Vegyes tüzelésű kazánhoz feltétlenül kell a keringető szivattyú?

Nem tudom... nálam sosem volt szivattyú és teljesen elégedett vagyok a fűtéssel.

40 fokos előremenőnél már melegszenek a radiátorok, fél órával a begyújtás után már forró minden radiátor.

Az a megtakarítás nem tudom honnan lenne. Ha ugyan annyi energiát táplálsz be és a kazánodnak van egy adott hatásfoka, akkor nem lesznek melegebbek a radiátorok, akármivel is keringeted a vizet. Úgyhogy nem tudom az a plusz energia honnan miből keletkezne. De ha lenne is megtakarításod, azt kifizetheted a villanyszámlára. Mert a szivattyúnak végig mennie kell amíg tüzelsz. Egy hónapban az azért eléggé meg tudja dobni a villanyszámlát.

A szivattyú nem csak a meleg előremenőt tolja meg a radiátorok felé, hanem a visszatérő hideg vizet hamarabb behúzza a kazánba. Kvázi a hidegebb visszatérő miatt az előremenőd is alacsonyabb hőmérsékletű lesz. Azaz nagyjából ugyan ott vagy. Szivattyú nélkül tovább tart míg melegszenek a radiátorok, de akkor hirtelen lesznek forróak. Míg szivattyúval egyenletesebben fognak melegedni, de csak lassan, fokozatosan.

Szóval én nem tennék. De nyilván minden fűtési rendszer más és más az egyedi eltérések miatt. Így neked kell eldöntened, felmérned (vagy szakemberre bíznod helyszíni felmérés, számítás alapján), hogy megérné-e.

Olvasd el ezt,előnyök,hátrányok:

[link]

Én is elolvastam. Nem tudom ki írta ezt a cikket, de amiket hátrányként felsorol, az mind igaz szivattyús rendszerre is.

- Először is jön az alacsony hőmérséklettel, mint a gravitációs rendszer specifikus hátránya. Mért, szivattyús rendszert talán célszerű 50 fokos kazánhőmérséklet mellett üzemeltetni? Egyértelműen nem!

A füstgáznak tök mindegy, hogy mivel van keringetve a kazánban a víz, ha egy bizonyos hőmérséklet alá hűl, kondenzálódik. Azaz kátrányosodik a kazán és a kémény is. Ez tökéletesen igaz szivattyús fűtési rendszerre is. Sőt, talán még egy árnyalattal jobban is, mivel egyenletesebb a rendszer hőelosztása, a gyorsabban áramló víz jobban visszahűti a kazántestet.

Az én kazánom leírásában benne is volt, hogy az üzemi hőmérséklete 60-90 °C, és 60 °C alatt nem célszerű üzemeltetni a kátrányosodás miatt, függetlenül attól, hogy gravitációs vagy szivattyús a rendszer.

- Aztán jön azzal, hogy gázüzemben fűtve a kazántestet hűti a kéményhuzat és a meleg kimegy a kéményen.

Ez is tökéletesen igaz szivattyús rendszerre. Bár nekem eddig is evidens volt, hogy ha átállok gázüzemre, akkor a vegyes kazánt kizárom egy csappal a rendszerből, pontosan azért hogy ne viselkedjen radiátorként.

Szivattyús rendszernél is, ha nincs elzárva csappal, vagy visszacsapó szeleppel, ugyan úgy melegedni foga a kazánban a víz és ugyan úgy lesz kéményhuzat, ami kihúzza a meleget. Csak erről a cikk írója valamiért megfeledkezik.

- "Másik problémája ezeknek a rendszereknek, hogy a beállított vízhőmérséklet (50-55C), átmeneti időszakban. Tavasszal, ősszel túlfűtést okoz a helységekben."

Szivattyús fűtésnél talán nem? Az 50-55C akkor is ugyan annyi lesz és a radiátorok ugyan akkora teljesítményt fognak leadni.

Pont ez a jó az átmeneti időszakban, hogy bőven elég ha az ember esténként begyújt egy kicsit. Nem kötelező a nap 24 órájában rakni a kazánt.

- "Mivel gravitációs rendszerről beszélünk nagy valószínűséggel a radiátor szelepek sem termosztátfejjel ellátottak. Tehát ezek sem szabályozzák, zárják le a radiátorokba áramló meleg vizet."

Akkor ki kell cserélni őket termosztátosra! Én is ezt tettem. Bár olyan nagyon nagy fűtőanyag megtakarítást nem tapasztaltam vele.

- végül a cikk írója miután leírta, hogy a vegyes tüzelésű kazán milyen energiapazarló, rossz és drága fűtési mód, ügyes marketing fogással rátér arra, hogy ha valaki sokkal jobb, sokkal hatékonyabb megoldásra gondol, akkor az oldalon nézze meg az ő általa forgalmazott termékeket, mert azok milyen jók.

Egy szó mint száz, kicsit elfogultnak és nem reálisnak érzem ezt a cikket, ami egyértelműen a laikus olvasó manipulálására megy ki.