a gyártók által leírt 80 % az egy HATALMAS hazugság.

Annyi biztos, hogy idén nem veszünk fát, majd csak jövőre, s áttérünk a nyárfára, mert az sokkal olcsóbb egységnyi energiára vetítve, s puffernél nem kell tartani a parazsat.

A kazán 2010 nyarán lett beszerelve, de ha majd a távoli jövőben tönkremegy, akkor nagy az esélye, hogy egy faelgázosítóra lesz cserélve, addigra már azok sem lesznek talán olyan drágák.

Remélem kimerítő volt a válaszom.

A billentyűzet a tiéd most!

Szia!

A csertölgyet vagy a bükköt 19 ezerét vettük házhozszállítással együtt még tavaly. Nyárra 11 ezret mondanak körülbelül. 2 méteres rönkről beszélek. A fűtőértéke majdnem minden fafajnak egyforma, minimális csak az eltérés. Csertölgy legyen szárazon 700 kg, tehát 6,46 ft/kWh, nyár 450 kg-mal számolva 5,82 ft/kWh, tehát mégsem olyan jó üzlet, mint ezelőtt a számolás előtt gondoltam, de az árak nyilván változhatnak. Ennyi különbség miatt nem éri meg nyárral többet dolgozni.

Legtöbb kazánt nyilván épületgépészek tervezik, kiépíthetnének bármilyen rendszert egy háznál, és érjék el vele a 80%-os (vagy mégtöbb) hatásfokot! Soha nem sikerülne. Nem értem, miért kell hazudni.

Mi a felújítás előtt hívtunk egy energetikai szakértőt, 30 ezer forintért számolt, energetika tanúsítványt adott a házról, s leírta, hogy mit, hogyan, merre, meddig. Azt mondta a 20 éves, dupla üveges fa ablakokra, hogy azok még nem is olyan vészesek! Nyilván szellőzött ott a lakás, de a falakon nem tud, még akkor sem, ha nincs leszigetelve, ez egy NAGY tévhit. A másik meg az, hogy a fa nyílászáró azért jobb a műanyagnál (árban kétszer drágább), mert a fa tud szellőzni. Ez is egy badarság, mert a fa csak a bütüfelületén tudná ezt megvalósítani, de az ablakok nem úgy vannak összerakva.

Nem tudom, hogy azt honnét vetted, hogy a Porotherm téglát nem ajánlott szigetelni, ez kizárt dolog, hogy igaz, hirtelen találtam róla egy cikket, olvasd el: [link]

Szóval HA TEHETED szigetelj, minimum 10-15, jobb esetben 15+ centi vastagon. Ekkora háznál ez 1 millió, inkább felette szerintem.

Hát igen, sok fűtésszerelő az 1000 literes tartályra esküdik, mintha ez valami szentírás lenne, pár napja éppen ez volt a téma a vegyes fórumon. Egy ekkora tartály egy kis, szoba-konyhás hőszigetelés nélküli házhoz elég egy napra, ami nem nagyon több 50 négyzetméternél, családi ház meg nem sok ilyen van, vagy ha igen, kályhával, vagy cserépkályhával fűtik. Ki lehet számolni, hogy mekkora egy ház hőigénye, egy 1000 literes tartályba kb 58 kW "meleg" fér, egy nagyon jól szigetelt ház légköbméterenként kér 40 W-ot óránként. 100 m2 2.7-es belmagassággal 10,8 kW egy órára. Igaz nem mindig kell fűteni, de akkor is látszik, hogy még egy jól szigetelt 100 négyzetméteres házhoz sem elég 1 m3.

A másik meg az, hogy nálunk Grundfos ALPHA2 25-50-es szivattyú van, BŐVEN elég, ha I. fokozatban megy, így fogyaszt 5 W-ot, és 0,6 m3/órával tekeri a vizet, tehát látni, hogy 1 m3 pikk-pakk kikapna a tartályból, de nyilván nem megy ez olyan könnyen, mert a keverőszelep miatt sokat belekever a visszatérőből.

Szóval mindenképpen a szigetelés hiánya miatt fogy olyan gyorsan a tartályból a víz, a másik oka meg az, hogy csak 1000 literes. Mennyire van szigetelve a puffer? Csövek? Ez sem elhanyagolható!

Tegnap 86-85-82-re fűtöttem fel a tartályt este 11-ig, akkor 23,5 fok volt a lakásban, utána 21,5 fokra állítottam a termosztátot, most délután négykor még 85-80-50 fokos a víz a tartályban, a lakásban meg 21,5 fok van. Igaz, hogy jó idő van kint, s ezért nem kér annyi meleget a ház.

Végre egy újabb ember, aki nem erőlteti a vizes fát!

Egy kis számolás ezzel kapcsolatban:

Legyen a vizes, konyhakész fa 2700 ft/q és fűtőértéke 2,5 kWh/kg, tehát, 50%-os hatásfok mellett (aki vizes fával fűt, biztos nem pufferre dolgozik, tehát ez egy nagyon jóhiszemű becslés, mert a reális szerintem inkább a 40 vagy alatta keresendő) 21,6 ft/kWh.

Nézzük meg a brikettet, fűtőértéke pont 5 kWh/kg, és a te 5200 ft/q áraddal számolva 10,4 ft/kWh, 50%-os hatásfokkal 20,8 ft/kWh.

Következzék a barnaszén, méghozzá cseh dió, az ára 4600 ft/q, fűtőértéke 5,35 kWh/kg, tehát 8,6 ft/kWh, 50%-os hatásfokkal 17,2 ft/kWh.

Feketeszén, azon belül lengyel kocka ára 7100 ft/q, fűtőértéke 7,33 kWh/kg, tehát 9,69 ft/kWh, 50%-os hatásfokkal 19,38 ft/kWh.

Földgáz, 1 köbméter ára 120 forint, fűtőértéke 9,44 kWh/m3, tehát 12,71 ft/kWh, hagyományos gázkazánnal 80%-os (ez még igaz is állítólag) hatásfokkal 15,89 ft/kWh. Kondenzációs kazánnal, 105%-os hatásfokkal 12,1 ft/kWh.

Majdnem a végére hagytam a száraz csertölgyet. Az ára 20000 ft/m3, s most ne vegyük bele a fűrészelést (nálunk a 20 köböt Stihl MS 650-660-as gépekkel összevágta a szembeszomszéd 6,5 tankból egy jó délután, aminek a bekerülési költsége 3-4 ezer forint), hasogatást, szárítást, behordást. Az legyen a mi ingyen munkánk magunknak, az előzőeknél ilyen gond ugye nincs. Ha 700 kg/m3 a száraz súlya, akkor az ára 2857 ft/q, fűtőértéke 4,2 kWh/kg, tehát 6,8 ft/kWh, 50%-os hatásfokkal 13,6 ft/kWh.

A végére hagytam az villanyt, 36 ft/kWh, ez ugye 100%-os hatásfok.

Láttam egy-két számolást, igaz ott MJ-ra vetítették ki a dolgot (de az lényegtelen, mert az arányok ugyan azok), de a hatásfokot MINDIG kihagyják belőle, s így a fát hozzák ki győztesnek, mert ha nem nézzük a hatásfokot, akkor a fa majdnem csak a fele a gáznak, de ugye figyelembe kell venni azt is.

Itt a listám hatásfok nélkül:

1. száraz tüzifa 6,80 ft/kWh

2. cseh dió 8,60 ft/kWh

3.lengyel kocka 9,69 ft/kWh

4.brikett 10,4 ft/kWh

5.vizes fa 10,80 ft/kWh

6.sima gázkazán 12,71 ft/kWh

7.villany 36,00 ft/kWh

Most jön a reális lista, ahol hatásfokkal számoltam:

1. kondenzációs kazán 12,10 ft/kWh

2. száraz fa 13,60 ft/kWh

3. sima gázkazán 15,89 ft/kWh

4. cseh dió 17,20 ft/kWh

5. lengyel kocka 19,38 ft/kWh

6. brikett 20,80 ft/kWh

7. vizes fa 21,60 ft/kWh

8. áram 36,00 ft/kWh

A számolásokkal nincs gond, a fűtőértékek és az árak változhatnak, én egy reális átlaggal számoltam.

Ezen számolások ellenére sem akarom elhinni, hogy olcsóbb lenne a kondenzációs kazánnal a gáz, mint a fa.

Édesapám mondta, hogy amikor régebben gázzal fűtöttünk (1996-2003-4-ig körülbelül), akkor elment 3000 m3 gáz egy évben úgy, hogy ebben benne van a melegvíz, és a sütés-főzés is, ami nálunk most 60 köbméter/hó, és hétvégén a kis vegyeskazán ment. Ha a 3000 köbméterből leveszem a HMV-t és a sütés-főzést, és hozzáadom a hétvégéket, akkor 3200 köbméter jön ki éves szinten fogyasztásra. Ez a gázár csúcsán, ami talán 130 forint körül volt, 416 ezer, s akkoriban körülbelül 10 erdei köb kiváltotta, ami 150 ezer forint volt. S a gáz mellett soha nem volt melegünk, 20 fok, estefele 22, ellentétben a vegyes 23-25 fokával. Most jön a DE. 3200 köbméter gáz az 108 800 MJ, ebből hasznosul 87 040 MJ, 10 köb fa 105 840 MJ, ebből hasznosul 52 920 MJ, s ismétlem, fa tüzelésnél sokkal melegebb volt. Szóval nem értem, NAGYON NEM. Valami nem tiszta, ennyire csalhatnak a gázzal? Mert mint láthatjuk, a bevitt energia szinte megegyezik, de ugye a hatásfokot nem lehet elhanyagolni.

Most, hogy szigetelve lett a ház, elvileg körülbelül a felére kell, hogy essen a gázfogyasztás, tehát 1600 m3/év, ami mai áron 192 000 ft. Ez pont 10 köbméter fa ára, tehát jó lenne ennél kevesebbet fogyasztani! Számításaim szerint 7,5 köbméter fog majd elfogyni, de ezt úgy számoltam, hogy nincs leterítve 25 cm gyapot, az 1600 pedig olyan becslés, hogy igen! Szóval erről a végéről nézve, még jó is lehet a dolog!

A vizes fát nagyon helyesen teszed, hogy elfelejted! Helyedben vennék 1-2 mázsa brikettet, és 1-2 mázsa cseh diót (de csak akkor, ha nem drágább sokkal a brikettnél), s kipróbálnám mindegyikkel a fűtést, hogy mennyiből nyomja fel a tartályt, s a kilókból már lehet számolgatni. Elvileg a szénnek olcsóbbnak kell lennie, de azzal állítólag nehezebb tüzelni. Sajnos nincs tapasztalatom szén terén.

Sokan most is inkább a vizes fával tüzelnek, mert hogy a gáz drága, az ilyen embereknek sajnos nem lehet megmagyarázni azt, amit kiszámoltam fent.

Van a házunk mögött egy régi parasztház, 1930-ban épült, sajnos csak vályogtéglából. Konyha és két szoba. Az egész 16 cm EPS-sel, alul XPS-sel és gyapottal szigetelve. Padlásról még semmi. Az egyik szoba padlójában 5 cm lépésálló EPS, s 3 üvegrétegű ablak, konyha 3 üvegrétegű ajtó, a másik szobában meg az eredeti kapcsolt gerébtokos ablak, de ugye ez is szigetelve van, kivéve az egyik falát, ami már a kamrával érintkezik, de ez csak 10 fokon van temperálva, a konyha és a szoba 23-25 fokon megy éjjel-nappal, egy ősszel beszerelt Vailant kondenzációs kazánnal, igaz, hogy termosztát még nincs rákötve, s így néha kikapcsol a kazán, mert az neki a természetes. Lényeg a lényeg, szoba és a konyha 35 m2, 10 fokos szoba 20 m2, 3 hét adatai alapján közel 6 m3 gáz fogy naponta. Havonta legyen csak 170*120=20400 ft.

Szóval a barátodnak a 13 ezres számlája maximum a mesében van szerintem, még akkor is nagyon kevés, ha átalányt fizetne. Véletlen nincs cserépkályhája, s az ott fogyó fát elfelejti neked megemlíteni? Vagy pedig 15-20 fokban ülnek otthon. S még a HMV is erről megy. Szép mese.

De számoljunk megint, legyen az, hogy átalányt fizet, tehát egy évre 156 ezer a számlája, s ha te is tudnál fát venni 20 ezerért mint mi, akkor 7 köbméter 140 ezredbe kerülne, szigetelve lenne a házad, akkor ez bőven 100 ezer alatt lenne, de mivel az övé 1,5x nagyobb, még így is te jönnél ki jobban.

KICSIT sokat írtam, s mégtöbbet számoltam, de a matematika nem hazudik, inkább a gázosok(?), meg szerintem az ismerősöd is füllent valamiről.

Annyi minden hülyeségre költenek pénzt, nyugodtan meg lehetne azt csinálni, hogy építenek két teljesen egyforma házat egymás mellé, mindegyik ugyan úgy lenne szigetelve, az egyiket kondenzációs kazán fűtené, a másikat meg pufferes rendszer ugyanazon a hőfokon. S így meg lehetne mondani, hogy melyik éri meg jobban. Természetesen lakók nélkül, s egy év múlva el lehetne nekik adni.

Sokan mondják azt, hogy szigetelni kell, s utána már felesleges fával fűteni, mert ha még olcsóbb is, most már nem annyival, mert kisebb lett a ház hőigénye.

Amúgy falun lakom, csak jópár melléképület van, s ezért tudunk ennyi fát elraktározni.