2010. ben vásároltunk egy családi házat, melynek az udvarán 2 roncs autó áll. El vitethetem őket? + egy csomó cserép azt eladhatom?

A felelős őrzés szabályai vonatkoznak rá:

A FELELŐS ŐRZÉS:

Ptk.196. § (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.

(2) A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.

(3) A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni, és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét – az őrzésből folyó igényei beszámításával – megtéríteni.

Ptk. 197. § (1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.

(2) A gyorsan romló dolgot – amennyiben lehetséges – értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni.

(3) Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.

Adj neki vagy 2hetet ha nem viszi el, add el vagy dobd ki.

Üdv.

Találtam még egy ilyet is:

Beírom.

Birtoklás jogalap nélkül

Ptk.193. § (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

(2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a birtokos, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.

Ptk.194. § (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével –, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.

(2) A birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.

(3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni.

Ptk.195. § (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.

(2) A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző, illetőleg a bíróság előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve – ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé – felelősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabályai az irányadók.

(3) A rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

BIRTOKLÁS JOGALAP NÉKÜL: aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. A jogalap nélküli birtoklás alatt a dologban változások mehetnek végbe  a birtokos költekezhetett a dologra, hasznokat szedhetett, kárt okozhatott  a jogos birtokos és a jogalap nélküli birtokos között elszámolási viszony. A jogalap nélküli birtokos megtarthatja a dolgot, amíg igényét (erre a felelős őrzés az irányadó) ki nem elégítették, kivéve aki bűncselekménnyel/erőszakkal/alattomosan szerezte meg a dolgot.

1. Költségek

• akár jó/rosszhiszemű, követelheti a dologra fordított költségek megtérítését + elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat

• a jóhiszemű a hasznokkal nem fedezett hasznos költségek megtérítését követelheti, akkor is, ha ezen költségek a jogos birtokosnál gazdagodásként nem jelentkeztek

• a rosszhiszemű csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályi szerint követelhet megtérítést

2. Hasznok

• jóhiszemű

• amíg a birtokot tőle jegyző vagy bíróság előtt vissza nem követelik, a hasznokért nem felelős

• a hasznokról számot adni nem köteles

• ha (jóhiszemű) és még ellenszolgáltatás fejében is jutott a birtokhoz - a meglévő hasznokat sem kell kiadnia

• ha (jóhiszemű), de ingyenes birtokos a használatért ugyancsak nem felel, de a meglévő hasznokat köteles kiadni

• ! amint a jegyző/bíróság előtt visszakövetelik a használati és a hasznok szedésére  a felelős őrzés szabályai az irányadóak

• köteles kiadni a hasznokat, amelyeket ettől az időponttól szedett vagy szedhetett volna, de költségkövetelését beszámíthatja

• rosszhiszemű

• köteles megfizetni azokat a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszednie elmulasztott

3. Károk

- a jóhiszemű birtokos általában a károkért nem felel

- ha nem úgy járt el, ahogy általában elvárható (a rendes gazdálkodás szabályai szerint) akkor felróható neki

- a rosszhiszemű birtokos felel mindazokért a károkért, amelyek a dologban bekövetkeztek, és a jogoslutnál nem következtek volna be.

Remélem segít valamennyit.

Üdv

Az ilyen "majd elviszi" és hasonló dolgokra minden rendes szerződésben határidő van megszabva, nem teljesítés esetén meg napi kötbér + jegybanki alapkamat x2.

Gondolom a ti szerződésetekben is van, így azon túlmenően, hogy az ő költségén eltakaríttatod, még a kötbért se felejtsd kifizettetni vele.

Hol vannak a roncsok?

A ház udvarán, vagy közterületen?