Pesten a házrészek is tényleg ilyen drágák?

Ezek, a közös udvarban, osztatlan közös tulajdonban lévő házrészek a legolcsóbbak Budapesten. Ilyen helyekben ne is gondolkozz, a legtöbb ilyen "lakóközösség" meglehetősen "egyedi" összetételű, ha érted, mire célzok.

Persze biztosan van kivétel, de a többségük ilyen. Akik régebbóta ott laknak, nem létező alapon jogokat formálnak és élnek is vele az udvar használatát illetően. Mivel általában egy nagyobb családi ház lett valamikor réges régen felosztva, lehetetlenül pici, rossz beosztású terek, vékony falak a jellemzőek. Aztán hallgathatod a szomszédok dajdajozását, veszekedését, tűrheted az udvaron gyűlő szemét és vaskupacot, stb.

Inkább keress Bp-től néhány km-re: mostanában némi szerencsével jó kis ingatlanokat lehet kifogni. Pl. Bp.-től 6 km-re, a mi utcánkban az üres telkek is 12 millióért mennek, mégis, egy család tavaly ősszel egy kis, kb. 60m2-es családi házat (önálló telekkel!) adott el 8 millióért! Vidékiek vették meg, a mai napig örülnek a szerencséjüknek.

Ez igaz. Tulajdonképpen egy családhoz tartozik mindenki és mindenkinek sajátja a rész, amiben lakik. Én, mint kívülálló vagyok ott, a páromhoz költöztem.

És baromi szar. Az udvar olyan, mint valami putri udvara, persze semmihez nem lehet nyúlni, mert az öregasszony fenségterülete, ő ugyanis már ezer és egy éve ott lakik, gyűlik a lom, a vasak, linóluem darabok a földön, ha valami normális is van az udvaron, azt azonnal kinyűvi/megszünteti, mert szerinte ronda, kerten belüli kerítést eszkábált szemétből, meg ilyenek. És azt hiszik szép! A saját háza iszonyatosan lepukkant, de mindig is olyan volt, mert amíg nem dől össze, meg nem ázik be, addig jó az, ha még is csinálnak rajta valamit ilyen toldozott foldozott borzadály lesz belőle.. Rendesen nem hívok oda senkit, mert totál égés az egész.. Akartam egy bokort az ablakunk alá és akkor még azt mondják, hogy kérdezzem meg először a vénasszonyt. Á soha ilyen helyre. Csak arra gondolok, ha innen el akarunk menni, akkor ki lesz az a hülye, aki bejön szétnéz az udvaron és megveszi a mi részünket. Mikor először jártam itt én is nagyokat nyeltem, hogy ez iszonyatosan igénytelen, de hát a szerelem. A házrészünkön belül minden ok, de kívül..